Vissza az összes hírhez2015. január 16.
Budapesti Békéltető Testület
1016. Budapest, Krisztina krt. 99.
levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.
tel.: 488-213 1; fax: 488-2186
e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)
BBT/859/2014
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Valmart Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1114 Budapest Eszék u. 3.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül cserélje ki a terméket, amennyiben nem tudja cserélni, akkor ugyanezen határidőn belül fizesse vissza a vételárat, 40.000 Ft-ot a fogyasztó részére.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint 2014. január 16-án vásárolt egy X. hűtőszekrényt a vállalkozástól 40.000 Ft vételárért. A kiszállítást követően derült ki, hogy problémák vannak, és ezt többször telefonon, majd személyesen jelezte a vállalkozás részére, végül írásban is reklamált, de a vállalkozás érdemben nem reagált rá, csak szóban hitegette. A vállalkozásról azt tudta a fogyasztó, hogy szállítássérült műszaki cikkeket árusít, így külsőleg nézte meg a hűtőt, alig látható kis sérülések voltak rajta. Kiszállítást követően, ahogy elkezdte kitakarítani, akkor észlelte, hogy 2 db polc törött, az oldal ajtóban 2 db fiók hiányzik, 2 db műanyag doboz törött és ragasztott. Időközben felhívta a X. márkaszervizt is, hogy érdeklődjön ezen hiányzó, illetve törött darabok beszerezhetőségéről, cikkszám alapján azt is megmondták, hogy ez a készülék 7 éves készülék. A fogyasztó kérte a hűtőszekrény cseréjét vagy a vételár 40.000 Ft visszafizetését a vállalkozástól.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A meghallgatás 2014. 07. 14-i időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
Felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent, az eljáró tanács tagjával szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.
A meghallgatáson a vállalkozás szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést képviselője 2014. 06. 16-án átvette. A vállalkozás válasziratot a meghallgatás időpontjáig nem küldött. A vállalkozás a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.
A fogyasztó a kérelméhez csatolta az adásvételi szerződést, garanciajegyet, vállalkozásnak írt levelet tértivevénnyel együtt.
A fogyasztó a meghallgatáson elmondta, hogy a helyszínen csak kívülről nézte meg a készüléket, hiszen szállítássérültként hirdette a vállalkozás, eszébe sem jutott, hogy belülről is baj lehet, illetve hogy egy 7 éves készüléket fog megvásárolni. Ezzel teljes egészében megtévesztette őt a vállalkozás, hiszen erről szó sem volt.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, a fogyasztó meghallgatása alapján megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.
A Polgári Törvénykönyvrőlszóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248.§ (1) bekezdése szerint: Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
A 277. § (1) bekezdés alapján a szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését.
A hibás teljesítésről a 305. § (1) bekezdés rendelkezik: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
Hibás teljesítés esetén a jogosult a 306. § (1) bekezdés a-b pontja alapján elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget; ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
Az (5) bekezdés alapján: Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.
Az igényérvényesítési határidőkről a 308. § (4) bekezdés az alábbiakat mondja ki: Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó - az (1)-(2) bekezdéstől eltérően - a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki.
A fogyasztó a csatolt iratok tanúsága szerint 2014. 01. 16-án vásárolta meg a készüléket a vállalkozástól 40.000 Ft vételárért. Az adásvételi szerződés szerint a vállalkozás 1 év teljeskörű jótállást és 2 év szervizgaranciát vállal. Rögzítésre került, hogy a Magyarországon hatályban lévő jogszabályok szerint használt műszaki cikknek minősül az értékesített termék. Készpénzt nem áll módjában a vállalkozásnak semmilyen körülmények között visszaadni.
A fogyasztó telefonon, személyesen, majd írásban (2014. 04. 22-én) is bejelentette a hibát - 2 db polc törött, az oldalajtóban 2 db fiók hiányzik, 2 db műanyag doboz törött és ragasztott, valamint 7 éves készüléket kapott - a vállalkozásnak, azonban nem történt meg sem az esetleges hiányok pótlása, sem a teljes készülék cseréje.
Az eljáró tanács álláspontja szerint fogyasztói szerződés jött létre a felek között, melyben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el. Ennek megfelelően az a kikötés, hogy készpénzt nem áll módjában a vállalkozásnak visszaadnia a jogszabályba ütközik, hiszen nem csak hogy eltér a sorrendtől, hanem csorbítja a fogyasztó szavatossági jogait azzal, hogy kizárja a szerződéstől való elállást, azaz a vételár visszatérítésre vonatkozó igényt. A szerződés ezen pontja ellentétes az 1 év teljeskörű és 2 év szervizgarancia vállalással is, hiszen a jogszabály alapján a teljeskörű jótállás azt jelenti, hogy a hibás teljesítés jogkövetkezményei teljes egészében vonatkoznak rá. Nincs eltérés a jogkövetkezmények vonatkozásában használt termék esetében sem. A fogyasztó határidőben tette meg a panaszbejelentését.
A vállalkozás egyáltalán nem készíttetett szakvéleményt, mellyel kimentette volna magát a jótállási kötelezettsége alól. Az eljáró tanács álláspontja szerint a vállalkozás szakvélemény hiányában nem tudta kimenteni magát a jogszabályi kötelezettsége alól, azaz hibásan teljesített.
Az eljáró tanács megítélése szerint figyelembe véve a jogszabályi sorrendet is, és a fogyasztó kérelmét is, elsősorban cserére, ennek hiányában elállásra jogosult a fogyasztó.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29 § (8) bekezdése szerint 2014. 06. 13-án kiküldött és átvett értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B. § -a szerint “A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó ‑ a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú ‑ nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”
Budapest, 2014. július 14.
Dr. Kispál Edit
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár