A legtöbb fogyasztói kérelem oka az, miszerint a vásárlók nem mérik fel, hogy ha külföldi cégektől vásárolnak, akkora annak bizonyos kockázatai lehetnek. Az Európai Unión belüli vásárlásoknál az európai uniós fogyasztóvédelmi előírások közös minimumszabályokat határoznak meg a tagállamok számára, de fontos megjegyezni azt is, hogy a fogyasztókat megillető védelem mértéke és mibenléte országonként eltérő lehet. Ezt alátámasztja az Európai Fogyasztói Központok Hálózata által készített szakmai jelentés is.

Miben térhetnek el a nemzeti szabályok?

Érdemes tisztázni azt, hogy hibás teljesítés esetén a fogyasztói jogok tartalma (kijavítás-kicserélés-árleszállítás-pénzvisszatérítés) más EU-s országbeli kereskedőtől történő vásárlás esetén alapvetően megegyezik a magyar szabályokkal. Azonban amiben eltérés lehet, az például az igényérvényesítési határidő, de ugyanúgy másképp alakulhat az is, hogy a termék hibája esetén kinek és mit kell bizonyítania. (A magyar szabályozás szerint a fogyasztó két évig léphet fel igényei érvényesítésével a kereskedőnél, és az első hat hónapban bekövetkezett hiba esetén úgy kell tekinteni, hogy a termék már eleve hibás volt. Ebben az esetben a kereskedőnek szükséges azt bebizonyítania, miszerint ő még hibátlan terméket adott el és a hiba oka később keletkezett. A hátralévő másfél évben bekövetkező hiba esetén pedig a bizonyítási teher már a fogyasztón áll és neki kell azt bizonyítania, miszerint a termék már eleve hibás volt az adásvétel pillanatában.

Mik lehetnek a külföldi vásárlás kockázatai?  

A külföldi üzletben vagy webáruházban vásárolt termék meghibásodása esetén a fogyasztói jogok érvényesítése nehézségekbe ütközhet, és a személyes kapcsolatfelvételnek a nyelvi korlátok mellett földrajzi akadályai is lehetnek, hiszen ezeknek a cégeknek rendszerint nincs Magyarországon ügyfélszolgálata. Tisztában kell lennie többek között a fogyasztónak azzal is, hogy a külföldön vagy külföldi webáruházban vásárolt termék esetén sokszor a magyar nyelvű használati útmutató is hiányzik. Emellett az is előfordulhat, hogy a megvásárolni kívánt háztartási gép nem felel meg a magyar műszaki szabványoknak, így a termék nem használható.

Kötelező egy éves jótállás – csak Magyarországon!

Fontos az is, hogy a külföldön vásárolt tartós fogyasztási cikkek (pl. telekommunikációs eszközök: a mobiltelefonok) esetében a hazánkban ismert kötelező jótállás intézménye nem védi a magyar vásárlót, így például a fogyasztók által megszokott jótállási jegy sem jár a termék mellé.

Ki kell térni arra a problémára is, hogy az adott termékmárka gyártójának magyarországi szervizhálózata a legtöbb esetben nem vállalja a termék ingyenes kijavítását, mivel nem állnak szerződéses kapcsolatban a külföldi eladóval. Ez azt jelenti, hogy a terméket kijavítás vagy kicserélés érdekében külföldre kell a gyártó által kijelölt szerviznek vagy az eladó részére (célszerű a csomag nyomon követésével) visszaküldeni, amelynek magas költségét jellemzően a fogyasztónak kell megelőlegeznie, aki az eladó döntéséig lényegében kiszolgáltatott helyzetbe kerül (mivel ekkor a termék sincsen nála, valamint a kifizetett pénze sem).

Felhívjuk a fogyasztók figyelmét arra is, hogy abban az esetben, ha egy az eladóval kapcsolatban nem álló szerviz „hozzányúl” a termékhez, elképzelhető, hogy a külföldi eladó utóbb jogellenes behatás miatt visszautasítja a fogyasztó akár jogos igényét is.

Gyakran előfordul szintén, hogy a külföldi kereskedő nem tartja jogosnak a fogyasztó által jelzett minőségi kifogást, közöttük vita merül fel, vagy egyszerűen nem válaszol a fogyasztó kifogására, ebben az esetben pedig a szerződésszegéssel kapcsolatos igények érvényesítése nehézségekbe ütközik, és az esetek többségében magas költségekkel is járhat (perköltség, fordítás költsége miatt)

Így volt példa arra is, hogy az eladó által valamilyen plusz díj ellenében szerződésben vállalt úgynevezett „kiterjesztett” garancia nem nyújtott magasabb védelmet a fogyasztó számára a jogszabályban rögzített jogainál. Ezért azt tanácsoljuk a fogyasztóknak, hogy a kiterjesztett garancia vásárlása előtt célszerű megismerni annak részletes feltételeit, területi hatályát és a kizáró okokat.

14 napos indokolás nélküli elállási jog - éljünk vele!

Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU irányelv 2014. június 13-án életbe lépett szabályai miatt az Európai Unión belüli vásárlás esetén a fogyasztókat tizennégy napos indokolás nélküli elállási jog illeti meg. Ez azt jelenti, hogy a megkapott termék nem tetszik, hibás vagy bármi más probléma van vele, a fogyasztó meggondolhatja magát és visszaküldheti az árucikket. Ebben az esetben neki kell állnia a visszaküldés költségét, míg a kereskedőnek meg kell térítenie a fogyasztó számára az utóbbi által kifizetett teljes összeget.

Vita a külföldi vállalkozással? – Forduljon békéltető testülethez és az Európai Fogyasztói Központhoz!

Ha valamilyen minőségi kifogás merülne fel egy külföldön vásárolt termékkel kapcsolatban és a külföldi eladó nem teljesíti a fogyasztót jogszabály vagy szerződés alapján megillető garanciális és/vagy kellékszavatossági jogait, a fogyasztó a Budapesti Békéltető Testülethez fordulhat tanácsért, illetve kezdeményezheti a gyors, ingyenes békéltető testületi eljárást is jogai érvényesítése érdekében.

Mindemellett a magyar Európai Fogyasztói Központ is sokat tud tenni azért, hogy a vita megoldódjon, ezért érdemes mindkét jogérvényesítési eszközzel élni!

Forrás: http://magyarefk.hu/hu/sajtoszoba-hirek/224-meghibasodott-a-kulfoldon-vasarolt-termek-nehezsegek-a-kulfoldi-cegekkel-szembeni-ugyintezes-soran.html