BBT/2329/2014 az Extreme Digital Zrt. (1003 Budapest Szentendrei út 89-95.) vállalkozással szembeni ügyben

2015. január 16.

Budapesti Békéltető Testület

1016. Budapest, Krisztina krt. 99.

levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.

tel.: 488-213 1; fax: 488-2186

       e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)

 

 

BBT/2329/2014

 

A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére az Extreme Digital Zrt. (1003 Budapest Szentendrei út 89-95., képv.: X.Y. ügyvéd, 1133 Budapest Hegedűs Gy. u. 48. II/11.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

 

A J Á N L Á S T

teszi:

 

A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül fizesse vissza a készülék vételárát 99.900 Ft-ot, azaz kilencvenkilencezer forintot a fogyasztó részére.

 

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

 

 

 

A fogyasztó kérelme szerint 2013 februárban kapott a vejétől ajándékba egy NEXUS 7 típusú tablet készüléket, melyet a vállalkozástól vásárolt. A készülék az elmúlt évben hatszor romlott el ugyanazzal a hibával, eddig ötször volt különböző szervizekben. Az egy hónapos garanciális javítások után a tablet 1-4 hét után ugyanúgy leállt. Most hatodszorra már nem küldte vissza, mert ennyi javítás után szerinte már egyértelmű, hogy a készülék javíthatatlan. A készülék javíttatásai nem csak bosszúságot okoznak, hanem anyagi veszteséget is jelent, mivel az adatszolgáltató 6.000 Ft-ot akkor is levonja, ha nem tudja használni a készüléket. A szervizes javításokon kívül 8-10 esetben sikerült a készüléket a leállás után újraindítani az eladó bolt vezetőjének segítségével, vagy a szerviz sms-ben megadott utasításai alapján különböző gombok nyomogatásával. A tablet pillanatnyilag is használhatatlan, nem lehet üzembe helyezni. A szervizbe szállítások alkalmával a korábbi dokumentumokat le kellett adni, hogy a szerviz képben legyen. A harmadik javítás után a korábbi dokumentációk a jótállási jeggyel együtt eltűntek, a vállalkozás a számla alapján állított ki új jótállási jegyet. A fogyasztó kérte a készülék árának, 99.900 Ft visszatérítését a vállalkozástól.

 

A fogyasztó a kérelméhez csatolta a jótállási jegyet, jegyzőkönyvet a fogyasztó kifogásáról, számlát, szerviz jegyzőkönyveket.

 

A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.)  25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki.  A meghallgatás 2014. 09. 23-i időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.

Felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.

 

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

 

A vállalkozás válasziratában vitatta a panasz jogosságát. Álláspontja szerint a panaszos 2013. február 4-én tablet készüléket vásárolt a vállalkozás Móricz Zsigmond krt-i üzletben 99.900 Ft-ért. A készülék több alkalommal meghibásodott, aminek garanciális ügyintézését és javítását a márkaszerviz végezte. A márkaszerviz álláspontja szerint a készülék javítható, ezért nem javasolják a vételár visszatérítését. Kézhez véve a mostani panaszt, azt továbbította a márkaszerviznek állásfoglalás céljából, akik még nem nyilatkoztak. Amennyiben olyan álláspontot kap a márkaszerviztől, miszerint a panaszos igényét – a vételár visszatérítését – elfogadja, erről a t. Békéltető Testületet tájékoztatni fogja. A vállalkozás a tanács döntésének elismeréséről akként nyilatkozott, hogy kötelezésként nem fogadja el. A vállalkozás csatolta a meghatalmazást válasziratához.

 

A meghallgatáson a fogyasztó megjelent, az eljáró tanács tagjával szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő. A meghallgatáson a vállalkozás szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg.

 

A meghallgatáson a fogyasztó bemutatta a készüléket is, elmondta, hogy mindig ugyanaz a hiba, leáll, egy karika forog körben. Hol javítják, hol mindenféle billentyűkombinációk segítségével átmenetileg sikerül használni a tabletet. Azt is sérelmezi, hogy a jótállási jegyet sosem pecsételték le.

 

Az eljáró tanács a becsatolt iratok, a fogyasztó meghallgatása, a készülék szemrevételezése alapján megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.

 

A fogyasztó veje a csatolt iratok tanúsága szerint 2013. 02. 04-én vásárolta meg a NEXUS 7 tablet készüléket a vállalkozástól 99.900 Ft vételárért. A fogyasztó ajándékba kapta a készüléket, jótállásra jogosultságát a vállalkozás sem vitatta válasziratában. A készülék hibája, hogy rendszeresen leáll a rendszer betöltés közben, nem kapcsol ki a Nexus logó folyamatosan körbejár, az alkalmazások leállnak. Ezzel a hibával 2014. 01. 14-én, 2014. 04. 09-én, 2014. 07. 07-én vitte vissza a fogyasztó a készüléket. Minden alkalommal javítás történt. Az utolsó jegyzőkönyvön rögzítésre került, hogy már 4 alkalommal járt szervizben ugyanezzel a hibával a készülék. A készüléket a meghallgatáson sem lehetett bekapcsolni.

 

A jótállási jegy tanúsága szerint 24 hónap jótállást vállal a vállalkozás a termékre.

 

A Polgári Törvénykönyvrőlszóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248.§ (1) bekezdése szerint: Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

 

A 277. § (1) bekezdés alapján a szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését.

 

A hibás teljesítésről a 305. § (1) bekezdés rendelkezik: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.

 

Hibás teljesítés esetén a jogosult a 306. § (1) bekezdés a-b pontja alapján elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget; ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

 

A csatolt iratok szerint minden alkalommal még jótállási időn belül vitte vissza a terméket a fogyasztó. A vállalkozás egyáltalán nem készíttetett szakvéleményt, hanem több alkalommal javítás történt a készüléken, azonban a fogyasztó minden javítás után ugyanazt a hibát tapasztalta a tableten.

 

Az eljáró tanács álláspontja szerint a fentiek szerint a vállalkozás szakvélemény hiányában nem tudta kimenteni magát a jogszabályi kötelezettsége alól, a készülék hibás. A vállalkozás többször javította a készüléket, azonban nem járt sikerrel. A jogszabály kijavítást említ és nem javítgatást, próbálkozást. A jogszabály két lépcsőben teszi lehetővé hibás teljesítés esetén az igényérvényesítés módját. Az első lépcső a kijavítás, kicserélés, azonban jelen esetben már többszöri javítás történt, így az eljáró tanács álláspontja szerint nem követelhető meg a fogyasztótól, hogy a cserét fogadja el, hanem áttérhet a következő lépcsőfokra, azaz elállhat a szerződéstől és kérheti vissza a vételárat a vállalkozástól.

 

Az eljáró tanács megítélése szerint figyelembe véve a jogszabályi sorrendet is, tekintettel a többszöri sikertelen javításra, elállásra jogosult a fogyasztó.

Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.

 

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, 

c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”

Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

 

Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”

 

Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.

 

 

Budapest, 2014. szeptember 23.

 

 

                                                                                           Dr. Kispál Edit

                                                                                       eljáró tanács elnöke

 

 

Kapják:

1.        Fogyasztó

2.        Vállalkozás

3.        Irattár