Kereskedelmi ügyek

A tartós fogyasztási cikkekkel összefüggő ügyek a „Kereskedelem” ügytípusba tartoznak. Esetükben is számos példa van az egyezségkötésre.

1. Az egyik ügyben például a fogyasztó mobiltelefonja elromlott, még a képernyőzár funkció aktiválásánál is fotókat készített például a fogyasztó zsebében, táskájában. A gyártó kezdetben elutasította a kijavítási igényét azzal, hogy ez a telefon sajátossága, a fogyasztó ezzel nem volt elégedett, tekintve, hogy a készülék óránként 100 db. fényképet készített és ezért naponta háromszor töltőre kellett helyeznie. A gyártó a Budapesti Békéltető Testületnek címzett válasziratában leírta, hogy a telefon hátlapján lévő gomb, ha benyomódik, az a kamera funkciót aktiválja és fénykép készülhet még a zárt állapot ellenére is. Mindazonáltal, mivel a vásárlók márkahűsége rendkívül fontos a számára, egyezségi ajánlatot tett, amelyben ingyenesen vállalta, hogy a mobiltelefonon olyan szoftverfrissítést végez el, amellyel zárt állapotban már valóban elkerülhető a képek készítése, ráadásul ez időre ingyenes cserekészüléket is biztosít a fogyasztónak – aki pedig ezt az ajánlatot elfogadta.

2. Elégedetten távoztak a felek arról a meghallgatásról is, amelyen végül a közel 150.000 Ft-os mobiltelefon ügyében jutottak egyezségre. A készülék még jótállási időn belül romlott el, amelynek javítását nem vállalták, csak térítés ellenében. A fogyasztó a Testülethez fordult, az eljárás megindult, ezt követően a cég az általa jelzettek szerint „méltányossági alapon”vállalta a kijavítást ingyen.

3. Egy harmadik ügyben például egy lakberendezési vállalkozás tanúsított méltányos, együttműködésre törekvő magatartást. Itt a vita abból származott, hogy a fogyasztó elmondása alapján a megvásárolt fiókos komódhoz mellékelt összeszerelési útmutató szerint nem lehetett összeszerelni a bútort. A vállalkozás a minőségi ellenőrzést követően vitatta a fogyasztói igény jogosságát, de ennek ellenére fogyasztóbarát magatartást tanúsított és megegyezésre törekedett vásárlójával. A békéltetési eljárás eredményeként egyezség születetta két fél között, és a vállalkozás 30.000.- Ft kártalanítást ajánlott fel a fogyasztó részére, melyet az elfogadott, így megnyugtatóan rendezésre került a vitás ügy.

4. Volt olyan eset is, amelynek kapcsán több mint kétmillió forintos autó ingyenes kijavításáról egyeztek meg a felek a Budapesti Békéltető Testület előtt abban az ügyben, ami a motor beázásával függött össze. A cég először szóba sem állt a fogyasztóval, de az eljárásban gyökeresen megváltoztatta álláspontját: vállalta az ingyenes javítást, amelynek idejére csereautót is biztosított a panaszosnak. Egyezségi ajánlata a korrózióvédelemre szintén kiterjedt, amit pedig a fogyasztó elfogadott.

5. Előfordult olyan kérelem, amely szerint a több tízezer forintos babakocsi javítását utasították el először „nem rendeltetésszerű használatra hivatkozva”, vagyis a cég álláspontja szerint az a fogyasztó hibájából ment tönkre. Mikor azonban a vállalkozás értesült a tényről, hogy az ügyben megindult a Budapesti Békéltető Testület eljárása, értesítették a fogyasztót, hogy a termék árát levásárolhatja bármelyik üzletükben méltányosságból.

6. Volt arra is példa, hogy a cég vállalta, hogy visszavásárolja a fogyasztótól 1.050.000 Ft-os vételáron azt a használt gépjárművet, amelynek megvételét követően számtalan probléma támadt az autóval.

Annak motorja melegedett, folyamatosan hibakódot jelzett a műszerfal, hátramenetben nem volt képes haladni, tolatóradarja nem működött, hátsó ablaktörlője sem funkcionált. A fogyasztó először a Budapesti Békéltető Testülethez benyújtott kérelmében arról számolt be, miszerint a vállalkozásnál szóban jelezte panaszát, azonban az még csak arra sem volt hajlandó, hogy a fogyasztói kifogásról szóló jegyzőkönyvet kitöltse.

A Testülethez fordulás során a fogyasztó a térítésmentes kijavítást, ha pedig ezt esetleg nem sikerül elérni, a teljes vételárat kérte vissza. Legnagyobb örömére a személyes meghallgatáson a vállalkozás megjelent és álláspontját gyökeresen megváltoztatta: egyezségi ajánlatot tett a visszavásárlásra azzal, hogy az eredetileg kialkudott vételárat fizeti vissza a fogyasztó számára.

