Vissza az összes hírhez2014. október 22.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/0453/2014
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számonfogyasztó kérelmére az UJGSM Kft. (1114 Budapest, Bartók Béla út 76. I/2.) mint forgalmazó vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita eldöntése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A szerviz vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül cserélje ki a fogyasztó által vásárolt Blackberry 9360 típusú XXXXXXXXXXXX IMEI új mobiltelefonkészüléket, ha ez nem lehetséges,a forgalmazó vállalkozás fizesse vissza annak vételárát 72.760 Ft-ot azaz hetvenkétezer hétszázhatvan forintot.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint 2012.08.03-án vásárolt egy Blackberry 9360 típusú XXXXXXXXXXXXXX IMEI új mobiltelefon-készüléket a vállalkozástól.
A készülékre 1 év jótállás vonatkozott a jótállási jegy szerint.
A telefon 2013. májusában (1 éven belül) meghibásodott (térerő akadozik, nem minden sms-t lehet görgetni, kijelző lefolyás) , ezért fogyasztó 2013.05.23-án bevitte az üzletbe.
A szerviz javította készüléket, de újabb hiba keletkezett rajta, a gombsort takaró fedőlap elállt, ezért 2013.07.10-én ismét visszavitte fogyasztó az üzletbe.
2013.07.29-én visszakapta a készüléket, azonban a hátlapja repedt volt, ezért kérte a készülék cseréjét.
Mivel a csere igénytől elzárkóztak, fogyasztó a Békéltető Testülethez fordult és kérte, hogy igényét a vállalkozás fogadja el.
Kérelméhez csatolta a jótállási jegyet, a számlát, a panaszt, a szervizes jegyzőkönyveket.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 25. § (3) bekezdése alapján dr. Karácsony Gabriella személyében egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. továbbá a meghallgatás 2014.03.24-én 13.00 órai időpontjáról feleket az Fgytv 29 §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el. Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzon (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattétel elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A vállalkozás válasziratot nem küldött, képviselője a meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére (melyet 2014.03.04-én átvettek) nem jelent meg.
Fogyasztó és jogi képviselője a meghallgatáson személyesen megjelent, kérelmét fenntartotta.
Felek nem kérték, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el, az egyedül eljáró tanácstag személyét előzetesen (és a fogyasztó a meghallgatáson sem) nem kifogásolták.
A fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet szerint a fogyasztói szerződés tárgyát képező szolgáltatást nyújtó forgalmazóval szemben kell az igényt érvényesíteni.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, a fogyasztó meghallgatása alapján megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 248. § szerint:” Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti.”
A hibás teljesítésről a 305. § (1) bekezdése rendelkezik: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
Az igényérvényesítésről pedig a 306. § (1) bekezdés (a-b) pontja az alábbiakat írja elő: Hibás teljesítés esetén a jogosult elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A Ptk. 277. § (1) szerint: „A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában
a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és
b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését…”
A Ptk 305. §(1) alapján: „Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.”
Eljáró tanács az alábbiakat vette figyelembe:
- egy éves kötelező jótállási időn belül történt az első javítás
- a jótállási jegyen szereplő 2 éves jótállási időn belül még mindig hibás a készülék,
- a vállalkozás nem csatolt olyan szakvéleményt amely alkalmas lett volna a jótállási kötelezettség kimentésére, melyre a forgalmazó is és a szerviz is köteles.
Mindezek alapján az eljáró tanács a rendelkező részben foglaltak szerint megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét és a rendelkező részben foglalt ajánlást tette.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
(5) A pert a békéltető testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozni.
Az eljáró tanács a Fgytv. 34. § (1) A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.
Az eljáró tanács megállapítja, hogy a forgalmazó vállalkozás nem együttműködő, magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29 § (8) bekezdése szerint 2014.01.10-én kiküldött és szabályszerű (2014.01.14-én átvett) értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B. § -a szerint “A békéltető testület közzéteheti annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó ‑ a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú ‑ nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.
Budapest, 2014. március 24.
Dr. Karácsony Gabriella
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár