BBT/1719/2014 A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Caractere Kft. (1111 Budapest, Karinthy út 4-6.) vállalkozással szembeni ügyben

2015. április 15.

Budapesti Békéltető Testület

1016. Budapest, Krisztina krt. 99.

levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.

tel.: 488-213 1; fax: 488-2186

       e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)

 

 

BBT/1719/2014

 

A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Caractere Kft. (1111 Budapest, Karinthy út 4-6.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

 

A J Á N L Á S T

teszi:

 

A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül a hibás terméket cserélje ki, amennyiben nincs árukészleten 15 napon belül a termék vételárát 10.990.- Ft-ot a fogyasztó részére térítse vissza.

 

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése az ajánlás kézbesítésétől számított 15 napon belül – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

 

 

A fogyasztó kérelmében előadta, hogy 2014. január 08-án vásárolt a vállalkozás üzletében egy GROSSO rostbőr táskát 10.990,- Ft-ért. Mivel a táskának leszakadt a zsebe 2014.04.14-én  a vállalkozás lehetővé tette, hogy azonos értékű, másik táskát válasszon. Az út táskáról 1 hónap után hámlani kezdett a bőr ezért 2014.05.17-én vissza vitte az üzletbe. A vállalkozás állítása szerint a táskát bevizsgáltatták és anyaghibát nem találtak. A táska miatt többször járt az üzletben és 2014.06.10-én azt ajánlották neki, hogy tartsa meg a táskát és kapok még 5.000,- Ft-ot. Ezt az ajánlatot elutasította mivel a táska teljes vételárát szeretné visszakapni. A táska vásárlásakor csak nyugtát kapott, használati utasítást nem mellékeltek hozzá.

 

Fogyasztó kérte a Testület eljárást az ügyben. Kérelméhez csatolta a vállalkozással folytatott levelezést, a fogyasztói kifogásról felvett jegyzőkönyveket és a nyugtát.

 

A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki.  A meghallgatás 2014. augusztus 5-i időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.

Felek határidőben erre irányuló kérelmet nem terjesztettek elő.

 

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzon (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattétel elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

 

A meghallgatáson szabályszerű értesítésre fogyasztó személyesen megjelent Az eljáró testületi taggal (Merényiné dr. Komáromy Melinda) szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.

 

Az eljáró testületi tag megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést 2014. július 07-én meghatalmazottja útján átvette. A vállalkozás a meghallgatás időpontjáig válasziratot nem küldött.

 

Fogyasztó a meghallgatáson nyilatkozott, hogy a kérelmét fenntartja, kéri a teljes vételár, azaz 10.990,- Ft visszatérítését. Nyilatkozott, hogy a táska a vállalkozás üzletében van.

 

Az eljáró tanács a becsatolt iratok, bizonyítékok alapján az alábbiak szerint tartotta megalapozottnak a fogyasztói kérelmet.

 

Az Fgytv. 18. § (1) bekezdése szerint: „A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése.”

 

A fogyasztói jogvita eldöntésére a felek között létrejött szerződés, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 1. § és 50. § (1) bekezdése alapján a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) rendelkezésit kell alkalmazni.

 

A Ptk. 277. § (1) bekezdése alapján: A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését.

 

Tekintettel a Ptk. ide vonatkozó rendelkezésére a fogyasztó által megvásárolt táskának alkalmasnak kellett volna lennie a gyártó, forgalmazó vagy ezek képviselője által megjelölt és reklámozott használatra.

E mellett a táskának rendelkeznie kellett volna a vele azonos fajtájú és márkájú táskával azonos minőséggel. Ezek alapján a tárgyi bőr táska esetében 1 hónapos használat után az általános tapasztalat alapján nem lenne szabad a bőrnek hámlania. A gyártó, illetve a fogalmazó sem 1 hónapos használatra szóló táskakánt gyártotta, illetve forgalmazta. A vállalkozás továbbá mulasztást követett el abban is, hogy nem adott részletes használati és kezelési útmutatót, amely már önmagában megalapozza a hibás teljesítést.

 

A hibás teljesítésről a 305. § (1) bekezdése rendelkezik: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.

 

A 305/A. § (2) bekezdése szerint: Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Ez azt jelenti, hogy ha visszavisszük a táskát, mert rendeltetésszerű használat ellenére a szétszakad, vagy hámlik a bőr és a blokk szerint még nem telt el hat hónap a vásárlás óta, vagy eleget tesznek szavatossági igényünknek a jogszabályban rögzített sorrendben, vagy megdöntik a vélelmet egy szakértői véleménnyel.

 

Az igényérvényesítésről pedig a 306. § (1) bekezdés (a-b) pontja az alábbiakat írja elő: Hibás teljesítés esetén a jogosult elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

 

A 308. § (4) bekezdés szerint: Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó - az (1)-(2) bekezdéstől eltérően - a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki.

 

A fogyasztó a csatolt iratok tanúsága szerint 2014. január 8 -án vásárolta az eredeti táskát 10.990,- Ft vételárért. 2014.04.14-én a táska kicserélésre került. A kicserélt táskával kapcsolatos fogyasztó kifogását és 2014.05.17-én, 2014.06.05-én és 2014.06.16-én is bejelentett a vállalkozásnak. Mindezek alapján megállapítható, hogy a fogyasztó a vásárlástól számított 6 hónapon belül próbálta érvényesíteni szavatossági igényét.

 

A jogszabály ellenkező bizonyításig vélelmezi, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Az eljáró tanács álláspontja szerint a korábban írtak alapján a vállalkozás szakvéleményt nem készítetett, így nem tudta kimenteni magát ez alól a vélelem alól.

 

A jelen eljárásban a vállalkozásnak kellett volna aggálytalan szakértői véleményt csatolnia. A vállalkozás a békéltető testületi eljárásban nem döntötte meg azt a Ptk. 305/A. § (2) –ben írt törvényi vélelmet, mely szerint a termék hibája már a teljesítéskor megvolt, ugyanis már vásárláskor sem volt alkalmas arra a célra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak.

 

Az eljáró tanács megjegyzi, hogy az ügy elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a felek joga és kötelezettsége, a bizonyítékok hiánya vagy nem megfelelő volta kihat az eljárás eredményére Az ügy eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a tanács valónak fogadja el. Jelen esetben az Fgytv. 29. § (8) bekezdésére tekintettel a vállalkozásnak kellett volna aggálytalan és kétséget kizáró bizonyítékként megfelelő és indoklással alátámasztott szakértői véleményt csatolnia.

 

A jogszabályi sorrendet figyelembe véve a vállalkozás köteles a terméket kicserélni, amennyiben erre nincs mód a fogyasztót megilleti az elállás joga, ebben az esetben vállalkozás köteles a vételárat a fogyasztónak visszafizetni.

 

Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.

 

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás résére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, 

c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból

 

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”

Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

 

Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”

 

Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.

 

Az Fgytv. 25. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „Ahol a törvény a továbbiakban eljáró tanácsot, illetve az eljáró tanács elnökét említ, azon az egyedül eljáró testületi tagot is érteni kell.”

 

 

Budapest, 2014. augusztus 5.

 

 

 

 

 

 

                                                                          Merényiné dr. Komáromy Melinda

                                                                                         eljáró testületi tag

 

 

 

 

Kapják:

1.        Fogyasztó

2.        Vállalkozás

3.     Irattár