2015. január 16.

Budapesti Békéltető Testület

1016. Budapest, Krisztina krt. 99.

levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.

tel.: 488-213 1; fax: 488-2186

       e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)

BBT/1397/2014

A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére az Extreme Digital Zrt. (1033 Budapest Szentendrei út 89-95., képv.: X.Y. ügyvéd 1133 Budapest Hegedűs Gy. u. 48. II/11.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

A J Á N L Á S T

teszi:

A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül a készüléket javítsa meg, amennyiben nem tudja javítani, akkor ugyanezen határidőn belül cserélje ki, amennyiben nem tudja cserélni, akkor ugyanezen határidőn belül fizesse vissza a vételárat 5.990 Ft-ot a fogyasztó részére.

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

A fogyasztó kérelme szerint 2013. 09. 02-án vásárolt egy Maxell Wild Sound Bars típusú fejhallgatót 5.990 Ft értékben a vállalkozástól. A készülék jó minőségűnek és általános, normál használatra alkalmasnak tűnt. A fejhallgató fülkagyló részeit átívelően összekötő fejpánt olyan kialakítású – és vélhetően anyagú – műanyagból készült, mely a készülék fel és levétele során keletkező erőhatásokat nem képes tartósan elviselni. A műanyag pánt gyengített keresztmetszetű és vékony. Ebből kifolyólag először az egyik oldali fülrésznél tört el, majd egy hónappal később a másik oldalon is. Az első törést még sikerült pillanatragasztóval rögzíteni, de a másik oldali törés egyénileg nem volt javítható (a vékony keresztmetszet teherbíróan nem ragadt meg), ezért a fejhallgatót garanciális javításra vagy cserére a vállalkozáshoz visszavitte 2014. 05. 14-én, mivel a vállalkozás 1 év jótállást vállalt a készülékre. 2014. 05. 22-én a vállalkozás arról tájékoztatta, hogy a terméket a szervize bevizsgáltatta és megállapította, hogy azt olyan „fizikai/mechanikai behatás” érte, melyre a jótállás nem terjed ki. A fogyasztó a szerviz és a vállalkozás álláspontját vitatja, álláspontja szerint a termék vélhetően konstrukció hibás okból nem tudja a rendeltetésszerű használat melletti igénybevételeket tartósan elviselni. A fogyasztó kérte a termék javítását, cseréjét vagy a vételár 5.990 Ft visszatérítését a vállalkozástól.

A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.)  25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki.  A meghallgatás 2014. 07. 14-i időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.

Felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

A meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére sem a fogyasztó, sem a vállalkozás nem jelent meg, az eljáró tanács tagjával szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztettek elő.

A vállalkozás válasziratában vitatta a panasz jogosságát. Álláspontja szerint a fejhallgatót 2013. szeptember 2-án vásárolta a fogyasztó. A „meghibásodást” több mint fél évvel a vásárlást követően, 2014. május 14-én jelezte. A fejhallgató szakértői vizsgálata megállapította, hogy az fizikai/mechanikai behatás miatt sérült, emiatt a javítás garanciálisan nem végezhető el. Álláspontja szerint a panaszosnak kellene bizonyítania, hogy a fejhallgató már a vásárláskor rendelkezett azzal a hibával, ami a törést okozta. Ez nyilvánvalóan nem lehetséges, mivel ha ez így lett volna, nem tudta volna azt több mint nyolc hónapig használni. A fentiek alapján a panasz megalapozatlan, annak elutasítását kéri. A vállalkozás az eljáró tanács döntésének elismeréséről akként nyilatkozott, hogy kötelezésként nem fogadja el.

A fogyasztó újabb levelében jelezte, hogy a meghallgatáson nem tud megjelenni. A fejhallgatóról csatolt fényképeket és közelítő erőtani számításokat végzett annak bizonyítására, hogy a normál igénybevétel mellett a rendes használat kritériumainak nem képes megfelelni a fejhallgató. A számítás azért minősül közelítőnek, mert a gyártó által használt műanyag anyagfizikai tulajdonságai pontosan nem ismertek, a számításoknál jó tulajdonságú és erősnek mondható műanyag teherbírásával számolt.

Ezek alapján az alábbi megállapításokat tette:

A fejhallgató tönkremeneteléhez elegendő a fejre helyezéskor mindkét irányba 2,1 kg súlynak megfelelő húzóerővel széthúzni. Ehhez a művelet ismétlési gyakorisága és a műanyag fáradási tulajdonságai miatt jóval kisebb ismétlődő erő is elegendő lehet. Az irányonkénti 2,1 kg nagy terhelésnek egyáltalán nem mondható.

Ha a gyártó a keresztmetszet gyengítését nem a fej felőli, hanem a külső oldalon helyezi el, akkor az azonnali tönkremenetelhez számított erő már másfélszeres, 3,7 kg-nyi súlynak megfelelő széthúzó erő szükséges irányonként.

Ha a gyártó nem gyengíti a keresztmetszetet és teli keresztmetszetet gyárt, akkor az azonnali tönkremenetelhez számított erő már több mint kétszeres, 5,5 kg-nyi súlynak megfelelő széthúzó erő szükséges irányonként.

Ha a gyártó a fejhallgató eltört pántját 0,5 mm vastag acéllemezből készíti, akkor az azonnali tönkremenetelhez számított erő már huszonháromszoros, azaz 48 kg-nyi súlynak megfelelő széthúzó erő szükséges mindkét irányba, ami praktikusan tönkretehetetlen készüléket jelent. Ezek alapján visszautasítja a vállalkozás azon feltételezését, hogy a fejhallgató bármiféle nem megfelelő használat miatt ment tönkre és állítja, hogy a termék nem alkalmas a jótállási időn belül történő normál használatra.

A fogyasztó a kérelméhez csatolta a számlát, jegyzőkönyvet a fogyasztó kifogásáról, munkalapot, fényképfelvételeket, közelítő számításokat a határ terhelhetőség kiszámítására. A vállalkozás csatolta ezen kívül a meghatalmazást.

Az eljáró tanács a becsatolt iratok alapján megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.

A Polgári Törvénykönyvrőlszóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248.§ (1) bekezdése szerint: Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

A 277. § (1) bekezdés alapján a szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését.

A hibás teljesítésről a 305. § (1) bekezdés rendelkezik: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.

Hibás teljesítés esetén a jogosult a 306. § (1) bekezdés a-b pontja alapján elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget; ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

A fogyasztó a csatolt iratok tanúsága szerint 2013. 09. 02-án vásárolta meg a készüléket a vállalkozástól 5.990 Ft vételárért. A számla tanúsága szerint a számlán szereplő tartós fogyasztási cikkekre a jótállás a vásárlástól számított 12 hónapig, vagy a termékhez mellékelt jótállási jegyen szereplő ideig érvényesül. A számlán nincs hivatkozás az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. Rendelet rendelkezéseire, mely szerint csak azok a termékek minősülnek tartós fogyasztási cikknek, mely a rendelet mellékletében felsorolásra került, így az eljáró tanács álláspontja szerint a vállalkozás 12 hónap jótállást vállalt a fejhallgatóra.

A fogyasztó még a számlán szereplő jótállási időn belül, 2014. 05. 14-én vitte vissza a fejhallgatót a vállalkozáshoz azzal a hibával, hogy normál használat mellett vélhetően tervezési hiba miatt eltört.

A vállalkozás egyáltalán nem készíttetett szakvéleményt, mindössze saját szervize állásfoglalása alapján utasította el a panaszt. A szerviz munkalapján annyi szerepel, hogy a készüléket a szerviz bevizsgálta és megállapította, hogy a termék fizikai/mechanikai behatás miatt sérült. A gyártó és a vállalkozás jótállási időn belüli vállalása nem terjed ki a mechanikai, fizikai, idegen anyag, vagy nem rendeltetésszerű használatból keletkezett hibára.

Az eljáró tanács álláspontja szerint ezen munkalap, (illetve a vállalkozás elutasító jegyzőkönyve is ugyanezt erősíti meg) is azt bizonyítja, hogy vállalt jótállást a vállalkozás, hiszen jótállási időre hivatkozik. Amennyiben pedig vállalt jótállást, akkor a jótállási időn belül a vállalkozást terhelte annak bizonyítása, hogy a hiba az átadás után keletkezett és az nem vezethető vissza anyag vagy gyártási hibára. A vállalkozás hat hónapos szavatossági határidőre vonatkozó kifogását, illetve a fogyasztó bizonyítási kötelezettségére vonatkozó kifogást az eljáró tanács ennek megfelelően nem tudta figyelembe venni.

Jelen esetben a vállalkozás nem bizonyította, hogy a szerviz által megállapított fizikai/mechanikai behatás miatti sérülés miből adódik, nem rendeltetésszerű használatból, vagy anyag és gyártási hibából.

Az eljáró tanács álláspontja szerint a fentiek szerint a vállalkozás szakvélemény hiányában nem tudta kimenteni magát a jogszabályi kötelezettsége alól, a készülék hibás.

Az eljáró tanács megítélése szerint figyelembe véve a jogszabályi sorrendet, elsősorban javításra, ennek hiányában cserére, végső soron pedig elállásra jogosult a fogyasztó.

Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, 

c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”

Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”

Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.

Budapest, 2014. július 14.

                                                                                           Dr. Kispál Edit

                                                                                       eljáró tanács elnöke

Kapják:

1.        Fogyasztó

2.        Vállalkozás

3.     Irattár