2015. április 15.

Budapesti Békéltető Testület

1016 Budapest, Krisztina krt.99.

 Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10

Telefon:488-2131 Fax:488-2186

e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu

BBT/1841/2014

A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére az Igazi Társ Kft. (1055 Budapest, Falk Miksa u. 4.) vállalkozással szemben indult ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

A J Á N L Á S T

teszi:

Vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen vissza a fogyasztó részére 160.000 Ft-ot.

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben - kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

INDOKOLÁS

A fogyasztó írásbeli kérelmében előadta, hogy 2014.02.18-án megbízási szerződést kötött a vállalkozással társközvetítés céljából. A szóbeli megállapodásuk szerint a társközvetítő iroda továbbította volna az adatait érdeklődő urak részére, akik majd keresni fogják. Miután május közepéig senki nem kereste, kérte, hogy részt vehessen egy rendezvényen. Erre 2014.05.17-én került sor. A társkeresőnek nevezett rendezvényen az iroda ügyfelei közül egyetlen úr sem vett részt, a rendezvény minősíthetetlenül alacsony színvonalú volt. Itt szembesült azzal, hogy az iroda nem a szerződésük szellemében jár el. Szóban és írásban is jelezte a panaszát. Ezután megkapta négy úr elérhetőségét, akik azonban vagy nem voltak elérhetőek, vagy már nem kerestek társat. A további kínos szituációk elkerülése érdekében 2014.06.03-án írásban kérte a szerződés felbontását és a díj visszafizetését. Az ügyvezető azzal utasította el a kérését, hogy a szerződés még nem járt le és még találhat társat. Ő azonban az iroda cinikus magatartása és eredménytelen tevékenysége miatt már nem kívánja fenntartani a szerződést. Kérte a szerződés semmisségének megállapítását és a közvetítési díj visszafizetését. 

Beadványához csatolta a 2014.02.18-án kelt megbízási szerződést, a vállalkozás internetes hirdetéseit, a vállalkozással folytatott elektronikus levelezését és tanú nyilatkozatát.

A békéltető testület elnöke a felek meghallgatását 2014. augusztus 21. napjának 15:00 órájára tűzte ki, melyről a feleket a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.

A vállalkozás a meghallgatás időpontjáig válasziratot nem terjesztett elő.

A meghallgatáson megjelent a fogyasztó. A vállalkozás képviseletében megjelent XY., aki meghatalmazását csatolta. A felek az eljáró tanács tagjaival (dr. Szatai Tibor, Szücsné dr. Osztoics Irén, dr. Kapás Irén) szemben kifogást, kizárási indítványt nem jelentettek be. Az eljáró tanács elnöke megállapította, hogy a felek értesítése szabályszerű volt.

Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás képviseletében megjelent személy meghatalmazása a meghallgatás elhalasztására irányuló kérelem előterjesztésére terjed ki.

Ezzel kapcsolatban a vállalkozás képviselője előadta, hogy az ügyvezető megbetegedett, ezért nem tudott eljönni. Szeretnének megegyezni a fogyasztóval, emiatt kéri a meghallgatás elhalasztását. Kérdésre előadta, hogy orvosi igazolást nem tud csatolni. Kérdésre előadta, hogy érdemben semmilyen nyilatkozatot nem tud tenni, egyrészt mert nem ismeri az ügyet, másrészt mert a meghatalmazása erre nem is terjed ki.

