2017. október 24-27. között került sor a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara által szervezett Károli Közösségi Napok / Tréninghét c. program megtartására, amelyen felkérésre a Budapesti Békéltető Testület is képviseltette magát és előadást tartott körülbelül száz fő hallgató számára.

A Károli Közösségi Napok / Tréninghét c. eseménysorozaton a hallgatók a képzésükhöz szorosan vagy akár csak érintőlegesen kapcsolódó témájú, érdekes előadásokon vehettek részt. A Testület előadásának megtartására 2017. október 26-án 10.00 órakor került sor „Békéltetés a gyakorlatban avagy hogyan egyeznek meg egymással a fogyasztók és vállalkozások a vitás ügyekben” címmel, és a legnagyobb örömünkre, annak ellenére, hogy a programon való részvétel nem kötelező, szép számban gyűltek össze a nem csak jogász szakos hallgatók, hogy betekintést nyerjenek a békéltetés világába.

I.Először a fogyasztóvédelem állami intézményrendszeréről esett szó és annak egyes szereplőiről, úgymint az egyes minisztériumok, a fogyasztóvédelmi feladatokkal bíró hatóságok, a békéltető testületek és végül a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek.

A felsoroltak fő feladata és szerepe mellett külön megismerkedtek a hallgatók azzal, hogy a tévhittel ellentétben a fogyasztóvédelmi hatósági jogkör – bizonyos szűk kivételekkel – nem terjed ki a fogyasztó és vállalkozás közötti egyedi vita eldöntésére. Így például a hatóság nem dönthet egy tönkrement cipőnek a fogyasztó számára történő kijavításáról, és a kereskedő erre történő kötelezéséről, mivel ez a békéltető testületek feladata. Ezzel összefüggésben elhangzott, hogy a hatóság a fogyasztóvédelmi előírások (mint például a fogyasztói panaszra adott vállalkozói válasz harminc, illetve tizenöt napos határidejének betartása) teljesülésének vizsgálatát végzi és ezek megsértése esetén például bírságot alkalmaz.

II. Az előadáson bemutatásra került a békéltető testületek eljárásának több ismérve, egyben előnye, mint az ingyenesség, gyorsaság és az eljárási szabályok egyszerűsége, valamint, hogy fő feladatuk a fogyasztó és vállalkozás közötti viták egyezség létrehozatala útján történő rendezése, illetve ennek hiányában is az ügy eldöntése.

Mivel - mint kiderült - többen voltak olyanok, akik még nem hallottak a testületekről, ezért szó esett arról is, hogy a fogyasztóvédelmi vitás ügyek megoldására az alternatív vitarendezési módok közül kifejezetten a békéltetés az alkalmas. Míg a békéltető testületekkel ugyanis a vitával érintett vállalkozás köteles együttműködni, és az eljárást nem utasíthatja vissza, addig a választottbíráskodásnál (amellett, hogy nem ingyenes) szükséges az ellenérdekű fél hozzájárulása, továbbá ez utóbbi igaz a mediációra (közvetítői eljárásra) is.

III. Ezt követően került sor azon gyakori ügytípusok bemutatására, amelyek előfordulnak a békéltető testületek előtt.

Szó esett e körben a tipikus szavatossági-jótállási (garanciális) és internetes vásárlással, termékbemutatókkal kapcsolatos vitákról, az utazási szerződésekkel kapcsolatos ügyekről, közüzemi-, építőipari beadványokról, csakúgy, mint a elektronikus hírközlési tárgyú kérelmekkel vagy éppen a parkolási bírságokkal kapcsolatos visszatérő fogyasztói kifogásokról. A könnyebb megértés végett gyakorlati példák alkalmazásával mutattuk be azt, milyen széles körű azon vitás esetek palettája, amelyekben a testületek megoldási lehetőséget kínálnak. Ezzel együtt szó volt arról is, hogy a pénzügyi szolgáltatókkal (bank, biztosító, lakástakarékpénztár, stb.) összefüggő viták rendezésével a Pénzügyi Békéltető Testület foglalkozik, míg a többi más, előzőekben felsorolt ügyekkel pedig a fővárosi-, és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek.

Megtudták a hallgatók azt is, miszerint az egyes eljárások milyen eredménnyel, döntéssel zárulhatnak, így többek között, hogy a kötelezést tartalmazó határozat vagy épp az egyezséget jóváhagyó határozat bírói ítélettel egyenértékű, mivel a teljesítés elmaradása esetén a fogyasztó azt jogi úton kikényszerítheti (végrehajtási záradékot kérhet rá az illetékes járásbíróságtól). Ugyancsak több szemelvény és esettanulmány bemutatására is sor került a Budapesti Békéltető Testület döntéseiből, amelyekben az eljárás megoldást hozott, ezzel együtt betekintést nyertek a résztvevők abba, milyen fő okok húzódnak a vállalkozások által megtett egyezségi ajánlatok hátterében.

Ezt követően az előadás a békéltető testületek ügyszámainak már évről évre megfigyelhető dinamikus emelkedésének ismertetésével és az ezzel kapcsolatos tapasztalatoknak, továbbá az egyéb, érdeklődésre számot tartó példáknak az ismertetésével zárult.

IV. Örömteli, hogy a hallgatók végig nagyfokú érdeklődést mutattak és feltették kérdéseiket, megosztották észrevételeiket az elhangzottakkal kapcsolatosan. Volt, aki például kérdésként tette fel, valóban nem létezik-e már a fogyasztóvédelmi hatóság, ezt követően pedig tudomást szerzett arról, hogy csupán a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szűnt meg 2016. december 31-én (beolvadva az általános jogutód Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba) és 2017. január elsejétől a járási hivatalokban működik első fokon a fogyasztóvédelmi hatóság.

Többen elmesélték az internetes vásárlással kapcsolatos tapasztalataikat, tudomást szereztek jogaikról, így többek között a tizennégy napos indokolás nélküli elállási jog gyakorlásának lehetőségéről vagy éppen arról, hogy most már az online vitarendezési eljárás is igénybe vehető a www.ec.europa.eu/odr oldalon, ha a céggel fennálló vita online vásárlással kapcsolatos. Volt olyan is, aki például az egyik idős szomszédjának az esetét osztotta meg, aki termékbemutatón járt és ahol számára teljesen felesleges dolgot adtak el. Az alapvető szavatossági-jótállási jogok mibenlétével, alapvető sorrendjével (elsősorban kijavítás vagy kicserélés; másodsorban - és csak az előzőek hiányában - vételár-leszállítás vagy teljes vételár-visszatérítés) ugyancsak megismerkedtek a résztvevők, mivel kérdésként merült fel részükről, milyen lehetőségeik vannak a fogyasztóknak, ha kiderül később, hogy hibás terméket vásároltak.

Végül, az előadás zárását követően a résztvevők közül még többen kértek és kaptak tanácsot, segítséget egyéni fogyasztóvédelmi problémáikkal, vitás ügyükkel kapcsolatosan.

A fentiekből jól látszik, hogy a fiatal felnőttnek számító hallgatók is aktív szereplői a mindennapok vásárlásainak és szerződéseinek, egyre tudatosabbak és szeretnének tisztában lenni jogaikkal, lehetőségeikkel és azzal, hogy vita esetén hova fordulhatnak jogorvoslatért a vállalkozással szemben.