BBT/1980/2014. a Rubyn Szalon Kft. (2310 Szigetszentmiklós, Rév út 47. I. ép.) vállalkozással szemben indult ügyben

2015. január 09.

Budapesti Békéltető Testület

1016 Budapest, Krisztina krt.99.

 Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10

Telefon:488-2131 Fax:488-2186

e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu

Image removed.

BBT/1980/2014

 

A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Rubyn Szalon Kft. (2310 Szigetszentmiklós, Rév út 47. I. ép.) vállalkozással szemben indult ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

 

A J Á N L Á S T

 

teszi:

 

Vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül a ruha visszaszolgáltatásával egyidejűleg fizessen meg a fogyasztónak 131.900 Ft-ot.

 

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben - kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

 

 

INDOKOLÁS

 

A fogyasztó írásbeli kérelmében előadta, hogy a ruha nem készült el határidőre, továbbá nem a megrendelő alapján készült. Szakadt, koszos, nincsen befejezve, az abroncs is ki van szakadva. Kérte vissza a ruha teljes árát, a vasalás árát, benzinköltséget és kártérítést az okozott kellemetlenségért.

 

Beadványához csatolta a 2013.11.09-én kelt megrendelőt és tájékoztatót, átvételi elismervényt, számlát, csomagszelvényt és fényképeket.

 

A békéltető testület elnöke a felek meghallgatását 2014. augusztus 18. napjának 12:00 órájára tűzte ki, melyről a feleket a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.

 

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.

 

A vállalkozás 2014.0731-én válasziratot terjesztett elő. Ebben előadta, hogy a vállalkozás 2014.04.30. óta nem üzemel, adószáma nincs. Ennek ellenére becsülettel átadták a már megrendelt termékeket. X.Y. követelése alaptalan. A fogyasztó a kérdéses ruhában ment férjhez. A fogyasztó 2013.11.09-én rendelt saját egyedi méretére egy menyasszonyi ruhát kiegészítőkkel együtt. A termék 2014 márciusában megérkezett. A fogyasztó egyik hozzátartozójával beszélt telefonon, aki azt kérte, hagy jöjjenek később próbálni, mert a fogyasztónak műtétje volt és nem tud mozogni. Az első próba kb. júniusban történt meg. Honlapjukon is jelezve volt, hogy a kész ruhán szállítási gyűrődések vannak, ennek vasalását nem vállalják, ez a megrendelő feladata. Az uszály feltűzésének megoldása is a megrendelő feladata, ők csak kijelölik a gombok helyét. Az alsószoknyán lévő csipke kis helyen elengedte a varrást, ez valóban elkerülte a figyelmét. Az utolsó próba alkalmával semmi kifogása nem volt a fogyasztónak a ruhával kapcsolatban. Ha ilyen nagy különbség lett volna a mérés és a gyártás között, az már a próba során is feltűnt volna. A vasalást elvégezték, ami után a fogyasztó már nem volt hajlandó elmenni a kész ruháért. Felajánlotta, hogy egy ismerőse elviszi a vasalt ruhát Gyálra és ott átvehető. 1 hétig nem került a ruha átvételre. Sem koszos, sem szakadt nem volt az átadás pillanatában. A fotó illetve az elkészült termék teljesen ugyanaz, a határidőt a vállalkozás betartotta. Csatolt 3 db fényképet az esküvőről annak igazolására, hogy a fogyasztó ebben a ruhában ment férjhez.

 

A meghallgatáson megjelent a fogyasztó. A vállalkozás képviseletében nem jelent meg senki. Megjelent továbbá Milichovszki Péter, a fogyasztó férje. A fogyasztó az eljáró tanács tagjaival (dr. Szatai Tibor, Dietz Gusztávné dr., Pintér Károly) szemben kifogást, kizárási indítványt nem jelentett be. Az eljáró tanács elnöke megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályszerű volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést 2014.07.29-én átvette.

