Vissza az összes hírhezBudapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon: 488-2131 Fax: 488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/3594/2015
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Cliche-pro Kft. (1139 Budapest, Hajdú u. 42-44. fsz. 5/A.) vállalkozással szemben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében folyamatban levő ügyben az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül cserélje ki a fogyasztó által kifogásolt NIKE_PK_Rosherun_Berry_677243-004_US:9 lábbelit, vagy ha a kicserélést nem vállalja illetve e kötelezettségének a dolog tulajdonságaira és a fogyasztó által elvárható rendeltetésére figyelemmel megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeit kímélve nem tud eleget tenni, térítse vissza a lábbeli 37.990,- (harminchézezer-kilencszázkilencven) Ft vételárát valamint az Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szakvéleményének igazolt költségét.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó kérelme szerint a vállalkozástól 2015.03.07-én vásárolt egy NIKE_PK_Rosherun_Berry_677243-004_US:9 lábbelit. A használat során a bal cipő az orránál lyukadni kezdett. A fogyasztó szerint ez nem elfogadható egy közel negyven-ezres cipőnél fél éven belül. 2015.07.20-án reklamált a vállalkozásnál, amely a Circa GS Sportcenter Kft. (1137 Budapest, Vígszínház utca 5.) 11603SÁ0720/2015 sz. szakvéleménye alapján elutasította a fogyasztó minőségi kifogását. A fogyasztó ezután a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságtól kért szakvéleményt. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Piacfelügyeleti Főosztály 2015.09.16-án kelt PIF-2051-2/2015. sz. szakvéleménye szerint a fogyasztó hibás teljesítésre vonatkozó kifogása megalapozott. Ezután a Circa GS Sportcenter Kft. 11654SÁ926/15 sz. 2015.10.11-én kelt újabb szakvéleménye szerint ismét megalapozatlannak minősítette a kifogást. A fogyasztó ezért a békéltető testület eljárását kezdeményezte és igényeként a cipő kicserélését vagy a vételár visszatérítését jelölte meg. A kérelemhez másolatban csatolt mellékletek: vásárlást igazoló nyugta, használati útmutató, három hivatkozott szakvélemény. A fogyasztó jelölési jogával nem élt.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 25. § (4) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot (továbbiakban eljáró tanács) jelölt ki Dr. Horváth György személyében. A meghallgatás 2015.december 02-án 9:00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el. Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő. Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzon (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattétele elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Továbbá a békéltető testület elnöke az értesítésben felhívta a vállalkozás figyelmét arra is, hogy a békéltető testület közzéteheti annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely az Fgytv. 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – az Fgytv. 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú - nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását. Továbbá figyelmeztette a vállalkozást az Fgytv. 29. § (11) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségre és annak elmulasztása jogkövetkezményeire.
A vállalkozás 2015. november 25-én kelt válasziratában a következő nyilatkozatokat tette. Vállalkozásuk részt fog venni a meghallgatáson. Cégük alávetési nyilatkozatot nem tesz. XY kiskereskedelmi manager utána járt az ügynek, megtekintette a cipőről készült fotókat. Elmarasztaló hibát nem talált. A vállalkozás kitart a szakvéleményben foglaltak mellett; a termék orrészénél a felsőrész kilyukadt. Tapasztalatai szerint az ilyen jellegű sérülések utalnak a nem megfelelő használatra illetve a nem megfelelő méretválasztásra. A terméken jól látható, hogy az orrészen az anyag a nagylábujj irányába kifelé feszülést mutat. Ennek folyamatos fennléte okozhatta a sérülést. A nem rendeltetésszerű használat, illetve a nem megfelelő méret választás következménye az idő előtti nagyfokú károsodás a cipőkben, ahogy az a Vásárló esetében is történt. Pl.: a nem megfelelő cipőfűző használat, amivel nincs rögzítve a láb és ennek oka lehet a stabil állás elérése érdekében a lábujjakkal felfelé irányuló.‚kapaszkodása", észrevehető a terméken, hogy belülről kifelé történt a szakadás. A cipő tervezésénél, gyártásánál, az alapanyagok kiválasztásánál, összeállítás során a normál használattal,- ápolással járó igénybevételt nézik. Jelen esetben a cipő felsőrészén az anyagszakadást a nem rendeltetésszerű használat,- méret választás okozta, amely hatását az anyag nem képes elviselni, de jellegéből adódóan nem is kell.
A meghallgatáson felek megjelentek, a fogyasztó személyesen, a vállalkozást meghatalmazással igazoltan ZX képviselte. Felek az eljáró tanácsot illetően kifogást, kizárási indítványt nem terjesztettek elő. A vállalkozás válasziratának másolatát az eljáró tanács átadta a fogyasztónak.
