2015. január 16.

Budapesti Békéltető Testület

1016 Budapest, Krisztina krt.99.

 Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10

Telefon:488-2131 Fax:488-2186

e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu

BBT/2424/2014

A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számonfogyasztó kérelmére a Vodafone Magyarország Zrt. (1096 Budapest, Lechner Ödön fasor 6.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

A J Á N L Á S T

teszi:

A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül cserélje ki a készüléket, ha nem tudja kicserélni vagy azt nem vállalja, ugyanezen határidőn belül fizesse vissza a vételárat 19.990 Ft-ot (azaz: tizenkilencezer-kilencszázkilencven forintot) a fogyasztónak, valamint a vételár visszafizetésének esetében kötbér fizetési kötelezettség nélkül szüntesse meg a fogyasztó előfizetői szerződését.

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

     INDOKOLÁS

A fogyasztó kérelme szerint 2013.08.15. napján vásárolt egy mobiltelefont a vállalkozástól 19.990 Ft értékben két éves hűségnyilatkozattal. A készüléket garanciális hiba miatt 2014.07.12. napján javításra leadta a vállalkozásnak. A jegyzőkönyvön a vállalkozás feltüntette a garanciális hibát, azonban abba a készülékkel kapcsolatban más megjegyzést nem tett. A szerviz 2014.07.16. napján javítás nélkül garancia megvonással adta vissza a telefont a fogyasztónak, mivel azon mechanikai sérüléseket észlelt. A visszakapott telefonnak egyéb más korábban nem észlelt hibáját is felfedezte a fogyasztó, miszerint a SIM kártyát sem észleli már. A fogyasztó másnap panaszt tett a vállalkozásnál azonban panaszát elutasították, mellyel a fogyasztó nem ért egyet és jelen eljárásba kérte a készülék cseréjét vagy vételárának a megfizetését a vállalkozás részéről. Kérelméhez csatolta az előfizető szerződést, vásárlást igazoló számlát, jótállási jegyet, jegyzőkönyveket, felek közötti levelezést és fényképfelvételeket.

A békéltető testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény – a továbbiakban Fgytv. – 25.§ (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki.  A békéltető testület elnöke a felek meghallgatását 2014. szeptember 30 napjának 9.00 órájára tűzte ki, melyről a feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.

Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy ha mindkét fél – az általa jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Felhívta a felek figyelmét arra, hogy amennyiben ezen lehetőséggel élni kívánnak, az általuk jelölhető testületi tagra vonatkozó javaslatukat nyolc napon belül tegyék meg.

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.

A vállalkozása 2014. szeptember 18. napján érkezett válasziratában előadta, hogy a szervízelési folyamatok kapcsán a hatályos jogszabályoknak megfelelően járnak el. Nyilvántartásuk szerint a telefon 2014.07.12. napján adták le szervizelésre, melynek során mechanikai sérüléseket észleltek a készüléken. Hivatkoztak a jótállási jegyen is feltüntetett jótállási felelősségük kizárására, miszerint „… A jótállási kötelezettség nem áll fenn, ha a hiba rendeltetésellenes használat, törés, sérülés, szakszerűtlen kezelés vagy illetéktelen átalakítás .. eredménye ”. Mindezek alapján álláspontjuk szerint amennyiben a szerviz mechanikai sérülés nyomait tapasztalja a készüléken a jótállási felelősség alól mentesülnek. Előadták, hogy a telefonokat légpárnás zárt zacskóban, lezárt műanyag ládában juttatják el a szervizbe. Álláspontjuk szerint, ha az átvételi jegyzőkönyvön nem szerepel a sérülés az nem zárja ki annak átadáskori meglétét. Az eljáró tanács döntéséről akként nyilatkoztak, hogy azt kötelezésként nem fogadják el

A meghallgatáson megjelent a fogyasztó, a vállalkozás nem jelent meg. Fogyasztó az egyedül eljáró testületi taggal (dr Grafné dr Baranyi Dóra) szemben kifogást, kizárási indítványt nem jelentett be, nem kérte az ügy háromtagú tanácsban történő elbírálását. Az egyedül eljáró testületi tag (továbbiakban: eljáró tanács) megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályszerű volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést 2014.09.08.-án átvette. Az eljáró tanács megállapította, hogy a fogyasztó és a vállalkozás nem élt a Fgytv. 25. § (2) bekezdésében meghatározásra került, tagjelölésre vonatkozó jogával.