 

A fogyasztó a meghallgatáson fenntartotta a kérelmében előadottakat. Előadta, hogy a ruhát egy minta alapján 2013.11.09-én rendelte meg. Ekkor levették a pontos méreteit, hogy milyen méretekkel kell elkészíteni a ruhát. A ruha teljes vételárát, 131.900 Ft-ot ekkor ki is fizette. A mintaruhán a csípő a válltól 60 cm-re volt, ő 48 cm-re kérte, ez is szerepel a megrendelőn. A megrendeléskor kapott tájékoztatón szerepel, hogy a szállítási idő 30-60 munkanap. Ehhez képest csak áprilisban kaptak értesítést arról, hogy megjött a ruha, lehetne menni próbálni. Ekkor valóban mondták, hogy a műtét miatt most nem tud menni. Ha elkészül a ruha időre, akkor korábban tudott volna menni próbálni. De az esküvő időpontja miatt nem halaszthatta tovább a műtétet. Május vége felé volt az első próba. Ekkor döbbent rá, hogy a ruha egyáltalán nem a mérete volt. Mellben kicsi volt, derékban bő, a csípő-váll távolság sem volt megfelelő, az alsószoknya is rövidebb volt 20 cm-rel, emiatt az egész ruha esése sem volt megfelelő. A ruha is másmilyen volt, mint amit rendelt. Azt az ígéretet kapta a vállalkozástól, hogy a következő próbára minden rendben lesz. Kb. 1-2 hét múlva volt a következő próba. Addigra az alsószoknya hossza megfelelő volt, de a többi méreteltérés és a ruha fazonja ugyanúgy maradt. Továbbá kivasalva sem volt a ruha, holott azt külön megrendelték és kifizettek érte 8.500 Ft-ot. Ekkor ismét azt az ígéretet kapta, hogy a vállalkozás kijavítja a hibákat és a címére viszi az elkészült ruhát. Csupán kb. 2,5-3 héttel az esküvő előtt kapta meg a ruhát. Az utolsó próbához képest a ruhán semmiféle változtatás nem történt. Szakadt volt, büdös füst szagú és koszos. Az uszályhoz szükséges gombok sem voltak felvarrva. Mivel más ruha beszerzésére már esélye sem volt az esküvőig, ezért kénytelen volt ezt a ruhát elvinni egy másik vállalkozáshoz. Itt igazítottak a ruhán, kicserélték az alsószoknyát, beépítettek egy plusz fűzőt. Így is csak az utolsó napon lett kész, de az így sem volt tökéletes, csak a legfőbb hibákat próbálták orvosolni. Nem azért fizetett ennyit, hogy neki kelljen gombokat felvarrni. Kérdésre előadta, hogy a vasalást 2014.06.06-án e-mailben kérte, a vállalkozás a vasalás árát szintén e-mailben közölte. Kérdésre előadta, hogy a ruha teljes vételárát kéri vissza, mert nem azt a ruhát kapta, amit megrendelt. Kéri vissza továbbá a vasalás 8.500 Ft-os költségét, mert azt a vállalkozás nem végezte el. Kérdésre előadta, hogy a vasalási költség megfizetését nem tudja igazolni, arról nem készült elismervény.  Előadta, hogy a ruháról további fotókat küldött meg e-mailben a békéltető testület részére. Laptopon bemutatta továbbá az eljáró tanács részére a vállalkozással folytatott elektronikus levelezését.

 

Ezt követően az eljáró tanács meghallgatta X.Y., aki a fogyasztóval megegyezően adta elő a történteket.

 

A fogyasztó kérelme részben alapos.

Az eljáró tanács a becsatolt iratok, a fogyasztó és X.Y. előadása alapján megállapította, hogy a fogyasztó 2013.11.09-én minta alapján egy a saját méretére készült menyasszonyi ruhát rendelt meg a vállalkozástól. A ruha teljes vételárát, 131.900 Ft-ot a fogyasztó a megrendelés napján kifizette. A vállalkozás által vállalt határidő a megrendeléstől számított 30-60 munkanap.

