Vissza az összes hírhez2015. március 19.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/3202/2014
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a CashLine Brokers Group Kft. (1085 Budapest Kálvin tér 12.)vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül fizessen vissza a fogyasztó részére 150.000,- Ft-ot.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint a Metropol ingyenes újságban olvasott egy hirdetést, melyben gyors kölcsönhöz jutás lehetőségét ajánlották. Felhívta a telefonszámot és úgy jutott el a vállalkozáshoz. Ilyen előzmények után 2014.10.21-én a Kálvin téri irodaházban a vállalkozással kötött egy Szerződést, mely a szóbeli tájékoztatás szerint 3.000.000,- Ft –hoz jutást biztosított volna számára. A fogyasztó azért akart szerződést kötni, mert sürgősen pénzre volt szüksége, melyet a vállalkozás képviselője megígért. A szerződés megkötésekor egy külön Tájékoztatót és Részvételi Szabályzatot is aláírt a fogyasztó. A szerződés megkötésekor a fogyasztó kifizetett a vállalkozás részére 135.000,- Ft regisztrációs díjat, 5.000,- Ft megbízási díjat és 10.000,- Ft első havi részletet, azaz összesen 150.000,- Ft-ot. Ezzel ellentétben 140.000,- Ft-ról kapott csak számlát. Mivel a vállalkozás ezek után nem utalta az 3.000.000,- Ft-ot, ezért a fogyasztó több alkalommal telefonon érdeklődött, hogy mikor kapja meg a pénzt, ekkor jött rá, hogy nem is a szóbeli tájékoztatásnak megfelelően kötött szerződést. A fogyasztó 2014.11.27-én írásban felmondta a szerződést és kérte vissza a befizetett 150.000,- Ft visszafizetését, melynek a vállalkozás nem tett eleget. A fogyasztó ezután békéltető eljárást kezdeményezett és az eljárásban kérte a szerződés megszűnésére tekintettel az általa befizetett 150.000,- Ft visszafizetését. Kérelméhez csatolta a szerződést, a Részvételi szabályzatot, a számlát, a befizetést igazoló bevételi pénztárbizonylatot, a felmondását igazoló feladóvevény másolatát, a vállalkozás 2014.10.20-án kelt fizetési tájékoztatóját, a vállalkozás által a Metropol újságban meghirdetett reklámot.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25 § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki Dr. Kolyvek Antónia személyében.
A meghallgatás 2014.12.03. 14.00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el. Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A meghallgatáson a fogyasztó szabályszerű értesítésre megjelent. Az eljáró tanáccsal szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.
A meghallgatáson elmondta, hogy őt szóban teljesen félrevezették, mert neki pénzre volt szüksége és ezért kötötte meg a szerződést és el sem hagyták azokat olvasni. Arról tájékoztatta X.Y, hogy 3.000.000,- Ft-ot fog pár héten belül kapni. Csak otthon olvasta el a szerződést, így nem is tudta, hogy egy fogyasztói csoportban való részvételre kötött szerződést. Fenntartotta az írásbeli kérelmét.
.
A meghallgatáson a vállalkozás szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. A meghallgatásra szóló meghívót 2014.11.19-én meghatalmazottja útján átvette. 2014.12.02-án érkezett érdemi válasziratában a következőket adta elő. Teljes mértékben vitatják a panaszban foglaltakat. A panaszossal sem kölcsön, sem hitel nyújtása tárgyában nem folytattak tárgyalásokat, ilyen szolgáltatásra ígéretet nem tettek.
A panaszost arról tájékoztatták, hogy fogyasztói csoportban való részvétel tárgyában kötnek szerződést és előzetesen a szerződés tartalmát is egyeztették vele. A szerződésen kívül egy külön tájékoztatót is átadtak a panaszos részére. Alávetési nyilatkozatot nem tett.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, bizonyítékok alapján az alábbiak szerint tartotta megalapozottnak a fogyasztói kérelmet.
A fogyasztó és a vállalkozás által megkötött Szerződés, a Részvételi Szabályzat, a Tájékoztató a fogyasztói csoportban való részvételre, fogyasztói csoport szervezésére vonatkozik. Az eljáró tanács álláspontja szerint a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. tv.- azaz Fgytv. – 2012.01.01.-től módosított 16/B.§ rendelkezése szerint: „Fogyasztói csoport 2014.01.01-jéig nem hozható létre.”
Az új fogyasztói csoportok létrehozását tehát tiltja az Fgytv. A vállalkozás az eljárás során nem támasztotta alá semmilyen bizonyítékkal, hogy a fogyasztót milyen csoportba szervezte be. A vállalkozás az Fgytv. 2.§ i, pontja szerinti fogyasztói csoportot szervezett, külön tájékoztatókat íratott alá és így szervezte be a fogyasztót és kötött vele szerződést. Az eljáró tanács szerint a jogszabályba ütköző, illetve jogszabály megkerülésével kötött szerződés semmis, érvénytelen. A vállalkozás az eljárás során nem támasztotta alá bizonyítékokkal, hogy a fogyasztót milyen fogyasztói csoportba szervezte be, ha ugyanis egy már meglévőbe, akkor a fogyasztó csak valamelyik kieső tag helyére léphetett volna be.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. –azaz a Ptk.-6:88.§ (1) bekezdése szerint:
„ A semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség; a szerződés semmisségét a bíróság hivatalból észleli.”
A Ptk. 6:95. §-a szerint:”Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés akkor, ha a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ha a jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása.”
A Ptk. 6:108. § (1) bekezdése szerint:„Érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet. Az érvénytelenség további jogkövetkezményeit a bíróság a fél erre irányuló kérelme alapján - az elévülés és az elbirtoklás határai között - alkalmazza.”
Az eljáró tanács álláspontja szerint mivel a felek közötti szerződés érvénytelen a már teljesített szolgáltatások visszajárnak, mintha a szerződést a felek meg sem kötötték volna. A fogyasztó által a bevételi bizonylat tanúsága szerint befizetett 150.000,- Ft-ot a vállalkozás köteles visszafizetni. Erre a fogyasztó a 2014.11.27-én kelt felmondásában felhívta a vállalkozást, de az a fogyasztói kérelmet nem teljesítette.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B §-a szerint: „A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”
Budapest, 2014. december 3.
Dr. Kolyvek Antónia
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár