A tapasztalatok szerint különösen nehéz dolga van a fogyasztóknak abban az esetben, ha kuponos oldalról rendelnek terméket vagy szolgáltatást. Ezekben az esetekben ugyanis az adott weboldal üzemeltetője és a vállalkozás, amely ténylegesen az árucikket, vagy szolgáltatást kínálja, elkülönülnek, ahogy a két külön álló vállalkozás felelőssége is elválik.

Emellett nem árt, hogy tudják a fogyasztók, hogy az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások igénybevétele során az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet szabályai alkalmazandók.

Azt, hogy mennyire körültekintőnek kell lenni az internetes vásárlások alkalmával, jól mutatja annak a fogyasztónak az esete, amely internetről rendelt öt darab projektort összesen 128.000 Ft-ért. Azonban mikor átvette, azzal szembesült, hogy a megjelölt típusok helyett teljesen más került kiszállításra, ráadásul az ezek által kivetített szöveg olvashatatlan volt. Ennek ellenére minden reklamációját elutasították. Később pedig a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nyilatkozata alapján még azt sem lehetett eldönteni, hogy a fogyasztó pontosan melyik céggel állt kapcsolatban. A kérelmező által megjelölt helyett ugyanis végül egy másik vállalkozás küldött meg válasziratot a Testület számára, de azt is olyan tartalommal, hogy ő csupán a webáruházat üzemeltető cég megbízásából jár el a reklamációs ügyek intézésében. Arról is nyilatkozott, hogy a fogyasztó kérelmében feltüntetett harmadik cég pedig kizárólag az üzemeltető logisztikai partnere annyiban, hogy ha az üzemeltető ügyfele el szeretne állni a vásárlástól, akkor az érintett terméket hozzá kell beszállítani. Végül arra is kitért a nyilatkozó vállalkozás, hogy nem ő a szerződéssel érintett fél, mivel az a fogyasztó és az üzemeltető között jött létre, a számlát is utóbbi állította ki. A fogyasztó a meghallgatáson jelezte, hogy felháborítónak tartja azt a céghálót, amivel egy egyszerű webes megrendelés kapcsán találkozott. A fenti eset egyértelműen felvetheti a megtévesztő tájékoztatás és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúját, ugyanakkor a Testület ennek megállapítására nem rendelkezik hatáskörrel.

Ezért felhívjuk a fogyasztók figyelmét arra, hogy rendkívül fontos a szerződő partner ismerete, tehát az, hogy tudják, ki az, akitől ténylegesen a szerződés teljesítését várják, és kihez kell fordulniuk az esetleges kifogásukkal. Rendkívül fontos tisztázni azt is, hogy melyik vállalkozásnak mit kell teljesítenie, vagyis, hogy a vállalkozást milyen kötelezettség terheli. Enélkül ugyanis a fogyasztók nem tudják gyakorolni a szerződésből eredő jogaikat.

Mindenképpen tudni kell, hogy az elektronikus úton kötött szerződések esetén a hibás teljesítésre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a hagyományos szerződések esetében. A fogyasztókat a jogszabályi keretek között megilleti a szavatosság, jótállás és termékszavatosság joga. A fogyasztó elsősorban kijavítást vagy kicserélést, ha pedig ez nem vezet eredményre, vagy a vállalkozás nem vállalja, akkor vételár-leszállítást, a kijavíttatás költségeinek megtérítését, vagy a vételár visszatérítését kérheti. Az interneten kötött fogyasztói szerződések esetében egy különleges többletjogosultságot, nevezetesen indokolás nélküli elállási jogot biztosít a törvény a fogyasztók számára, amely abból a felismerésből fakad, hogy mivel a fogyasztó a terméket valójában nem látja, illetve nem tudja kipróbálni, bármilyen körültekintő is, nincs abban a helyzetben, hogy teljes körűen megalapozott döntést hozzon.

Éppen ezért, 14 naptári napon belül a fogyasztó indokolás nélkül elállhat a szerződéstől, mely határidőt főszabály szerint a termék átvételétől kell számítani. Abban az esetben, ha a vállalkozás az elállási jog gyakorlására vonatkozó kötelező tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, ez a határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik, ha pedig a vállalkozás késedelmesen – tehát a szerződéskötés után –, de még a határidő lejártát követő egy éven belül adja meg a tájékoztatást, úgy a határidő ettől a naptól számított tizennegyedik napon jár le.

A fogyasztóknak azt tanácsoljuk, hogy az elállást mindenképpen a szerződés előírásainak megfelelően, írásban, tértivevényes levélben tegyék meg annak érdekében, hogy annak megtörténte vita esetén a későbbiekben igazolható legyen, például a Budapesti Békéltető Testület előtti eljárás során.