2015. február 23.

Budapesti Békéltető Testület

1016 Budapest, Krisztina krt. 99.

Levelezési cím: 1253 Budapest, Pf.10

Telefon: 488-2131 Fax: 488-2186

e-mail cím: bekelteto.testulet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)

BBT/1101/2014

Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Valmart Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1114 Budapest, Eszék utca 3.) vállalkozással szemben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében folyamatban levő ügyben az eljáró tanács alulírott napon a következő

A J Á N L Á S T

teszi:

A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse vissza a fogyasztónak a Candy Aquamatic 800T mosógép 40.000,- Ft-os vételárát a fogyasztó lakcímére történő postai átutalással.

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

INDOKOLÁS

A fogyasztó kérelme szerint 2013. december 22-én vásárolt a vállalkozástól egy használt Candy Aquamatic 800T típusú mosógépet 40.000,- Ft-ért. A gépet aznap leszállították.  Két nap múlva 2014.12.24-én az első mosási kísérlet alkalmával kiderült, hogy a gép használhatatlan. Nem elromlott vagy tönkrement, a gépet ebben az állapotában adták át. 2013.12.26-a után a fogyasztó többszöri telefonhívása után a vállalkozás képviselője, X.Y. kiment a helyszínre, a mosógépet bekapcsolta és tapasztalta, hogy az mosásra alkalmatlan. Tudomásul vette, hogy a fogyasztó a gépre nem tart igényt, sem javítását, sem pedig cseréjét nem igényli. A gépet ezért átvette, aláírásával igazolva további értékesítésre visszavitte. Egy hónapnyi várakozás után, 2014.01.27-én a fogyasztó először telefonon, majd 2014.01.31-én személyesen kereste fel a vállalkozást. Érdeklődésére azt az ígéretet kapta, hogy egy hét múlva, 2014.02.03-ára rendeződik a helyzet és jelentkeznek. 2014.02.25-én a fogyasztó ismét felkereste a vállalkozást. Ekkor a tulajdonossal is találkozott, aki addig még nem értesült a gép sorsáról, ami mint kiderült hibásan a raktárban állt, alkatrészre várva, amit azonban még meg sem rendeltek. A vállalkozás tulajdonosa megígérte a fogyasztónak, hogy egy hét alatt intézkedik és telefonon felkeresik. 2014.03.18-án a fogyasztó személyes érdeklődésére újabb ígéretet kapott a tulajdonostól, miszerint soron kívül intézkedik, hiszen neki is érdeke pontot tenni a lassan 3. hónapja tartó ügyre. 2014.03.31-én a fogyasztó ismételten személyesen kereste fel a vállalkozást, miután már 90 napja semmi nem történ a kifizetett és használhatatlan mosógép ügyében. A fogyasztó békésen viselte a hasztalan ígérgetéseket, annak érdekében, hogy normális keretek között fejeződjön be az ügy. A fogyasztó továbbá tényként kívánta előadni, hogy tudta nem új, hanem használt mosógépet vásárolt, olyat, amelyről azt gondolhatta működőképes, javított, felújított állapotban árusítják. A gépet lassan 4 hónapja nem tudják működőképessé tenni, ezért a fogyasztó a békéltető testület eljárását kezdeményezte, igényeként pedig a mosógép 40.000,- Ft-os vételárának visszatérítését jelölte meg. Kérelméhez másolatban csatolta a vállalkozásnak 2014.03.31-én írt levelét, valamint a 2013.12.22-én kelt 000002 sz. számlát. A fogyasztó jelölési jogával nem élt.

A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25 § (4) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki Dr. Horváth György személyében. A meghallgatás 2014. június 17-én 11:00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el. Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő.

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részükre történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzon (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Továbbá a békéltető testület elnöke az értesítésben felhívta a vállalkozás figyelmét arra is, hogy a békéltető testület közzéteheti annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely az Fgytv. 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – az Fgytv. 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú - nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.

A vállalkozás a jelen eljárásban a békéltető testület megkeresésére válasziratot nem küldött.

A meghallgatáson fogyasztó személyesen megjelent, az eljáró tanácsot illetően kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, a hivatalos iratot 2014.05.21-én átvette.

Az eljáró tanács mindenekelőtt megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29 § (8) bekezdése szerint kiküldött értesítés ellenére sem előzetesen sem az eljárás során nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot, továbbá a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.