A fogyasztó a meghallgatáson fenntartotta a kérelmében előadottakat. Kérdésre előadta, hogy a vállalkozás az interneten úgy jeleníti meg magát, mint aki rendszeresen nagyszabású társkereső rendezvényeket szervez. Neki ez fontos volt, ezért kötötte meg a megbízási szerződést. A szerződés megkötésekor kifizetett 40.000 Ft-ot készpénzben, majd pár napon belül további 120.000 Ft-ot banki átutalással. Bemutatta az eljáró tanács részére a 2014.02.24-én kelt 120.000 Ft-ról szóló számlát. Arról volt szó, hogy az ő adatait majd megküldik olyan uraknak, akik az érdeklődésére számíthatnak és fordítva, ő is megkapja olyan urak adatait, akik érdekelhetik. Ezzel szemben május közepéig egyetlen úr adatait sem kapta meg és őt sem keresték urak. Kérdésre előadta, hogy arról nem tud, hogy az ő adatait kiközvetítették-e urak részére, erről őt nem tájékoztatták. Kérdésre előadta, hogy először május közepén jelezte a panaszát telefonon. Erre értesítették egy rendezvényről, ami a Thököly úton volt. Ez azonban egy „nyugdíjasklub” volt, alig voltak férfiak, azok sem az ő korosztályából, hanem jóval idősebbek. A rendezvény színvonala is csapnivaló volt. Május végén vagy június elején írta az első levelet a vállalkozásnak a társkereső irodában, amit személyesen is adott át YZ-nek. Ez a levél emiatt nincs meg, de erre küldte a vállalkozás a 2014.06.11-én kelt e-mailjét. Kérdésre előadta, hogy valóban megkapta négy úr elérhetőségét, de a megadott számokon nem lehetett elérni senkit, szerinte nem is valós számokat kapott. Kérdésre előadta, hogy a vállalkozás semmilyen tevékenységet nem végzett a szerződésük alapján, ezért kérte a kifizetett 160.000 Ft visszafizetését.

A fogyasztó kérelme alapos.

Az Fgytv. 31.§ (2) bekezdése szerint: ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

Erről a békéltető testület elnöke a meghallgatás időpontjáról szóló értesítésben kiemelten felhívta a vállalkozás figyelmét is, mely értesítést a vállalkozás átvett.

A 29/B.§szerint a felek meghatalmazott útján is eljárhatnak. Meghatalmazott lehet bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

Vagyis a vállalkozásnak kellő lehetőség állt rendelkezésére válaszirat előterjesztésére, az álláspontjának részletes kifejtésére, annak megfelelő alátámasztására, illetve akadályoztatása esetén a meghallgatáson történő megfelelő képviseletéről való gondoskodásra. Emiatt az eljáró tanács nem halasztotta el a meghallgatás időpontját és érdemben lefolytatta az eljárást.

Az eljáró tanács a becsatolt iratok és a fogyasztó előadása alapján megállapította, hogy a fogyasztó (megbízó) és a vállalkozás (megbízott) között 2014.02.18-án megbízási szerződés jött létre külön meghatározott tulajdonságokkal rendelkező társ felkutatására és közvetítésére, 12 hónapos határozott időre. A fogyasztó a vállalkozás részére megfizette a szerződés 2. pontjában megjelölt 160.000 Ft regisztrációs díjat.

A szerződés megkötésének időpontjában hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) 474.§ (1) bekezdése szerint: Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni.

A (2) bekezdés szerint: A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni.

A 477.§ (1) bekezdése szerint: A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és az ügy állásáról kívánságára, szükség esetén enélkül is tájékoztatni, különösen ha más személy igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá.

A (3) bekezdés szerint: A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről haladéktalanul értesíteni.

A 478.§ (1) bekezdés szerint: A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta.

A (2) bekezdés szerint: A megbízott díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A megbízó a díjat csökkentheti, illetőleg kifizetését megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felelős.

Vagyis a megbízási szerződés nem eredményez ugyan a megbízott terhére eredménykötelmet, de ez nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy a megbízottnak semmiféle kötelezettsége nincs, be kell ugyanis tartania a szerződésben és a jogszabályokban foglaltakat, a szerződés alapján köteles a rábízott ügyet a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően ellátni és erről a megbízót értesíteni.

Jelen szerződés alapján a vállalkozás társközvetítésre vállalt kötelezettséget. Tehát a kötelezettsége arra kiterjedt, hogy mind a fogyasztó adatait kiközvetítse olyan urak részére, akik a fogyasztót érdekelhetik, mind a fogyasztó részére megadja olyan urak adatait, akik a fogyasztót érdekelhetik, ezáltal megteremtse annak lehetőségét, hogy akár az érdeklődő urak felvegyék a kapcsolatot a fogyasztóval, akár a fogyasztó vegye fel a kapcsolatot őt érdeklő urakkal.

A vállalkozás a fogyasztónak írt leveleiben egyáltalán nem hivatkozik arra, hogy a nyilvántartásában nem sikerült felkutatnia olyan urakat, akik a fogyasztó igényeinek megfelelnek. Éppen ellenkezőleg, arra hivatkozik, hogy az irodájuk kétféle módon jár el: vagy meghagyják az uraknak a kezdeményezés lehetőségét vagy a hölgy kérésére számára is adnak elérhetőségeket. Arra is hivatkozik, hogy ezt teljesítette is. Vagyis állítása szerint mind a fogyasztó adatait kiadták uraknak, mind a fogyasztónak megadták urak adatait. Viszont ennek megtörténtét sem a fogyasztó felé, sem a békéltető testületi eljárásban nem igazolta semmilyen módon.

Maga a fogyasztó ismerte el azt, hogy a bejelentett panaszára kapott ugyan a vállalkozástól négy elérhetőséget, de azokon az elérhetőségeken senkit sem sikerült elérni. 

Ugyanígy a fogyasztó ismerte el azt is, hogy egy rendezvényen részt vett, de az egyáltalán nem az ő megjelölt igényeinek megfelelő volt.

A fogyasztó által csatolt internetes megjelenések alapján megállapítható, hogy a vállalkozás szerint a társkereső rendezvényeik a fénykorukat élik. Zártkörű ismerkedési rendezvények, kerti partik, zenés-táncos összejövetelek, bálok, teadélutánok, kirándulások szervezését ígérik. Állítása szerint kb. havonta vannak társkereső rendezvények. A fogyasztó előadása szerint éppen ez volt az, ami miatt a megbízási szerződés megkötése mellett döntött.

Ezzel szemben a fogyasztó csak egy rendezvényről kapott tájékoztatást, azt is már csak a reklamálása után és a fentiek szerint az sem volt a vállalkozás felé megjelölt igényeinek megfelelő.

A társkereső rendezvények szervezése ugyan kifejezetten nem szerepel a felek között létrejött szerződésben, de az eljáró tanács megítélése szerint a szerződés részét képezi a vállalkozás minden olyan megnyilvánulása, ami a társközvetítési szolgáltatásaival kapcsolatos, továbbá mindaz, ami az ilyen jellegű jogviszonyoknál a megbízottól általában elvárható.

Fentiek alapján az eljáró tanács úgy ítélte meg, hogy a vállalkozás a megbízási jogviszonyból eredő kötelezettségeinek egyáltalán nem tett eleget, a fogyasztó részére nem közvetített az igényeinek megfelelő, elérhető és szintén társat kereső urat/urakat, a szerződés teljesítéséről a fogyasztót nem tájékoztatta, a fogyasztó által megjelölt igényeknek megfelelő urak részvételével rendezvényeket nem szervezett vagy ilyen rendezvényekre a fogyasztót nem hívta meg, illetve mindezek teljesítését a békéltető testületi eljárásban semmilyen módon nem igazolta.

Bár a szerződés a fogyasztó által megfizetett 160.000 Ft-ot regisztrációs díjnak nevezi, az nem kétséges, hogy ezen összeg tényleges jogcíme megbízási díj. A megbízási díj fogyasztó általi megfizetését a megjelölt összegben a vállalkozás soha nem vitatta.

Mivel az eljáró tanács úgy ítélte meg, hogy a vállalkozás a szerződésből eredő kötelezettségeinek semmilyen mértékben nem tett eleget, ezért a fogyasztó részére a teljes kifizetett megbízási díj visszajár.

Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki.

Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), ha

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy

c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint:a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.

Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése értelmében a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint: afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.

Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.

Budapest, 2014. augusztus 21.

Dr. Szatai Tibor

eljáró tanács elnöke

Szücsné dr. Osztoics Irén

eljáró tanács tag

Dr. Kapás Irén

eljáró tanács tag

Kapják:

1. Fogyasztó

2. Vállalkozás

3. Irattár