2015. február 23.

 Budapesti Békéltető Testület

1016 Budapest, Krisztina krt.99.

 Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10

Telefon:488-2131 Fax:488-2186

e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu

BBT/1172/2014

Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Krisz-Dan 2011 Hungária Kft. (2094 Tura Jókai út 4.)vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

A J Á N L Á S T

teszi:

A vállalkozás az írásbeli ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a fogyasztó részére 60.000,-Ft-ot hibás teljesítés miatt árleszállítás címén valamint 5.000,-Ft összegű felmerült költséget, azaz összesen 65.000,-Ft-ot.

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése az ajánlás kézbesítésétől számított 15 napon belül kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

A fogyasztó kérelme szerint a vállalkozással történt megállapodása folytán megrendelte a lakásában a fürdő szoba teljes felújítását. Az interneten találták ezt a vállalkozást és úgy keresték meg. A felújítás a fürdőkád kivételéből, csempe és járólap burkolásából egy zuhanyfülke beszereléséből és a vizes blokkok kicseréléséből állt.  A vállalkozó 2014.03.10-én megkezdte a munkát és 03.14-én végzett, ezután kért 168.000,-Ft munkadíjat. A munkáról XY. számlát nem adott. Egy aláírt nyilatkozatot adott a pénz átvételéről. 2014.03.14-én az alattunk lakó úgy beázott, hogy a fürdőszobájába és a WC-jében csöpögött a víz. Azonnal jelezte a vállalkozónak a problémát, aki egy összefolyó csövet kicserélt és kért további 5.000,-Ft-ot. 2014.03.17-én a zuhanyozóból csak hideg víz jött, ezért újra telefonáltak a vállalkozó felé. 2014.03.18-án a szerelő kicserélte a zuhanypanel gyári csöveit flexibilis csőre 2.000,-Ft anyagköltségen. A szomszédja azóta folyamatosan beázott és a hibakeresés miatt kihívott egy mester, aki 5.000,-Ft kiszállási díjat számlázott ki részükre, amit szintén kifizettek.

Újabb telefon volt a vállalkozó felé, mire már csak ígérgetés maradt és nem történt javítás. A fogyasztó kérelméhez mellékelte azon fotókat, amelyek a felújítás után készültek a hiányosságokról. Összesen 175.000,-Ft-ot fizetett ki munkadíjként a vállalkozó részére, az anyagköltségek pedig 76.980,-Ft-ba kerültek. Mivel a javítások nem történtek meg, így a fogyasztó békéltető testületi eljárást indított és az eljárásban kérte a munkadíj 60%-ának visszafizetését a vállalkozástól, mert a teljesítés hibás volt.

A meghallgatás 2014.07.08.13.00 órai időpontjáról a feleket a békéltető testület elnöke a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

Az eljáró tanács tagjai Dr. Kolyvek Antónia, Blaha Béla és Bíró Sándor voltak.

A meghallgatáson a fogyasztó szabályszerű értesítésre megjelent. Az eljáró tanáccsal szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő. Kérelméhez csatolta a vállalkozó ajánlatát, a 168.000,-Ft-ról szóló átvételi bizonylatot, az 5.000,-Ft-ról szóló számlát, mely a beázás miatti hibakeresésre vonatkozott, az anyag kötségről szóló számlát, a vállalkozó felé írt kifogásoló levelét, és a munkáról készült fotókat.

A meghallgatáson elmondta, hogy összesen 3m2-es a fürdőszobájuk és nagyon sok munkadíjat fizettek ki, a vállakozó 2 év garanciát vállalt a munkára.

A meghallgatáson a vállalkozás szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. A meghallgatásra szóló értesítést a posta 2014.06.30-ával „nem kereste” jelzéssel visszaküldte, tehát a kézbesítési vélelem beállt.

Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé az eljáró tanács számára az egyezség létrehozását, mivel a vállalkozás a meghallgatásra szóló értesítést ugyan átvette, de arra az Fgytv. 29.§ (8) bekezdése alapján érdemi válasziratot nem terjesztett elő és a meghallgatáson sem jelent meg.

Az eljáró tanács a becsatolt iratok alapján a bizonyítékokat okszerűen mérlegelve az alábbiak szerint tartotta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.

A felek között a vállalkozó ajánlatának elfogadásával vállalkozási szerződés jött létre, mely szerint a vállalkozó elvállata a Budapest Újlak u. 7. számú lakás fürdőszobájának teljes felújítását. A Krisz-Dan Kft. nevében a becsatolt átvételi elismervény szerint 2014.03.14-én a teljes fürdőszoba felújításának munkadíjaként átvett 168.000,-Ft-ot. A munkákat 2014.03.10-én elkezdte lés 2014.03.14-én befejezte.

A vállalkozás az eljárás során nem támasztotta alá bizonyítékokkal, hogy a vállalkozási szerződés szerint a fogyasztó által többször szóban és írásban jelzett hibákat kijavította volna. A becsatolt 2014.04.14-én kelt számla szerint, mivel a hibás teljesítésből kifolyólag a fogyasztó alatt lakó tulajdonos többször beázott, ezért a hiba keresésének költségét is a fogyasztó fizette ki 5.000,-Ft értékben.

A fogyasztó hibás teljesítés iránti kérelmének jogosságát alátámasztják a becsatolt fotók is, melyen látszik a szakszerűtlenül elvégzett munka.

A fogyasztó 60.000,-Ft-os összegű követelése a teljes munkadíj 36 %-os csökkentését jelenti, mely mindezek figyelembe vételével megalapozott.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. –továbbiakban a Ptk.-389.§-a szerint: „Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles.”

A Ptk.- 277. § (1) bek. szerint: „A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni.

A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában

b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos és amelyet a jogosult elvárhat.”

A Ptk. 306. § (1) bek. szerint: „Hibás teljesítés esetén a jogosult a) elsősorban – választása szerint – kijavítást, vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget.”

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, 

c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”

Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”

Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást az Fgytv. 36.§ (1) bek.-ben foglaltakra, mely szerint: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget. a békéltető testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül- jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét- legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történő kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével- nyilvánosságra hozza.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B §-a szerint: „A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”

Budapest, 2014.július 8.

Dr. Kolyvek Antónia

eljáró tanács elnöke

Blaha Béla

eljáró tanács tag

Bíró Sándor

eljáró tanács tag

Kapják:

1.Fogyasztó

2.Vállakozás

3. irattár