A meghallgatáson a fogyasztó fenntartotta a kérelmében foglaltakat akként, hogy kérte a telefon cseréjét vagy vételárának a visszafizetését összekötve a 2 éves hűségnyilatkozattal aláírt szerződés kötbérmentes megszüntetésével. Teljesen elfogadhatatlannak tartja azt, hogy a jegyzőkönyvvel is alátámasztott sérülésmentes készülékét sérülésekre hivatkozással ne javítsák garanciában.

A fogyasztó kérelme alapos.

A becsatolt iratok alapján megállapítható, hogy a fogyasztó 2013.08.15. napján vásárolt egy telefont a vállalkozástól 19.990 Ft értékben, egy év kötelező jótállással, és két éves hűségnyilatkozattal aláírt előfizetői szerződéssel. A fogyasztó 2014.07.23. napján adta le a telefont garanciális javításra. A fogyasztó tehát igazolható módon a jótállási időn belül fordult a minőségi kifogásával a vállalkozáshoz.

A vállalkozás a készülék garanciális javítását azzal tagadta meg, hogy azon külső mechanikai sérülés nyomai láthatóak. Az eljáró tanács a külső sérülés tekintetében megállapította, hogy a készülék leadásakor készült jegyzőkönyvben kizárólag a minőségi kifogást rögzítették. A jegyzőkönyvben semmilyen külső mechanikai sérülés feltüntetésre nem került, azaz a készülék külső sérülés nélkül lett leadva. Ennek ellenkezőjét a vállalkozásnak kellett volna bizonyítani, vagyis azt, hogy a készülék mechanikai sérülésekkel lett leadva, azonban erre vonatkoztatva a vállalkozás saját nyilatkozatán kívül egyéb bizonyítékot nem csatolt. Mindezek alapján az eljáró tanács megállapította, hogy a készülék sérülésmentesen lett leadva, tehát a garancia erre történő hivatkozással történő megvonása nem megalapozott. Az eljáró tanács észrevételezi továbbá, hogy a kötelező jótállási kötelezettség alól a vállalkozás egyébként sem mentesülhetne pusztán azzal a hivatkozással, hogy a készüléken mechanikai sérülés van. Az eljáró tanács álláspontja szerint ugyanis ebben az esetben is a vállalkozásnak bizonyítania kell, hogy a meghibásodás összefüggésben van a sérüléssel, azaz a hiba nem gyártási eredetű.

Ezt követően az eljáró tanács a készülék jótállási időben bejelentett minőségi kifogását vizsgálta.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény(Ptk.) 248.§ (1) bekezdése szerint: Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

Mindezek alapján a garanciális hiba tekintetében a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a termék nem gyártási hibás, illetve a hiba (a hiba oka) a teljesítés időpontjában nem volt meg a termékben. A vállalkozás a bizonyítási kötelezettség teljesítésének érdekében szakértőt nem bízott meg a minőségi kifogás kivizsgálására, így a gyártási hibához fűződő jogi vélelem nem dőlt meg. Mindezek alapján mivel a gyártási hibához fűződő jogi vélelem nem dőlt meg, a vállalkozás hibásan teljesített.

Hibás teljesítés esetén a jogosult a 306. § (1) bekezdés a-b pontja alapján elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget; ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

Az eljáró tanács a telefon szemrevételezése alapján megállapította, hogy az nem javítható, így elsődlegesen annak cseréjben, másodlagosan vételárának visszafizetésében találta megalapozottnak a fogyasztói kérelmet. A két éves hűségnyilatkozattal aláírt előfizetői szerződés felbontása tekintetében az eljáró tanács az alábbiakat állapítja meg.

A Ptk 306.§ (1) bekezdése alapján a fogyasztó az eljáró tanács álláspontja szerint csere hiányáéban elállhat a szerződéstől, azaz visszakövetelheti a termék vételárát.

A 320. § (1) Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja.

Mindezek alapján az eljáró tanács megállapította, hogy a fogyasztó szerződéstől történő elállása esetében az elállás a szerződést felbontja és az eredeti állapot helyreállításának van helye akként, hogy a termék vételárának visszafizetésekor a szerződés kötbér nélküli megszüntetésének van helye. Mindezek alapján az eljáró tanács a fentiek szerint határozott.

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki.

Azonban a fél az Fgytv. 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), ha

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy

c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint:a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.

Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése értelmében a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint: a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.

Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.

Budapest, 2014. szeptember 30.

                                                                               Dr. Grafné dr. Baranyi Dóra

                                                                                       eljáró tanács elnöke

Kapják:

1. Fogyasztó

2. Vállalkozás

3. Irattár