Vissza az összes hírhez2016. május 06.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt. 99.
Levelezési cím: 1253 Budapest, Pf.10
Telefon: 488-2131 Fax: 488-2186
e-mail cím: bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/4341/2015 A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére aVero–Centrum Kft. (1095 Budapest Soroksári út 3/A.) vállalkozással szemben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében folyamatban levő ügyben az eljáró tanács alulírott napon a következőA J Á N L Á S T
teszi: A vállalkozás az írásbeli ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen vissza a fogyasztó részére 200.000,- Ft-ot ezzel egyidejűleg vegye vissza a terméket. A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől. A fogyasztó kérelme szerint telefonon hívták meg egy ingyenes egészségfelmérésre, mely 2015.12.03-án volt a Budapest soroksári u. 3/A szám alatt. Ez egy egészségügyi konzultációs központ, ahol orvosnak tűnő emberek fogadták. Rábeszélték akarata ellenére egy lágylézer nevű termékre. A szerződést aláírta és kifizetett először 20.000,- Ft-ot, majd a futárnak további 180.000,- Ft-ot, azaz 200.000,- Ft,-ot. Aztán otthon meggondolta magát és írásban elállt a szerződéstől valamint postán visszaküldte a terméket, de azt a vállalkozás nem vette át. A fogyasztóvédelmi hatóságnál is tett bejelentést és az ott dolgozó ügyintéző megnézte a szerződéskötés helyszínét, mely nem volt üzletként nyilvántartva. A cégiratoknál szereplő cím-a József krt. 69.- alatt egy közjegyző neve van feltüntetve, amely címre a fszt.-en lévő Kft. képviselője szerint nagyon sok cég van bejelentve. A vállalkozás a 2015.12.10-i elállási nyilatkozat alapján visszaküldött terméket a posta által 2015.12.12-én azzal, hogy az átvételt megtagadta. Mivel a vállalkozással nem sikerült megegyeznie, ezért a Budapesti Békéltető testülethez fordult és az eljárásban kérte, hogy az elállás miatt a vállalkozás fizesse vissza a 200.000,-Ft-ot. Kérelméhez csatolta a megrendelőlapot, a vásárlói tájékoztatót, az elállást, a postai feladóvevényt, a tartozáselismerő nyilatkozatot, a postai visszaküldést igazoló bizonylatot. A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25 § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki Dr. Kolyvek Antónia személyében. A meghallgatás 2016.02.02. napjának 9:00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el. Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő. Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. A vállalkozás a meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. A meghallgatásra szóló értesítést a posta szerint 2016.01.18-án meghatalmazottja útján átvette. 2016.01.28-án érkezett érdemi válaszában a következőket adta elő. A panaszos a Vero Konzultációs központban járt és különböző ún. non invazív méréseken vett részt. A méréseket végző partner ezt követően átkísérte a panaszost a társaságuk által működtetett üzletbe, ahol a panaszos terméket vásárolt. A panaszos a szerződéskötéskor kifizetett 20.000,- Ft-ot. Egyben tett egy tartozáselismerő nyilatkozatot a fennmaradó vételár tekintetében. Majd ezt követően, amikor az adósságát törleszteni kellett volna, meggondolta magát és levélben elállást kezdeményezett. A vállalkozás a jogszabály alapján megválaszolta a levelet és azt visszautasította, mert üzletben történt az értékesítés. Az értékesítésben nem történt jogszabálysértés. Az eljárásuk során a 2008. évi XLVII. tv. előírásait nem sértették meg, a panaszossal szemben a jogszabályi előírásoknak megfelelően jártak el. Alávetési nyilatkozatot nem tett. Csatolják az üzlet működési engedélyét. A meghallgatáson fogyasztó személyesen megjelent, az eljáró tanácsot illetően kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő. A fogyasztó fenntartotta írásbeli kérelmét. Az eljáró tanács kérdésére elmondta, hogy a telefonos megkeresését követően a szerződéskötés a Budapest IX. kerület Soroksári út 3/A. szám alatt történt, ez a Duna ház épülete mellett van. Az élettársával együtt volt. Ez több mint 100 m2 alapterületű egészségügyi centrum. Több kisebb iroda helyiségben volt ott, kint a folyosón pedig többen vártak, de egyszerre csak 1-1 ember mehetett be. Először egy adatfelvétel történt. A vásárlást megelőző előadáson kb.5-6 fő volt jelen. Ezután egy külön irodahelyiségben tárgyaltak vele, amelyik helyiség nem üzletnek nézett ki, semmilyen áru nem volt kirakva. A fogyasztó kérelme megalapozott. Az eljáró tanács megállapította, hogy a becsatolt megrendelőlap és a felek előadása szerint 2015.12.03-án kötötték meg a szerződést egy lágylézer termék megvásárlására 200.000,- Ft vételáron. A vételárból a szerződéskötéskor 20.000,- Ft lett kifizetve és még aznap délután kiszállították a terméket és a fogyasztó a futárnak megfizetett további 180.000,-Ft-ot. A becsatolt Vásárlói Tájékoztató szerint is a fennmaradó vételárat, azaz a 180.000,- Ft-ot 2015.12.03-án délután megfizette. A fogyasztó 2015.12.07-én írásban ajánlott levélben elállt és ezzel egyidejűleg feladta a terméket a vállalkozás részére. A vállalkozás által becsatolt a IX. kerület Ferencváros Polgármesteri Hivatal Jegyzője által kiadott 9485/2015 nyilvántartási számú igazolás szerint a vállalkozás a Budapest IX. kerület Boráros Tér Lh.6. 4 emelet I/6. szám alatti helyen kiskereskedelmi üzlet működtetésére irányuló kérelmet terjesztett elő, melyet a Jegyző tudomásul 2015.09.24-én tudomásul vett. Az eljárásban a vállalkozás nem bizonyította, hogy a fogyasztóval ebben a helyiségben, mint üzletben kötötte meg a fenti szerződést. Tekintettel arra, hogy a fogyasztó meghallgatáson tett közlése szerint a vásárlás helyén az elállás jogáról, illetve arról, hogy a vállalkozás üzletében történő vásárlás esetén ez a jog nem illeti meg, kifejezetten nem tájékoztatták. A vállalkozás a fogyasztó elállását nem fogadta el, mert nem vette vissza a terméket. A vállalkozás arra hivatkozott, hogy a szerződéskötésre a Kft. üzletében került sor az eljáró tanács álláspontja szerint ez a tényállási elem ügydöntő jelentőségű. Az ügyben hatályos a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a következőket tartalmazza. „4. §E rendelet alkalmazásában: (...) 13. üzlethelyiség: a)bármely ingatlan, ahol a vállalkozás a tevékenységét állandó jelleggel folytatja; b)bármely ingó dolog, ahol a vállalkozás a tevékenységét szokásos jelleggel folytatja; 14. üzlethelyiségen kívül kötött szerződés: olyan fogyasztói szerződés,a)amelyet a szerződő felek egyidejű fizikai jelenléte mellett a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen kötöttek meg;
b)amelyre vonatkozóan a fogyasztó tett ajánlatot a vállalkozásnak az a) pontban meghatározott körülmények között;
c)amelyet a vállalkozás üzlethelyiségében vagy távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz alkalmazásával közvetlenül azt követően kötöttek meg, hogy a vállalkozás – a felek egyidejű fizikai jelenléte mellett – személyesen és egyénileg kapcsolatba lépett a fogyasztóval a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen; vagy
d)amelyet a vállalkozás által szervezett olyan út során kötöttek meg, amelynek célja a termékek vagy szolgáltatások fogyasztó számára történő értékesítése vagy népszerűsítése;
A vállalkozás arra hivatkozott, hogy a szerződés megkötésére az üzletében került sor. A hivatkozott jogszabály 13. pontja szerint üzlethelyiség, az az ingatlan ahol a vállalkozás a tevékenységét állandó jelleggel folytatja. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 3. §(1) bekezdése szerint: „A (3) bekezdés szerint vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján engedélyköteles kereskedelmi tevékenység kivételével az, aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.” A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerint: „9. § (1) A jegyző a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet a 2. melléklet B) pontja szerint vezetett nyilvántartásba veszi és a 4. melléklet szerinti igazolást ad ki. A jegyző által vezetett nyilvántartás a 2. melléklet B) pontjában meghatározott adatok tekintetében – a természetes személyazonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, a jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi. Az eljáró tanács utal arra, hogy a békéltető testület eljárása során is a szabad bizonyítás elve érvényesül, így a felek alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincsenek kötve. Az eljáró tanács szabadon felhasználhatja a felek előadásait valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás kiderítésére alkalmas. A felek nyilatkozatai egyenrangúak, azaz e nyilatkozatok közötti ellentmondás feloldására más bizonyítás is szükséges. A fogyasztó által előadott körülmények a termékbemutatók tipikus jegyeit mutatják. A fogyasztót a vállalkozáshoz hívták, ott ajánlottak neki egy közérzet javító illetve egészségjavító terméket. Az eljáró tanács nem kívánja az értékesítés körülményeit hatáskörét meghaladóan vizsgálni, az hatósági feladat. A jelen jogvitában azt kell vizsgálni, hogy a fogyasztó jogosult-e az elállási jogát gyakorolni. A már hivatkozott szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendeleta fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól egyebek mellet a következőket tartalmazza: „11. § (1) Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót (...) i) a 20. § szerinti jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről (különösen a 22. §-ban foglaltakról), valamint a 2. melléklet szerinti nyilatkozat-mintáról;(...) (2) Ha a vállalkozás nem tett eleget az (1) bekezdés e) és f) pontjaiban meghatározott valamennyi járulékos költségre vagy az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott költségre vonatkozó tájékoztatási követelménynek, a fogyasztó nem köteles megfizetni e költségeket. (...) (7) Az e §-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettség teljesítésének bizonyítása a vállalkozást terheli. 7. A szerződéskötésre vonatkozó formai követelmények üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetén12. § (1) Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetén a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésében előírt tájékoztatást a fogyasztóval papíron vagy – a fogyasztó beleegyezése esetén – más tartós adathordozón közli. A tartós adathordozón rendelkezésre bocsátott tájékoztatást olvasható módon, világos és közérthető nyelven kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani.
(2) A szerződéskötést követően a vállalkozás átadja a fogyasztónak az aláírt szerződés másolatát, vagy a szerződéskötést papíron vagy – a fogyasztó beleegyezése esetén – más tartós adathordozón visszaigazolja. A visszaigazolás tartalmazza a fogyasztónak a 29. § (1) bekezdés m) pontja szerint adott nyilatkozatát.
9. A fogyasztót megillető elállási és felmondási jog20. § (1) Az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg. Olyan üzlethelyiségen kívül kötött és távollévők között kötött szerződés esetén, amely szolgáltatás nyújtására irányul, ha a 13. § vagy a 19. § szerinti nyilatkozat megtételét követően a teljesítés megkezdődik, a fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül indokolás nélküli felmondási jog illeti meg.
(2) A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti elállási vagy felmondási jogát
a) termék adásvételére irányuló szerződés esetén
aa) a terméknek,
(...) a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától;
számított tizennégy napon belül gyakorolhatja.
10. A fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jogra vonatkozó tájékoztatás elmulasztásának jogkövetkezménye21. § (1) Ha a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, a 20. § (2) bekezdésében meghatározott elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik.
(2) Ha a vállalkozás a 20. § (2) bekezdésében meghatározott határidő lejártát követő tizenkét hónapon belül megadta a fogyasztónak az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást, az elállásra vagy a felmondásra nyitva álló határidő az e tájékoztatás közlésétől számított tizennegyedik napon jár le.
11. A fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jog gyakorlása22. § (1) A fogyasztó a 20. §-ban biztosított jogát (...)
b) az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján gyakorolhatja.
(3) A 20. §-ban meghatározott jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a 20. § (2) bekezdésében, illetve a 21. §-ban meghatározott határidő lejárta előtt elküldi.
(4) A fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy a 20. §-ban meghatározott jogot e §-sal összhangban gyakorolta.
12. A vállalkozás kötelezettségei a fogyasztó elállása vagy felmondása esetén23. § (1) Ha a fogyasztó a 22. §-nak megfelelően eláll az üzlethelyiségen kívül kötött vagy a távollevők között kötött szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is. (...)
13. A fogyasztó kötelezettségei elállása vagy felmondása esetén24. § (...)
(3) Ha az üzlethelyiségen kívül kötött szerződés megkötésével egyidejűleg a terméket kifuvarozták a fogyasztónak, a vállalkozás saját költségén fuvarozza vissza a terméket, ha az jellegénél fogva postai küldeményként nem küldhető vissza. Az eljáró tanács a megállapított tényállás alapján a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződést üzleten kívüli értékesítésnek minősítette. A fogyasztó az elállási jogát határidőben -14 napon belül-2015.09.23-án írásban ajánlott levélben egyértelműen közölte a vállalkozással. Az elállási nyilatkozatról a vállalkozás tudomással bírt, hiszen 2015.10.07-i válaszában már erre hivatkozott. Az elállás a felek közötti szerződést visszamenőleges hatállyal szünteti meg, így olyan helyzetet kell teremtenie a vállalkozásnak, mintha a szerződés a felek között létre sem jött volna. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztó elállása folytán a felek elszámolni kötelesek egymással, a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Mindezek alapján az eljáró tanács a rendelkező részben foglalt ajánlást tette. A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a bíróságtól az Fgytv. 34. § (3), illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint. Az Fgytv. 34. § (3) bekezdése alapján „A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek, b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.” Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „ A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését a (3) bekezdésben foglaltakon túl - az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül - akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.” Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani. Az ajánlás kijavítására az Fgytv. 35. § alapján van lehetőség a következők szerint: „ (1) A határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a fél kérheti a tanácstól, hogy a határozatban, illetve az ajánlásban előforduló bármely névcserét, névelírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki, vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás meghatározott része tekintetében adjon értelmezést. (2) Ha a tanács a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított nyolc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a határozat, illetve az ajánlás részévé válik. (3) A tanács az (1) bekezdésben meghatározott hibát a határozat, illetve az ajánlás kihirdetésétől számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja.” Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.” Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: „Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.” Az Fgytv. 34. § (1) bekezdése szerint: „A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.” Az Fgytv. 29. § (11) bekezdése szerint a vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli. Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29. § (8) bekezdése szerint küldött hivatalos iratban foglalt figyelmeztetésre ugyan tett írásbeli nyilatkozatot, de egyezségi ajánlatot nem és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.Ezzel megszegte az Fgytv. 29. § (11) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségét. További jogkövetkezmény az Fgytv. 45/A. § (1) bekezdése szerint: „A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi - a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével - (...) e) a vállalkozásnak a békéltető testületre vonatkozó 17/A. § (1a) bekezdése szerinti tájékoztatási, valamint a békéltető testületi eljárásban fennálló, a 29. § (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségével összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás az Fgytv. 29. § (8) bekezdése szerint küldött hivatalos iratban foglalt figyelmeztetés ellenére nem jelent meg a kitűzött meghallgatáson annak ellenére, hogy a vállalkozás székhelye vagy telephelye a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe – azaz Budapesten - van bejegyezve. A vállalkozás székhelye 1085 Budapest József krt. 5. és a szerződésen szereplő pecsét szerint címe 1095 Budapest Soroksári út 5. 6. lépcsőház IV. emelet. Ezzel a vállalkozás megszegte az Fgytv. 29. § (11) bekezdésében foglaltakat. A megjelenés elmaradása miatti jogkövetkezmény az Fgytv. 45/A. § (1) bekezdése szerint: „A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi - a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével - (...) e) a vállalkozásnak a békéltető testületre vonatkozó 17/A. § (1a) bekezdése szerinti tájékoztatási, valamint a békéltető testületi eljárásban fennálló, a 29. § (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségével összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. Az eljáró tanács felhívja a felek figyelmét, hogy az Fgytv. 30.§(3) bekezdése szerint: „Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.” Ezért jelen döntésben szereplő személyes adatok, a felek és az eljáró tanács megnevezése, továbbá a döntés tartalma is csak jogszabályban meghatározott esetekben és módon hozható nyilvánosságra. Budapest, 2016. február 2.Dr. Kolyvek Antónia
eljáró tanács elnöke
Kapják: 1. Fogyasztó 2. Vállalkozás 3. Irattár