 

A megrendelt menyasszonyi ruhának tehát legkésőbb 2014. február első felében el kellett volna készülnie. A ruha azonban még a vállalkozás saját nyilatkozata szerint is csak márciusban érkezett meg, a fogyasztó szerint viszont csak áprilisban. A vállalkozás tehát késedelembe esett, azonban a fő probléma nem ez volt, a fogyasztó a szerződéstől nem állt el, nem a késedelem miatt támasztott igényt a vállalkozással szemben, hanem amiatt, hogy a ruha nem a fogyasztó megrendelése szerint és nem a megrendelőben rögzített méretekkel készült el. A fogyasztó 2014.06.16-án írásban is hivatkozik arra, hogy a ruha végleges formája egyáltalán nem a megbeszéltek szerint alakult. A 2014.07.17-én kelt e-mailben is sérelmezi, hogy ez a ruha teljesen más, mint amit megrendelt.

 

Az eljáró tanács a megrendelőn lévő kép és épp a vállalkozás által az esküvőről becsatolt képek összehasonlítása alapján egyértelműen meg tudta állapítani, hogy a vállalkozás által leszállított ruha és a fogyasztó által megrendelt ruha nem ugyanolyan, azaz a vállalkozás egyértelműen hibásan teljesített. Ehhez képest már nem is túl lényeges az a tény, hogy a ruha nem volt teljesen kész, szakadt és koszos volt, melyet a fogyasztó által becsatolt és e-mailben megküldött fotók is alátámasztanak.

 

Az is tény, hogy a fogyasztó valóban ebben a ruhában ment férjhez, de ennek nem az az oka, hogy a ruhával maradéktalanul elégedett volt (a ruhával kapcsolatos kifogásait ugyanis a fogyasztó folyamatosan jelezte a vállalkozás felé), hanem sokkal inkább az, hogy az esküvő – vállalkozás által is ismert – időpontjáig már nem volt lehetősége másik menyasszonyi ruha beszerzésére.

 

A szerződéskötés (megrendelés) időpontjában hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) 305.§ (1) bekezdése szerint: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.

 

A 305/A.§ (1) bekezdése szerint: Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól.

 

Jelen esetben a fogyasztó azonban nem személyesen a vállalkozástól vette át a ruhát és a ruha átvételekor nem is ismerte annak hibáit, hiszen a vállalkozás éppen azt vállalta, hogy a korábban a próbákon észlelt és jelzett hibákat kijavítja és a megrendelés szerinti ruhát adja át a részére.

 

A Ptk. 306.§ (1) bekezdése szerint: hibás teljesítés esetén a jogosult

a)      elsősorban - választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;

b)      ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

A (2) bekezdés szerint: a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.

 

Nyilvánvaló, hogy egy menyasszonyi ruha csak és kizárólag az esküvőn viselhető, így az esküvőt követően az már csak egy szép emlék tárgyiasult formája. Jelen esetben a ruhával kapcsolatos emlék sem szép, így érthető, ha a fogyasztó a hibásan elkészített ruhára nem tart igényt. A ruha kijavítása vagy kicserélése értelmetlen pont amiatt, hogy egy menyasszonyi ruháról van szó, annak további rendeltetésszerű használata a fogyasztó számára nem értelmezhető. Éppen ezért az eljáró tanács álláspontja szerint a fogyasztó jogosult a ruha visszaszolgáltatásával egyidejűleg a ruha teljes vételárának visszatérítésére.

 

A fogyasztó a vasalás díjának megfizetését nem tudta igazolni, így ebben a tekintetben a kérelmét az eljáró tanács nem találta megalapozottnak. 

 

Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.

 

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki.

Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), ha

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy

c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint:a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.

Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése értelmében a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

 

Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint: afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.

 

Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.

 

 

Budapest, 2014. augusztus 18.

 

 

 

Dr. Szatai Tibor

eljáró tanács elnöke

 

 

 

 

Dietz Gusztávné dr.

eljáró tanács tag

 

Pintér Károly

eljáró tanács tag

 

 

 

Kapják:

1. Fogyasztó

2. Vállalkozás

3. Irattár