A Fgytv. 36/B. §-a szerint „A békéltető testület közzéteheti annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó - a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú - nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”

Továbbá az Fgytv. 45/A. § (1) bekezdése szerint: „A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi - a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével - (...)

e) a vállalkozás válaszirat küldésére vonatkozó - békéltető testületi eljárásban fennálló – kötelezettségével összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.”

A meghallgatáson a fogyasztó a kérelmében foglaltaknak megfelelően nyilatkozott és bemutatta a 2013.12.22-én kelt adásvételi szerződést.  Vételár visszatérítési igényét fenntartotta.

A fogyasztó kérelme megalapozott.

Az ügyben irányadó 1959. évi IV. törvény (a 2014.03.15-ig hatályos polgári törvénykönyv - a továbbiakban Tv. -) vonatkozó szabályai szerint:

Tv. 277. §:  (1) bekezdése: „A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában

a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és

b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését, …”

A Tv. 305. § (1): „Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.”

A Tv. 306. § (1): „Hibás teljesítés esetén a jogosult

a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;

b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.”

A Tv. 305/A. § (2) bekezdése szerint fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

A jogszabály fenti kogens rendelkezési függetlenek attól, hogy új vagy használt termék a szolgáltatás tárgya. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 1. § szerint „(1) Magyarország területén fogyasztói szerződés [Ptk. 685. § e) pontja] keretében értékesített, a rendelet mellékletében felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki.Használt termékre ez a jogszabály nem alkalmazható. Az 1959. évi IV. törvény rendelkezéseit azonban ebben az esetben is figyelembe kell venni.

Jogszabályba ütközik ezért semmis a felek közötti adás-vételi szerződésnek az a kikötése, miszerint: „Figyelem!: Minden általunk értékesített termék a Magyarországon hatályban levő jogszabályok szerint használt műszaki cikknek minősül. Készpénzt nem áll módunkban visszaadni semmilyen körülmények között.”

Tv.234. § szerint: „(1) A semmis szerződés érvénytelenségére – ha a törvény kivételt nem tesz – bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. (2) Ha valamely semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellenkezik.”

Továbbá a hibás teljesítés alól a vállalkozás a Tv. 305/A §-a szerint nem mentette ki magát, a mosógép hibáját nem vitatta, azt a fogyasztótól elszállította. A számlán írásban a fogyasztó  kifogására tett írásbeli nyilatkozata szerint a gépet 2013.12.31-én bizományi értékesítésre átvette. Azonban a fogyasztó kifogásáról a 49/2003 (VI.30.) GKM rendelet alapján jegyzőkönyv felvételére a rendelkezésre álló adatok szerint nem került sor.

A termék az eljáró tanács szerint nem felel meg a Tv. 277 §-ban foglaltaknak ezért a vállalkozás a Tv. 305. § (1) bekezdése szerint hibásan teljesített.

A hibás teljesítés miatt a Tv. 306. §-ban foglalt szavatossági kötelezettség terheli. A kijavítási, kicserélési kötelezettségnek a vállalkozás nem tudott eleget tenni, a fogyasztó elállási joga megnyílt.

Elállás esetén a megkötött szerződés a szerződéskötés napjára visszamenőleg kerül megszüntetésre, azaz olyan helyzetet kell teremteni – azaz az eredeti állapotot helyreállítani - mintha a fogyasztó meg sem vásárolta volna a terméket.

Az eljáró tanács az eljárás során rendelkezésére álló dokumentumok, a fogyasztó meghallgatáson tett nyilatkozata alapján a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével az ajánlás szerint tartotta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a bíróságtól az Fgytv. 34. § (3), illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint.

 Az Fgytv. 34. § (3) bekezdése alapján „A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy

c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.”

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „ A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését a (3) bekezdésben foglaltakon túl - az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül - akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.” Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az ajánlás kijavítására az Fgytv. 35. § alapján van lehetőség a következők szerint:

„ (1) A határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a fél kérheti a tanácstól, hogy a határozatban, illetve az ajánlásban előforduló bármely névcserét, névelírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki, vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás meghatározott része tekintetében adjon értelmezést.

(2) Ha a tanács a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított nyolc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a határozat, illetve az ajánlás részévé válik.

(3) A tanács az (1) bekezdésben meghatározott hibát a határozat, illetve az ajánlás kihirdetésétől számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja.”

Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”

Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: „Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.”

Az Fgytv. 34. § (1) bekezdése szerint: „A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.”

Budapest, 2014. június 17.

                                                                                  dr. Horváth György

                                                                                  eljáró tanács elnöke

Kapják:

1. Fogyasztó

2. Vállalkozás

3. Irattár