Budapesti Békéltető Testület 1016 Budapest, Krisztina krt. 99.  Levelezési cím:1253 Budapest, Pf. 10 Telefon:488-2131 Fax:488-2186 e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu     BBT/3420/2015   A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Dórika 2009 Kft. (6400 Kiskunhalas, Tábor u. 25.) vállalkozással szemben indult ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő   A J Á N L Á S T teszi: A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen vissza 20.000.-Ft-ot, azaz húszezer forintot fogyasztó részére.   A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben - kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.   INDOKOLÁS A fogyasztó írásbeli kérelmében előadta, hogy 2015.02.12. napján vállalkozással 109x0006161 sorszámú áruvásárlási szerződést kötött különböző termékekre, valamint a szerződéssel egyidejűleg megfizetett 20.000.-Ft-ot vállalkozás részére foglalóként. Fogyasztó ezt követően, még aznap jelezte telefonon vállalkozás felé, hogy el kíván állni a szerződéstől és szeretné visszakapni az általa befizetett foglaló összegét. Fogyasztó az elállási szándékát írásban is megerősítette, ezen nyilatkozatát tartalmazó levelét 2015.02.14. napján adta postára. Vállalkozás válaszleveleiben (2015.03.12. napján és 2015.09.16. napján kelt válaszlevelek) fogyasztó foglaló visszafizetése iránti igényét elutasította, ezért fogyasztó a Budapesti Békéltető Testülethez fordult és az eljárásban kérte a foglaló teljes összegének vállalkozás általi visszafizetését. Kérelméhez másolatban csatolta a 109x0006161 sorszámú, 2015.02.12. napján kelt áruvásárlási szerződést, számlát a foglaló megfizetéséről, vállalkozás válaszleveleit, valamint a vállalkozás részére megküldött levelek feladóvevényeit.   A meghallgatás 2015. 11. 18. napjának 09.00 órai időpontjáról a feleket a békéltető testület elnöke a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.   Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. A meghallgatásra szóló értesítést a fogyasztó 2015.11.04. napján átvette, vállalkozás meghallgatásra szóló értesítését 2015.11.04. napján, meghatalmazottja útján átvette.   Vállalkozás 2015. november 06. napján kelt, alávetési nyilatkozatot nem tartalmazó válasziratot terjesztett elő, melyben az alábbiakat adta elő: A fogyasztó 2015.02.12. napján kötötte meg vállalkozással a 109x0006161 sorszámú áruvásárlási szerződést. Mivel a fogyasztó a szerződés vételárát egy összegben, készpénzben nem tudta teljesíteni, így vállalkozás alvállalkozója hitelt igényelt a részére, melyet azonban a Cofidis bank, - a vállalkozás előtt is ismeretlen okból – elutasított. Erre tekintettel az áruvásárlási szerződés megszüntetésre került. A befizetett 20.000.-Ft összegű foglaló vonatkozásában vállalkozás előadta, hogy vállalkozása képviselője a hitelkérelemre irányuló okiratok átvételekor nem tett ígéretet arra, hogy a hitelt a pénzintézet folyósítani fogja, azt csupán a bank részére történő továbbítás céljából vette át, mely tényt a fogyasztó aláírásával elfogadott és tudomásuk vett. Vállalkozás álláspontja szerint nem a vállalkozásnak felróható, hogy a hitelbírálat során a fogyasztó nem felelt meg a szükséges feltételeknek, ezért erre tekintettel a foglalót vállalkozásnak nem áll módjában visszafizetnie. Ezen túlmenően vállalkozás megjegyezte, hogy az állandó bírósági gyakorlat szerint a szerződéses vételár 10-15%-át kitevő összeg nem minősül eltúlzott mértékű foglalónak, így ennek összegét vállalkozás jogszerűen tartja vissza véleménye szerint. Kérte továbbá vállalkozás a meghallgatás távollétében történő megtartását.   A meghallgatáson fogyasztó személyesen jelent meg, a vállalkozás képviseletében nem jelent meg senki. A fogyasztó az eljáró tanács tagjával (dr. Mátyás Petra) szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő. Az eljáró tanács megállapította, hogy a felek értesítése szabályszerű volt. A vállalkozás válaszirata a fogyasztó részére átnyújtásra került.   Fogyasztó a kérelmét az írásbelivel egyezően tartotta fenn.   A fogyasztó kérelme alapos.   Eljáró tanács a fogyasztó előadása, és a becsatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg: A fogyasztó 2015.02.12. napján a vállalkozás által szervezett termékbemutatón megkötötte a 109x0006161 sorszámú áruvásárlási szerződést, 2 db gyapjútakaró, 2 db vákumpárna és 1 db légterápia tárgyában, összesen, minden kedvezményt levonva, 199.999.- Ft vételáron. A szerződéskötéskor fogyasztó 20.000.-Ft foglalót fizetett meg vállalkozás részére, számlával igazoltan, a vételárból fennmaradó 179.999.- Ft összegre pedig vállalkozás alvállalkozója hitelt igényelt részére. Ezt követően a fogyasztó a 2015.02.14. napján postára adott nyilatkozatával a szerződéstől elállt, és kérte a foglaló visszafizetését. A vállalkozás válaszleveleiben tájékoztatta fogyasztót, hogy az áruvásárlási szerződés megszüntetésre került, mivel a Cofidis bank a hiteligénylést elutasította, azonban a foglalót nem áll módjában vállalkozásnak visszafizetnie.   A szerződés megkötésének napján hatályos, a fogyasztó és a vállalkozás között kötött szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II.26) korm. rend. 20. § szerint:  

