Így járt az a fogyasztó is, aki az egyik üzletház üzletében szeretett volna mobilinternet-szerződést kötni, amelynek az volt a meghirdetett feltétele, hogy legyen vezetékes internete, platinakártyás ügyfél legyen és vásároljon egy okostelefont. Az előfizetés ára 5.490 Ft/hó  volt a tájékoztatás szerint. A fogyasztó az üzletbe érve közölte az ügyintézővel, hogy az 5.490 Ft-os csomagra szeretne előfizetni. Az ügyintéző nem kérdezett semmit, csak leellenőrizte, hogy a feltételeknek eleget tett-e a fogyasztó a beadvány szerint, majd kinyomtatta a szerződést. A fogyasztó kiválasztotta a telefont, kifizette, aláírta, amit kellett és rövid időn belül elhagyta az üzletet. A hidegzuhany akkor érte a fogyasztót, amikor otthon a TV-jével probléma adódott és telefonon műszaki segítséget kért.

Az adategyeztetéskor megtudta ugyanis, hogy a mobilinternetes csomagja ára voltaképpen 7.990,- Ft/hó. A megkötött szerződésben valóban 7.990,- Ft-os havidíj szerepelt. Az ügyintéző ugyanis nem az általa kért 5.490,- Ft-os csomagra kötött vele szerződést, hanem a 7.990-Ft-os havidíjasra.

A fogyasztó másnap visszament a vállalkozás üzletébe és elmondta, hogy tévedés történt, nem azt a díjcsomagot kapta, amit kért. Az ügyintéző a reklamációt rögzítette, majd elkérte a vásárlók könyvét és kifogását abban is rögzítette. A vállalkozás levelében a fogyasztó kérését elutasította, azzal az indokkal, hogy a készülék ára más lett volna, egyébként pedig meg kellett volna ismernie a szerződés feltételeit. Ezt követően a fogyasztó e-mailben fordult a vállalkozás felé, közölve azt, hogy a készülék árának kiegyenlítését vállalja. Leírta azt is, készülék időközben el is romlott, és javításra szorult. Rövid időn belül másodszorra is elromlott a készülék és mivel cserekészüléket akkor már nem tudtak több üzletükben sem adni a helyi szervizelés megszüntetése miatt, ezért máshova kellett vinnie a telefont.

A fogyasztó később megtudta, hogy a készülék javíthatatlan és visszavitte a vállalkozáshoz, azért, hogy másikat kérjen. A szervizben átadták a jegyzőkönyvet és bevonták a készüléket. A fogyasztó újból e-mailben fordult a vállalkozáshoz, de elektronikus levelére választ nem kapott. Ezek után megkapta az ügyfélszolgálat válaszát, amelyben kifogását arra hivatkozással utasították el, hogy nem olvasta át a szerződést, továbbá a rendszerük csak készülék javítását jelzi. Vagyis az üzletben a bevonás tényét nem regisztrálták, pedig a készülék bevonásának napján a fogyasztó az üzletben járt és elmondta azt is, hogy a készülék javíthatatlan és be is mutatta az erről szóló jegyzőkönyvet. Ekkor azonban még nem tudtak számára másikat adni, mivel még nem záródott le a tévesen kötött szerződés ügye, és nem is volt megfelelő készüléke az üzletnek. Az aláírt szerződés havi szinten 2.500,- Ft többletköltséget jelent számára 2 évig. A telefon árának árkülönbségének megtérítését pedig többször is jelezte, hisz megértette, hogy egy új csomagnak új készülék ára van.

A fogyasztó nem értette, miért olyan teljesíthetetlen a kérése, a téves díjcsomag helyreállítása a készülék árának kiegyenlítése mellett. Telefonnal nem rendelkezett, ráadásul fizetnie kellett a tévesen írt szerződés szerinti 7.990 Ft-os havidíjat is és a meg nem lévő készülék havi részletét.

Jó tanácsok a fogyasztók számára

1.A leírt fogyasztói panasz is hűen tükrözi, hogy a szerződés tartalmával ellenkező szóbeli tájékoztatás vagy egyéb olyan információ esetén milyen helyzetbe kerülhet a fogyasztó, ha nem olvassa el a szerződést az aláírás előtt. Ezért a Testület felhívja a fogyasztók figyelmét, hogy minden esetben olvassák el az aláírás előtt a szerződést.

2. Ajánlatos a szerződéskötést követően is mindig alaposan átolvasni a szolgáltatótól érkező tájékoztatásokat, számlákat, mivel azok a fizetési kötelezettségükről vagy a szolgáltatás más lényeges eleméről szóló információkat, értesítéseket is tartalmazhatnak.

3.  Ha a fogyasztót telefonos megkeresés során félretájékoztatták, a fogyasztók kérjék ki a szolgáltató telefonos ügyfélszolgálatával folytatott beszélgetés felvételének másolatát! Ezt díjmentesen kell megkapniuk. Ha reklamációjukat elutasították, a felvételt jogaik érvényesítése érdekében csatolják be bizonyítékként a békéltető testületi vagy bírósági eljárás során.

4. Jól teszik a fogyasztók, ha mobil-internet szolgáltatás igénybevételekor csak olyan szolgáltatóval kötnek szerződést, amely önkéntes vállalás alapján legalább öt napos elállási jogot biztosít. Könnyen lehet ugyanis, hogy a modemnek az előfizető lakóhelyén vagy más, szokásos tartózkodási helyén, ahol használni szeretné, nincs lefedettsége.

5. Abban az esetben ha a  fogyasztó a szolgáltató üzletében jelenti be panaszát minden esetben írja le azt a vásárlók könyvébe, vagy kifogásának ragaszkodjon a jegyzőkönyvbe vételéhez. A vásárlók könyvébe tett panaszról vagy a jegyzőkönyvről a vállalkozás köteles másolatot adni a fogyasztónak. Ez később bizonyítékként szolgálhat akár a békéltető testület előtti eljárásban, akár pedig bírósági eljárásban.