Mint ismeretes, a Ticketpro Jegyterjesztő Kft. több pert indított a Budapesti Békéltető Testület ellen ajánlás hatályon kívül helyezése érdekében. Álláspontja szerint ugyanis a békéltető testületi eljárást kezdeményező fogyasztók és a vállalkozás között fogyasztói jogvita nem volt, azaz a békéltető testületnek nem volt hatásköre az ügyek lefolytatására, illetve az ajánlások tartalma a jogszabályoknak nem felelt meg.

I. Két eljárásban a bíróság a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) 157. § a) pontja alapján (mely szerint idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani), a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontjára tekintettel (elkésettség) szüntette meg a pert.

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése értelmében „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését a (3) bekezdésben foglaltakon túl - az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül - akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”

Az Fgytv. 34. § (8) bekezdése szerint„a bíróság eljárására egyebekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény I–XIV. fejezetének rendelkezései irányadók.”

II. A békéltető testület ajánlását a vállalkozás 2010. október 14-én vette át, azaz 2010. október 28-án járt le a kereset beadási határideje. A keresetlevelet a felperes Ticketpro Kft. 2010. október 28-án adta postára, mely 2010. november 2-án érkezett meg a bíróságra. Ez alapján az elsőfokú bíróság szerint a kereset elkésetten érkezett a bíróságra.  

Az elsőfokú bíróság – alpereshez, azaz a Budapesti Békéltető Testülethez hasonlóan – utalt arra, hogy a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben (Fgytv.) meghatározott határidő anyagi jogi jellegű, azaz irreleváns a postára adás dátuma, a bírósághoz történő beérkezés a döntő a keresetlevél beadásának 15 napos határidejét illetően.

A 4/2003. jogegységi határozatra is figyelemmel az Fgytv. 34. § (8) bekezdése a korábbi bekezdésekkel szabályozott kérdéseken túl rendeli alkalmazni a Pp-t, ezért az elsőfokú bíróság megítélése szerint a kereset indításra megszabott és (4) bekezdésben szabályozott határidő anyagi jogi jellegét ez a szabályozás nem érinti.

A Pp. 105. § (4) bekezdése szerint „a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták.”

A 4/2003. jogegységi határozat szerint a keresetlevél benyújtására a jogszabályban meghatározott határidő számítására – amennyiben a jogszabály másként nem rendelkezik – a Pp. 105. § (4) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatóak.

II. A felperes a fellebbezésében az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per tárgyalására utalását kérte. Álláspontja szerint ugyanis a 4/2003. jogegységi határozat értelmében a keresetlevél elkésettsége vonatkozásában annak van jelentősége, hogy az adott jogszabály az adott eljárásban alkalmazni rendeli-e a Pp. szabályait, különös tekintettel a pp. 105. § (4) bekezdésére.

Utalt arra, hogy az Fgytv. vegyes jellegű jogszabálynak tekinthető, amelyben eljárásjogi előírások is vannak. Így álláspontja szerint az Fgytv. 34. § (8) bekezdése alapján a jogegységi határozatra is figyelemmel, a Pp. 105. § (4) bekezdése a jelen esetben is irányadó, így a keresetindításra is a Pp. szabályai alkalmazandóak, azaz a vállalkozás álláspontja szerint a postára adás a döntő, mely a 15 napos határidőn belül megtörtént.

III. A Fővárosi Ítélőtábla elutasította a fellebbezést. Mint döntésének indokolásában leírta, az Fgytv. 34. § (2) bekezdése biztosítja a békéltető testület ajánlása ellen a bírósághoz fordulás jogát a (3) és (4) bekezdésben meghatározott okokból az ajánlás kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérve.

A per az igényérvényesítés önálló szakasza a másodfokú bíróság megállapítása szerint. A kereset a Pp. 121. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel az alanyi (anyagi) jog bírósági igényérvényesítésének eszköze. A kereset tárgya az érvényesíteni kívánt jog, a kereset tartalma a bíróság döntésére irányuló határozott kérelem, amely kérelmet jelen esetben az Fgytv. 34. § (2), (3) és (4) bekezdése behatárol. Mindebből következik, hogy a (3) és (4) bekezdésben meghatározott keresetindítási határidő nem a bírósági eljárás része, a keresetlevél benyújtása nem perbeli cselekmény.

A 4/2003. polgári jogegységi határozat értelmében a keresetlevél benyújtására a jogszabályban meghatározott határidő számítására – amennyiben a jogszabály másként nem rendelkezik – a Pp. 105. § (4) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatóak. Az Fgytv. 34. § (8) bekezdése a bíróság eljárására rendeli alkalmazni a Pp. I-XIV. fejezetét.

Ennek alapján külön törvényi rendelkezés hiányában az Fgytv. 34. (3) és (4) bekezdésében meghatározott keresetindítási határidő számítására a Pp. 105. § (4) bekezdés nem alkalmazható. Mindebből az következik, hogy a keresetlevél határidőben előterjesztettek akkor minősül, ha a keresetlevél a keresetindítási határidő utolsó napján a bíróságra beérkezik. Azaz a keresetindítás határideje elmulasztott, ha a határidő utolsó napján adják postára a keresetlevelet.

Mivel jelen perben is ez történt, ezért a másodfokú bíróság szerint is helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor megállapította a keresetindítása határidő elmulasztását.

IV. Összefoglalva mindez azt jelenti, hogy adott vállalkozás hiába a 15 napos határidőn belül adja postára a keresetlevelet, ha az nem érkezik be ezen határidőn belül a bírósághoz, ugyanúgy elkésettnek minősül, mintha a 15 nap elteltével adta volna azt postára.