A meghallgatáson a fogyasztó továbbra is vitatta a vállalkozás által készíttetett szakvélemény megállapításait. Bemutatta a kifogásol lábbelit. Szerinte egy márkás termék ilyen rövid idő alatt nem mehet tönkre. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szakvéleménye megállapította, hogy hibás a konstrukció. A költségei megtérítésére is igényt tartott a kérelmében jelzett cserén vagy vételár visszatérítésen túl.
A vállalkozás képviselője is a válasziratukban foglaltakra és az általuk készíttetett szakvéleményekre hivatkozott.
Az Fgytv. 30. § (1) bekezdése szerint: „Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja. „
Az eljáró tanács a felek között eredménytelenül kísérelte meg az egyezség létrehozását.
A rendelkezésre álló iratok, felek meghallgatása és a hibás termék megszemlélése alapján a fogyasztó kérelmét az eljáró tanács a következők alapján tartotta megalapozottnak.
A vállalkozás által Circa GS Sportcenter Kft-nél készítetett 11603SÁ0720/2015 sz. szakvélemény szerint: „A fogyasztó által kifogások problémával kapcsolatban a szakértőnek nincs lehetősége a használó sajátosságainak megtekintésére - így a vizsgálat eredménye a reklamált termék általános állapota alapján lett megállapítva. A szakvélemény kizárólag a kifogásolt hibajellegére, formátumára irányul. A bal lábbeli orrán, a koptató felett, a felsőrész anyaga (vászon) megszakadt. A terméken látható sérülés kiterjedése, formátuma és jellege alapján megállapítható, hogy az valamilyen külső, esetleg véletlenszerűen bekövetkezett, de a rendeltetésszerű használattal összefüggésbe nem hozható mechanikai hatás eredményeként alakulhatott ki. A sérülés jellege sokkal inkább utal külső behatás (beakadás - orr rúgás) folyamán keletkezett károsodásnak, mint gyártási-, vagy rejtett anyagi hibának. Ezen hiba kialakulása nem vezethető vissza sem gyártási, sem rejtett vagy anyagi eredetre. A termék tervezésénél, gyártásánál, az alapanyagok kiválasztásánál, összeállítás során a normál használattal járó igénybevételt nézik. Jelen esetben a felsőrész sérülését, a normál használattól nagyobb, külső mechanikai hatás okozhatta, mely hatást már a lábbeli nem képes elviselni, de jellegéből adódóan nem is kell. Ezen sérülések a rendeltetésszerű használat során nem alakulhatnak ki és se gyártási, se rejtett anyagi eredetű hibával nem hozhatóak összefüggésbe. A szavatossági reklamáció az eladáskor már meglévő, de csak viselés során jelentkező, rejtett anyagi vagy gyártási hibára vonatkozik. A fenti okokra visszavezethető károsodások a terméket ért, vélt külső hatásokból eredő elváltozások, nem tekinthető rejtett hibának. Mindezeket figyelembe véve a fogyasztó ezen jellegű szavatossági reklamációját nem tartom megalapozottnak, mivel magán a lábbelin, olyan gyártási eredetű minőségbeli eltérés jelenleg nem bizonyítható, ami a fogyasztó panaszát igazolná”.
Ennek ellentmondóan a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság PIF-2051-2/2015. sz. szakvéleménye szerint: „A ballábas cipő orr-részén a talpszélnél felsőrész elszakadt, kilyukadt. A lábbelinek nincs orrmerevítője, ezért következett be a talpszél mentén a felsőrész szakadás. A kifogás anyag és gyártási, valamint konstrukciós hiba következménye. A vásárló hibás teljesítésre vonatkozó kifogását megalapozottnak tartjuk.”
Ezután a Circa GS Sportcenter Kft. 11654SÁ926/15 sz. 2015.10.11-én kelt szakvéleményében a következő megállapításokat tette: „A bal fél pár orrán a felsőrész belülről kifelé irányulva átszakadt. A lábbeli ezen sérülései nem vezethetőek vissza sem gyártási-, sem rejtett anyagi eredetre. A lábbeli ezen sérüléseit a nem megfelelő méretválasztás okán a láb ujjai által generált a felsőrészre ható jelentős feszítő erő okozta. A lábbeli nem megfelelő mérete miatt a láb a felsőrészre gyakorolt feszítő hatásaként a felsőrész anyagának folyamatos megfeszülését később anyagi szakadását eredményezte. Ezen sérülések mértékét járástechnikai hiba növelheti, kialakulását elősegítheti. Mindezeket figyelembe véve a fogyasztó ezen jellegű szavatossági reklamációját nem tartom megalapozottnak.”
Az ügyre vonatkozó jogszabály a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)
A 6:157. §-a [Hibás teljesítés] szerint:
„(1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.”
A Ptk. 6:158. § [Hibás teljesítési vélelem] szerint:
„Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.”
A Ptk. 6:159. § [Kellékszavatossági jogok] szerint:
„(1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.
(2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint
- a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
- b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
- a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
- b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
- c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.”
- Fogyasztó
- Vállalkozás
- Irattár