Az egyik esetben a fogyasztó a Testülethez benyújtott kérelme szerint az előszobát és a folyosókat illetően parketta javítási munkálatok elvégzésére vállalkozási szerződést kötött egy parkettás mesterrel 2014-ben. Ám egy évvel később a lerakott parketta teljesen elfogadhatatlan műszaki állapotba került, ugyanis felülete gyűrött, egyenetlen, foltos, értékelhetetlen minőségű lett. Kifogását a fogyasztó ajánlott levélben jelezte a vállalkozás felé, illetve felkérte arra, hogy 15 napon belül javítsa ki vagy cserélje ki, ennek hiányában pedig 100.000 Ft összegű vállalkozói díjat fizessen vissza a részére. A vállalkozó egyszer telefonon felvette a kapcsolatot a fogyasztóval, de nem tett ígéretet a hibák kijavítására.    

Az a fogyasztói is a békéltető testület gyors és ingyenes eljárását vette igénybe, aki egy újság hirdetésben talált redőny javítót. A fogyasztónak gurtni cserére volt szüksége és két db kétszárnyas ablakra. A felhívott számon a magát redőny javítónak mondó személy telefonon arról tájékoztatta a fogyasztót, hogy a kiszállási díja 5000 Ft. Másnap a gurtni csere meg is történt, sőt olyan munkálatokat is elvégzett a vállalkozó, amelyre nem is volt felhatalmazása. Például letört a hengerből két sor elemet, és a régi gurtnival kilyukasztva a műanyag redőnyt úgy kötötte vissza a hengerre, így azonban a redőny rövidebb lett. Ezt követően a fogyasztó a másik ablakon már nem engedte a redőny lerövidítését, de azt a redőnyt javító erőszakkal elvégezte. Munkadíjként 35.000 Ft-ot kellett a fogyasztónak kifizetnie. Az összeg kifizetését követen a fogyasztónak a munkahelyére kellett sietnie, ezért nem nézte meg, hogy a vállalkozó milyen számlát tett a könyvespolcára.  A munka elvégzését követ pár hét elteltével azonban a fogyasztó telefonon arról értesítette a redőny javítót, hogy megfordult a gurtni, és kérte a hiba kijavítását a jótállás keretében. A fogyasztó csak ekkor figyelt fel a számlaként otthagyott iratra, ami csak egy „sajtpapír” volt. A javításra csak jóval később került sor, a fogyasztó jelezte a vállalkozó felé a számlaigényét, ám az a számlaadást megtagadta. A fogyasztó jelezte azt is, hogy nincs megelégedve a munkával, elmondta azt is, hogy a 2 db redőny elvesztette eredeti funkcióját, hézagos, a görgők szorulnak.

Egy másik hasonló esetben a társasházban lakó fogyasztó kérelme szerint a lakásában kereste fel az üzletkötő a közös képviselőre hivatkozással, azzal kapcsolatban, hogy kedvezményes áron tud ablakot cseréltetni a lakásában. Az üzletkötő prospektusában széles kínálat volt a műanyag nyíláscserékre vonatkozóan, rendkívül kedvezményes áron, ezért a fogyasztó meg is rendelt 4 db nyílászárót. Az üzletkötő arról is tájékoztatta, hogy akkor tudja megrendelni az ablakot, ha a vételár legalább 10%-át befizeti, ezért a fogyasztó 20.000 Ft előleget fizetett ki a számára, amelyről számlát is kapott. Az üzletkötő azt ígérte, hogy az ablakok kicserélése egy hónapon belül majd meg is történik. A fogyasztó 3 hét elteltével kezdett el gyanakodni, amikor a megadott telefonszámon nem tudta elérni az üzletkötőt. Ekkor fordult a közös képviselő felé, aki elmondta neki, hogy soha nem hallott az ügyletkötőről.

A kérelmekből egyértelműen kiderül, hogy a fogyasztók még mindig teljesen óvatlanul kötnek szerződést és elfogadják a lépcsőházukban sosem látott üzletkötők ajánlatait, akik gyakran arra hivatkoznak valótlanul, hogy a nyílászáró-cserét a közös képviselő ajánlotta. A különösen jó üzlet hatását keltő ígéretek közepette a fogyasztók a szokásosnál sokkal nagyobb összegű foglalót adnak át a „szakembernek”, emellett még gyakran külön „felmérési díjat” is kifizetnek.

A vázolt esetekből jól látszik, hogy az esetek többségében a gyanakvás teljes hiánya eredményezi a sokszor tartalmi ellentmondásokat tartalmazó általános szerződési feltételeket tartalmazó papírok aláírását, amelyeken sokszor az üzletkötői elérhetőség pusztán csak egy keresztnevet alkalmaz. Jól látszik az is, hogy a fogyasztók sokszor nem mérik fel azt, hogy voltaképpen kivel is kötnek szerződést.

Ezért a Testület azt tanácsolja a fogyasztóknak, hogy mielőtt a soha vissza nem térő, kedvezményes ajánlatot a fogyasztó elfogadja, célszerű igénybe vennie az ingyenes céginformációt. Érdemes ellenőrizni azt, hogy a vállalkozás ellen indult-e már végrehajtási eljárás, mert akkor a fogyasztónak hiába van igaza és járna vissza számára a befizetett, de már nem jut ahhoz hozzá.

Felhívjuk a fogyasztók figyelmét arra is, hogy minden esetben ragaszkodjanak a jótállási jegyhez, mivel az egyértelműen rögzíti a termékre, és az elvégzett munkára vonatkozó jótállási feltételeket, és annak időtartamát.

Volt rá példa ugyanis, hogy az üzletkötő mindenre 10 év jótállást vállalt, aztán csak a hibás teljesítés után derült ki, hogy a tíz év valójában két és kettő és csak a termékre vonatkozik.

Végül, de nem utolsósorban nem árt óvakodni, ha a „kerületi kisokosokból” vagy épp a szórólapról szereztük a mesterember elérhetőségét: csak akkor kössünk velük szerződést, ha telefonszámuk, nevük mellett postacím vagy épp más cégadat is szerepel, ez ugyanis bizalomra adhat okot és arra, hogy a cég akkor is elérhető lesz, ha bármilyen gond adódna a nyújtott szolgáltatással.