20. § (1) Az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg.

(2) A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti elállási vagy felmondási jogát

1. a) termék adásvételére irányuló szerződés esetén
2. aa) a terméknek,
3. ab) több termék adásvételekor, ha az egyes termékek szolgáltatása eltérő időpontban történik,az utoljára szolgáltatott terméknek,
4. ac) több tételből vagy darabból álló termék esetén az utoljára szolgáltatott tételnek vagy darabnak,
5. ad) ha a terméket meghatározott időszakon belül rendszeresen kell szolgáltatni, az első szolgáltatásnak,

a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától;

1. b) szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződés megkötésének napjától

számított tizennégy napon belül gyakorolhatja.   A fogyasztó a fenti határidőn belül tette meg elállási nyilatkozatát. Az elállás jogkövetkezményeit ugyanezen jogszabály 23. §-a tartalmazza.  

23. § (1) Ha a fogyasztó a 22. §-nak megfelelően eláll az üzlethelyiségen kívül kötött vagy a távollevők között kötött szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is.

  A fentiek alapján tehát a vállalkozás köteles a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget –a foglaló összegét– visszatéríteni.   A foglaló vonatkozásában az eljáró tanács a vállalkozással szemben az alábbi álláspontra helyezkedett.   A szerződés megkötésének napján hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (Ptk.) szerint: 6:185. § [Foglaló] (1) A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. (2) Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. (3) A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. (4) A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít. A kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken. (5) A túlzott mértékű foglaló összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.   A vállalkozás a (3) bekezdésben foglaltakra hivatkozással tartja vissza a foglalót, azonban az eljáró tanács álláspontja szerint a jelen esetben a (2) bek. második mondata irányadó, azaz a foglaló összege visszajár, figyelemmel arra, hogy a szerződés meghiúsulásáért egyik fél sem felelős.   Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak fogyasztó kérelmét.   A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapján az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben

1. a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
2. b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
3. c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból

  Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.” Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani. Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”   Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.   Az eljáró tanács felhívja a felek figyelmét, hogy az Fgytv. 30.§(3) bekezdése szerint: „Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.” Ezért jelen döntésben szereplő személyes adatok, a felek és az eljáró tanács megnevezése, továbbá a döntés tartalma is csak jogszabályban meghatározott esetekben és módon hozható nyilvánosságra.       Budapest, 2015. november 18.          

1. Mátyás Petra

                                                                                        eljáró tanács elnöke   Kapják: 1. Fogyasztó 2. Vállalkozás 3. Irattár