Követeléskezeléssel, parkolással, elektronikus hírközlési szolgáltatással, légi személyszállítással összefüggő ügyek

1. Előfordult, hogy a fogyasztó és a követeléskezelő között került az ügy megoldásra: így nem kellett megfizetnie az eredetileg nyilvántartott 231.471 Ft-os tartozást.

Korábban ugyanis egy apróhirdetésekkel foglalkozó internetes portálra feltöltötte a személyes okmányairól készült másolatokat a fogyasztó, amelyekkel illetéktelenek visszaéltek és adataival vásároltak online különböző termékeket.

Az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatótól nagy értékű elektronikai cikkeket rendelt meg az ismeretlen tettes, aláírásként a fogyasztó nevét tüntette fel az elkövető a kiszállításkor. A fogyasztó ugyan élt rendőrségi feljelentéssel az ügyben, azonban a szolgáltatónak felszólítás ellenére nem csatolta be ezt a dokumentumot. A tartozást ezért továbbra is nyilvántartották, majd követeléskezelő cégnek adták el. Ezt követően fordult a fogyasztó a Budapesti Békéltető Testülethez, ahol már csatolta a feljelentés másolatát, a követeléskezelő cég pedig erre tekintettel törölte követelését a fogyasztóval szemben.

A vételár visszatérítésére irányuló igényét elutasították, ezt követően pedig a Budapesti Békéltető Testület eljárásában ajánlás született, kérelme megalapozottnak bizonyult. Az eljáró tanács rámutatott ugyanis arra, hogy az optikai szaküzlet két különböző szemvizsgálata során jelentősen eltérő eredményeket állapított meg és azokat egyáltalán nem támasztotta alá a későbbi szemorvosi vizsgálat.

Végül a fogyasztó írásban jelezte a Testületnek, hogy a vita rendeződött, mivel az ajánlást teljesítette a cég és visszakapta a 84.931 Ft-os vételárat.

2. Egy másik kérelem szerint a fogyasztó tartozása, amelyet a hírközlési cég, sőt később már követeléskezelő követelt, majd 100.000 Ft-ra rúgott. A vitát az okozta, hogy téves tájékoztatást kapott telefonon a fizetendő számla összegéről és a magasabb összeget: 990 Ft helyett 4970 Ft-ot később évekig számlázták neki. Amikor kiderült a szolgáltató tévedése, visszavásárolta a követelést és a fogyasztó által indított békéltető testületi eljárásban arra tett ajánlatot, hogy 68.370 Ft-ot töröl, 19.892 Ft-ot pedig jóváír a fogyasztó számláján. A kérelmező elégedett volt, hisz épp ezért indította meg az eljárást. Az ügy itt is pozitív véget ért a vállalkozás magatartásának köszönhetően.

3. Egy szintén elektronikus hírközlési szolgáltatással összefüggő, előfizetői hűségszerződéssel kapcsolatos ügyben pedig a fogyasztónak a készülékbiztosítás éves összegéről adott téves tájékoztatása után a szolgáltató vállalta, hogy egyszeri, bruttó 31.080 Ft összegű jóváírást biztosít, amely a kiállításra kerülő számlák összegének rendezésére fordítható. A fogyasztó ezt el is fogadta.

4. Parkolási üggyel volt kapcsolatos annak a fogyasztónak az esete, aki elfelejtett jegyet venni, viszont nem is talált büntetést az autó szélvédőjén. Csak négy hónappal később kapta meg, a peresítés előtti utolsó – de mint kiderült, harmadik – felszólítást, ami viszont már közel harmincezer forintos összegről szólt. Holott az eredeti büntetés csak 6340 Ft lett volna. Az ügyben a panaszos a Budapesti Békéltető Testület segítségét kérte, hogy ne kelljen bíróságra járnia. Ezt követően a békéltető testületi meghallgatáson a parkolási cég kész volt az egyezségre. Mint kiderült, a bírságról szóló értesítés kétszer is azzal érkezett vissza hozzájuk, hogy a postacím „nem volt azonosítható”. Így fordulhatott elő, hogy a fogyasztó nem is tudott a pótdíjról. Vállalta ezért a szolgáltató, hogy nem érvényesíti igényét bíróságon, sőt elengedi a tartozás nagy részét, ha a fogyasztó az eredeti – amúgy is jogos – büntetést, azaz a hatezer forintos összeget megfizeti. A kérelmezőnek ez teljesen megfelelt, így az ügy rendeződött.

5. Egy másik, ugyancsak parkolással összefüggő ügyben a fogyasztó elfelejtette mozgássérült igazolványát kihelyezni a fővárosi parkolása során, ezért 18.040 Ft-os pótdíj került részére kiszabásra. Ezzel nem értett egyet, kifogását viszont a vállalkozás elutasította, mivel az adott naptári hónapban már élt a fogyasztó az egyszeri bemutatás lehetőségével, amelyet a 30/2014. (VI.04.) Főv. Kgy. rendelet biztosít. A fogyasztó úgy nyilatkozott a békéltető testületi eljárásban, hogy részére már az is nagy könnyebbséget jelentene, amennyiben lehetősége nyílik a részletekben történő megfizetésre. Ezt követően a vita rendeződött azáltal, hogy a parkolótársaság felajánlotta a Testület meghallgatásán, hogy ezt biztosítja, eltekint az eredeti befizetési határidőtől és a fogyasztónak módja van három hónap alatt, három közel azonos részletben rendeznie a tartozást.

6. Légi személyszállítással függött össze az a beadvány, amely szerint a fogyasztó véletlenül elejtette mobiltelefonját, amelynek a beszállást megelőzően így berepedt a kijelzője annyira, hogy az utasfelvételnél már azt nem lehetett látni. Így nem tudta bemutatni elektronikus beszállókártyáját, és 14.000,- Ft pótdíjat kellett fizetnie a reptéri utasfelvétel díjaként. Igényét először a légitársaság elutasította, de a Budapesti Békéltető Testület előtti eljárásban megegyeztek, a fogyasztó részére jóváírásra került a pótdíj összege, és azt felhasználhatja a következő utazása alkalmával. A beszállókártya bemutatásának elmaradása ellenére tehát az ügy megoldódott, az érintett vállalkozás az eljárásban együttműködő és pozitív magatartást tanúsított.

Közüzemi ügyek

A közüzemi szolgáltatások kapcsán ugyancsak számos vita zárult le a fogyasztók megelégedésére.

1. Így például volt olyan ügy is, amiben pedig az áramszolgáltató kezdetben a visszakapcsolási díjat követelte a fogyasztótól, és további 100.000 Ft-ot. Körülbelül ennyibe került az, hogy az egy évet meghaladó, kikapcsolt állapot miatt a mérőre „szabványosítást bizonyító kivitelezői nyilatkozat” kerüljön kiállításra. Ezt a panaszosnak kellett volna állnia. Kiderült viszont, hogy hosszú ideig nem is lakott az ingatlanban, ráadásul később baleset is érte. A szolgáltató embereit nem tudta beengedni a lakásba leolvasásra és a kézbesítési vélelem a tartozás értesítéséről már beállt. Így került sor a kikapcsolásra. A Budapesti Békéltető Testület eljárásában végül tisztázódott az, hogy voltaképpen a fogyasztó nem is tartozott a cégnek, mivel a leolvasás hiánya miatt becsült óraállással készültek el a számlák. Ezek pedig nagyobb villamos energia fogyasztásról szóltak, mint ami a mérőn szerepelt.

Végül az áramszolgáltató mérlegelt és elengedte a visszakapcsolás díját, sőt azt is vállalta, hogy kiküldi szakértőjét a fogyasztóhoz, és ha a vizsgálat alapján a mérőóra állapota megfelelőnek bizonyul, akkor eltekint a szabványosítási nyilatkozattól. A panaszos itt is elfogadta az ajánlatot, a felek kölcsönös megelégedéssel távoztak a meghallgatásról.

2. Egy másik kérelem szerint pedig a fogyasztó eladta ingatlanját, mikor azonban a földgázszolgáltató a helyszíni mérőóra-ellenőrzésre kiszállt, az új tulajdonos már az egyik mérőórát le is szereltette. Ezért a mérő rongálása miatt a fogyasztó számára, aki az előző tulajdonos volt, 12.624 Ft-ot kiszámlázott, aki pedig ezt nem fogadta el, mivel nem ő nyúlt hozzá az órához. A Budapesti Békéltető Testület előtti meghallgatáson a fogyasztó arról számolt be, hogy tart attól, esetleg a szolgáltató később szabálytalan vételezés címén további összeget követel tőle, holott a mérő leszerelését a vevő végeztette el. A felek között ezért azzal került a vita megoldásra, hogy a szolgáltató vállalta a számla jogcímének módosítását a rongálás helyett. Ez már a fogyasztónak is elfogadható volt, mivel a vevő a részére kifizette a követelt 12.624 Ft-ot, így a befizetésből származó kára, habár más forrásból, de megtérült.

Mindezek csupán kiragadott példák, ugyanakkor jól jelzik, hogy a Budapesti Békéltető Testület hatékonyan működik közre a fogyasztó és a vállalkozás közötti vita megoldásában, közöttük gyakran egyezséget tud elérni. Épp ezért célszerű a fogyasztóknak az ingyenes, gyors békéltető testületi eljárást igénybe venni az ügy rendezése érdekében.