Vissza az összes hírhez2015. április 15.
Budapesti Békéltető Testület
1016. Budapest, Krisztina krt. 99.
levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.
tel.: 488-213 1; fax: 488-2186
e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)
BBT/1138/2014
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztókérelmére aProfi-Famegmunkáló Kft.(2118 Dány, Vörösmarty u. 10.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás jelen döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül a hibás nyílászárót és bejárati ajtót javítsa ki, és a hiányzó dokumentumokat (számla, minőségi bizonylatok) a fogyasztónak adja át.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése az ajánlás kézbesítésétől számított 15 napon belül – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint 2013. április 08. napján és 2013. április 13. napján nyílászárókat és biztonsági bejárati ajtót cseréltetett a vállalkozással. 2013. április 13. napján jelezte, hogy az ajtó nincs egyenesen berakva, erre azt a választ kapta, hogy az jó nem lehet jobban betenni. Aztán csúnyán összeszólalkozott a vállalkozás képviselőjével, aki elrohant és a fogyasztóhoz „vágott” 20.000.- Ft-ot. Később a vállalkozás egyik kőművese felhívta, hogy korrigálja a bejárati ajtót, ha a fogyasztó visszaadja neki a 20.000.- Ft-ot, amit a vállalkozás képviselője levont tőle. Később jelezte, hogy az ablakok is kezdenek elromlani, de a kérelem beadásáig semmi nem történt. A bejárati ajtóhoz és a nyílászárókhoz nincs számlája és minőségi bizonylata sem, és a hibák nincsenek kijavítva, korrigálva.
A nyílászárókat nem lehet kinyitni kb egy éve, az erkély ajtót nehezen lehet nyitni és zárni A körberagasztott műanyag takarófólia válik le a kerettől, lehet látni a purhabot. Az elmúlt egy évben többször írt e-mailt a vállalkozásnak, de nem jelentkeztek.
Fogyasztó kérte a hibák kijavítását és a hiányzó dokumentumok pótlását, átadását (számlák, minőségi bizonylatok) a nyílászárókhoz és a bejárati ajtókhoz egyaránt.
A fogyasztó a kérelméhez csatolta a vállalkozással kötött szerződést, fényképeket levelezést.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény(Fgytv.) 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A meghallgatás 2014. június 19-i időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő.
A vállalkozást a meghallgatás 2014.06.19-i időpontját közlő értesítésben a békéltető testület elnöke felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. A vállalkozásnak két alkalommal kísérelte meg a posta az értesítést kézbesíteni (05.23, 05.30), a küldeményt a vállalkozás nem kereste, a kézbesítési vélelem 06.11 beállt. A vállalkozás a meghallgatáson nem jelent meg, alávetési nyilatkozatot nem tett, válasziratot nem küldött.”
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, a fogyasztó meghallgatása alapján megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.
Az Fgytv. 18. § (1) bekezdése szerint: „A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése.”
A Polgári Törvénykönyvrőlszóló 1959. évi IV. törvény 277. § (1) bekezdése alapján: A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését.
A hibás teljesítésről a 305. § (1) bekezdése rendelkezik: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
Az igényérvényesítésről pedig a 306. § (1) bekezdés (a-b) pontja az alábbiakat írja elő: Hibás teljesítés esetén a jogosultelsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A 308. § (4) bekezdés szerint: Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó - az (1)-(2) bekezdéstől eltérően - a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki.
A csatolt iratok tanúsága szerint a fogyasztó 2013. április 08. napján kötött szerződést a vállalkozással nyílászárók beépítésére és a biztonsági ajtó cseréjére összesen 260.000.- Ft vállalkozási díj megfizetése ellenében. A fogyasztó a vállalkozási díjat a vállalkozásnak a szerződés aláírásával egy időben megfizette, a vállalkozás a nyílászárókat és a bejárati ajtó cseréjét elvégezte.
A fogyasztó 2013. július 22. napján írásban megkereste a vállalkozást, hogy sajnos gondok adódtak a szerződés tárgyát képező nyílászárók és biztonsági ajtó beépítésével, melyet már régen jelzett a vállalkozás üzletkötőjének, de erre semmi választ nem kapott. A fogyasztó tételesen felsorolta a HISEC acél biztonsági ajtó és a műanyag bukó-nyíló ablakok hibáit.
A rendelkezésre álló adatok és iratok alapján megállapítható, hogy a fogyasztó a teljesítéstől számított 2 hónapon belül -jótállási időn- jelezte a hibákat a vállalkozásnak, tehát a vállalkozást terhelte azon tény bizonyítása, hogy ő hibátlanul teljesítette a HISEC acél biztonsági ajtó és a műanyag bukó-nyíló ablakok beszerelését.
Az ügy eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat az eljáró Tanács valósnak fogadja el. Tekintettel arra, hogy a fogyasztó tényállításait az eljáró Tanácsnak megfelelő okiratokkal bizonyította, a vállalkozás a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól nem mentette ki magát, így a bizonyítás sikertelenségének következményeit is a bizonyításra kötelezett félnek kell viselnie.
A bizonyítási teher szabálya lényegében ahhoz segíti hozzá az eljáró Tanácsot, hogy a panasz akkor is eldönthető legyen, ha a tényállás a bizonyítás eredményeképpen nem tisztázható teljes körűen.
Az eljáró Tanács a fenti tényekre, a rendelkezésre álló okiratok és adatok alapján találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Az Fgytv. 25. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „Ahol a törvény a továbbiakban eljáró tanácsot, illetve az eljáró tanács elnökét említ, azon az egyedül eljáró testületi tagot is érteni kell.”
Budapest, 2014. június 19.
Merényiné dr. Komáromy Melinda
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár