A fogyasztóvédelmi törvény legfontosabb módosításai – kötelező vállalkozói részvétel a békéltető testületi eljárásban, hatékonyabb vitarendezés

Hatékonyabb vitarendezés a határon átnyúló online fogyasztói jogvitákban

 

Az egyik leglényegesebb módosítás, hogy 2015. szeptember 11-től a Budapesti Békéltető Testület a határon átnyúló, online adásvétellel vagy szolgáltatással összefüggő fogyasztói jogviták elbírálására kizárólagos illetékességet kapott. A fogyasztók és vállalkozások számára egyaránt hatékonyabb vitarendezés áll rendelkezésre amiatt, hogy egyedül a Budapesti Békéltető Testület dönthet a magyar fogyasztó és a külföldi cég vagy a hazai vállalkozás és másik tagállami fogyasztó vitájában, ha az internetes vásárlással kapcsolatos. Emellett továbbra is tagállami online kapcsolattartó pontként segítjük a feleket a határon átnyúló online vitarendezésben. Így még csak ki sem kell lépniük otthonukból és számítógépük elől tájékozódhatnak az eljárásról, azt természetesen igénybe is vehetik és megtudják, milyen lehetőségeik vannak, ha internetről vásároltak és probléma adódott.

 

Átlátható működés, naprakész információk

 

Rögzítésre került a törvényben a békéltető testületek számára továbbá, hogy naprakész, az eljárásra vonatkozó és könnyen hozzáférhető információkkal ellátott internetes honlapot működtessenek, továbbá a fogyasztók online úton is benyújthatják kérelmeiket és azok mellékleteit is 2015. szeptember 11-től: erre a Budapesti Békéltető Testületnél már most lehetőség van.

 

Az internetes honlapon továbbá közzé kell tenni, és kérés esetén elektronikus úton is a felek rendelkezésére kell bocsátani például a békéltető testület elérhetőségeit, a békéltető testületi tagokra, a békéltető testület hatáskörére vonatkozó információkat, az eljárás megindítására, lefolytatására irányuló rendelkezéseket, feltételeket azzal, hogy az eljárás megindítása önkéntes, és a kérelem bármikor visszavonható. A testületek honlapján közzétételre kerülő részletes éves tájékoztatók-beszámolók tartalma szintén segíti a fogyasztót annak kiválasztásában, hogy melyik békéltető testület előtt szeretné az eljárást megindítani.

 

Szigorodó tájékoztatási kötelezettség a vállalkozások számára

 

A vállalkozások mindemellett kötelesek tájékoztatni a fogyasztót jogvita esetén a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testülethez való fordulás lehetőségéről, annak elérhetőségéről.

 

A fenti tájékoztatást világosan, érthetően és könnyen elérhető módon kell a vállalkozásnak teljesítenie. Az internetes honlappal rendelkező vállalkozás esetén a honlapon, honlap hiányában az általános szerződési feltételekben, általános szerződési feltételek hiányában pedig külön formanyomtatványon kell eleget tennie ennek. Az üzlettel rendelkező vállalkozás esetén a tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan az üzletben is meg kell adni.

 

Nagyon fontos kiemelni, hogy amennyiben a vállalkozás a fogyasztó panaszát elutasítja, úgy a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti, a hatóság vagy békéltető testület elérhetőségeit meg kell adnia, és arról is tájékoztatnia kell, hogy a vállalkozás a fogyasztói jogvita rendezése érdekében igénybe veszi-e a békéltető testületi eljárást.

 

Kötelező részvétel a vállalkozások számára a békéltető testületi eljárásban

 

A vállalkozásokat ezen felül kiterjesztett együttműködési kötelezettség terheli.

 

1. Az egyik kötelezettség a válaszirat-küldés a békéltető testület eljáró tanácsa számára. Ezt a vállalkozások úgy kötelesek előterjeszteni, hogy abban kitérnek a fogyasztó igényének jogosságára, az ügy körülményeire, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadására. E nyilatkozatukban kötelesek szintén megjelölni az állításaikat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, valamint csatolni azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkoznak.

 

2. Mindezek mellett pedig, ha a fogyasztói jogvitával érintett cég székhelye vagy telephelye az eljárást lefolytató békéltető testület illetékességi területén van, a vállalkozásnak meg is kell jelennie személyesen a meghallgatáson, olyan személy részvételét biztosítva, aki egyezség megkötésére jogosult. Amennyiben azonban a vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.

 

A békéltető testületek a fenti kötelezettségeiket megsértő vállalkozásokról értesítik a székhelyük szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot. A fogyasztóvédelmi hatóság pedig a módosításoknak köszönhetően már minden esetben bírságot szab ki azon cégekkel szemben, amelyek az együttműködési kötelezettségeiket megszegik, nincsen lehetőség már a bírságtól való eltekintésre.

 

Kis- és középvállalkozások esetén a bírság 15 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet, míg a számviteli törvény hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, nem kis- és középvállalkozás esetén a bírság összege 15 ezer forinttól, a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig terjedhet.