Sikeres konferenciát szervezett a Budapesti Békéltető Testület tegnap fogyasztóvédelmi szakemberek, vállalkozások és békéltető testületek részére. A számok magukért beszélnek: már most közel 20 százalékos az ügyszámnövekedés a békéltető testületek előtt a tavalyi évhez viszonyítva. A jövő egyik kulcskérdése pedig az online vásárlások és azokba vetett fogyasztói bizalom: azaz a digitális (on-line) fogyasztóvédelem. A magyarországi on-line kiskereskedelmi forgalom már 2014-ben is 273 milliárd Ft összértéket képviselt, amellyel 2010-hez képest megduplázta a szektor a forgalmát. Az európai digitális egységes belső piaci stratégia egyértelműen azt a célt tűzte maga elé, hogy a fogyasztók az egész unión belül ugyanakkora biztonságban vehessék igénybe az on-line kiskereskedelmi és egyéb on-line szolgáltatásokat. Ez szükségszerűen harmonizációs lépésekkel jár, de a hazai célkitűzések szerint a magyar fogyasztóvédelem jelenlegi szintjét nem ronthatja le az egységesedés. Annak remélt hatása a fogyasztók lehetőségeinek bővítése, egy egységes belső piac az on-line felhasználási területeken is, mely növekvő versenyt, a fogyasztók szélesebb választási lehetőségét és a hazai kis- és középvállalkozások európai piacokon történő nyitási lehetőségét eredményezi. Az Európai Unió a belső piac megfelelő feltételeinek megteremtéséhez részletszabályokat dolgoz ki, és ezzel párhuzamosan Magyarországon is cél a digitális kereskedelem fejlesztése. Ennek oka az a tény, hogy az interneten vásárlók aránya Magyarországon egy 2015. évi adat szerint mindössze 36%, mellyel az Unión belül a 20. helyen állunk. Érdekes összevetés, hogy az első helyezett Nagy-Britanniában ez az arány 81%, de az őt követő hat államban is 70% feletti. Ez a látszólagos elmaradás pedig alapvetően bizalomhiányból ered, aminek oka feltehetően a megfelelő információk hiánya. A magyarországi, digitális kereskedelem fejlesztésére tett törekvések kicsúcsosodása a Digitális Jólét Program, amely különböző feladatokat és elvárásokat fogalmaz meg a hatáskörrel rendelkező szervek felé. Ennek keretében többek között felül kell vizsgálni az internetes csalásokkal kapcsolatos nyomozások gyakorlatát és intézkedési tervet kell készíteni azok eredményességének növelésére, felül kell vizsgálni a fogyasztóvédelmi intézményrendszer működését és a bírságolási gyakorlatot, elő kell készíteni a fogyasztóvédelmi és adatvédelmi jogszabályok olyan módosításait, melyek lehetővé teszik az internetes kereskedelem és az on-line fizetés kapcsán a fogyasztókkal szemben súlyos jogsértést elkövető vállalkozások nyilvános adatbázisban történő megnevezését és nyilvántartását. Jellemző adat: habár az Unión belül az elektronikus kereskedelem hazai aránya nagyon alacsony, a határokon belül azonban az elektronikus vásárlók, és az elektronikusan rendszeresen vásárlók számaránya egyre nő. Az is egyértelműen látszik, hogy az elektronikus vásárlás nem csak a fiatalok, és nem csak a fővárosiak kiváltsága. Az on-line vásárlók 21 %-a 60 év feletti, amely feltehetően ennek a vásárlási módnak a kényelméből ered, ma már pedig az országon belül az on-line vásárlásoknak csupán a 36%-a realizálódik a Budapestet is magában foglaló közép-magyarországi régióban élő fogyasztók által. Hazánkban 2016. február 15. óta működik az online vitarendezési platform (uniós békéltető honlap). Határon átnyúló online vitarendezésről akkor beszélünk, ha online megkötött, adásvételi vagy szolgáltatási szerződés kapcsán felmerülő olyan jogvita elbírálása válik szükségessé, amely esetében az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található, és a vállalkozás székhelye, telephelye, letelepedési helye ettől eltérő európai uniós tagállamban van, vagy az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye más európai uniós tagállamban található, és a vállalkozás székhelye Magyarországon van. A tapasztalatok szerint az uniós békéltető honlap használata és maga az online vitarendezés is egyre népszerűbb a fogyasztók és vállalkozások körében. Napról napra nő az érdeklődők száma, de szükség van arra is, hogy még jobban megismerjék a fogyasztók a vitarendezés új formáját. Jellemző adat, hogy a megkeresések több mint 40 %-a online vásárlással és az uniós békéltető honlappal függ össze. Az elektronikus kérelmek több mint 90 %-a interneten megvásárolt repülőjeggyel kapcsolatos. Jól látszik, hogy maga a békéltetés is egyre vonzóbb a fogyasztók számára, 2009 óta ugyanis megduplázódott a békéltető testületekhez fordulók száma országosan. Míg 2009-ben alig 6000 (5978) ügyet tárgyaltak, addig 2015-ben már több mint 11.000 üggyel (11355) foglalkoztak a testületek. Ha pedig a későbbi számokat nézzük, az elmúlt két évben is több mint 25 %-os ügyszámnövekedés tapasztalható 2015-re annak fényében, hogy 2013-ban 9026 lezárt ügy volt még országosan. Nem hiába: ugyanis a békéltető testületek gyors, ingyenes megoldást kínálnak a fogyasztó és vállalkozás közötti viták rendezésére. Az ügyek döntő többsége pedig a felek megelégedésével zárul. A jövőben a békéltető testületek szerepe még jobban felértékelődik, eredményes megoldást kínálnak az online felmerült viták rendezésére is.