A Budapesti Békéltető Testület 2018. január 24. napján sajtótájékoztatót tartott „Magyarország fontos szerepet tölt be az uniós fogyasztóvédelemben” címmel, melynek témája a Testület által működtetett online fogyasztóvédelmi tanácsadó ponthoz beérkező tavalyi megkeresések tapasztalatai voltak. Az ismertetett adatok alapján, 2017-ben közel 600 megkeresést kapott a Testület, melyekben mind a fogyasztók, mind pedig a vállalkozások is segítséget kértek a fogyasztóvédelmi jogaikról és kötelezettségeikről.

Előzményként érdemes tudni, hogy 2016. óta érhető el az az uniós békéltető honlap (online vitarendezési platform, elérhetősége: http://ec.europa.eu/odr), amelynek segítségével az online vásárlásból fakadó fogyasztóvédelmi viták elektronikus ügyintézésére van mód. Minden uniós tagországban nemzeti online fogyasztóvédelmi tanácsadói pontot jelöltek ki, Magyarországon a Budapesti Békéltető Testületet. Fő feladata, hogy segítse a vitás feleket (fogyasztó és kereskedő) és a ügyben eljáró békéltető testületet, többek között elmagyarázza számukra az uniós békéltető honlap használatát (például: az elektronikus űrlap benyújtásának módja, mellékletek csatolása), tájékoztatást nyújt a békéltető honlap működéséről, valamint felvilágosítást is ad a Magyarországon érvényesíthető fogyasztói jogokról, békéltető testületi eljárási szabályokról, a jogorvoslat egyéb eszközeiről.

Míg 2016-ban 300 megkeresést számlált a tanácsadó pont, addig 2017-ben ez a szám közel a duplájára (572 db.) emelkedett. Az érdeklődők e-mailben, telefonon és a platformon keresztül is kérdezhettek. A magyar és a külföldi megkeresések arányát tekintve 560 esetben magyar fogyasztók és kereskedők kértek tanácsot, míg külföldről - főleg légi személyszállítással összefüggésben - 12 megkeresés volt.

Egyebekben a kapcsolattartó ponthoz fordulók 39 százaléka kifejezetten az online kereskedelem témában kért tanácsot, 24 százalékuk az uniós vitarendezési honlap működése iránt érdeklődött, 13 százalékuk légi személyszállítási ügyben tájékozódott, de sokan kérdeztek hagyományos bolti vásárlásról, fogyasztói jogokról is.

Az internetes vásárlások kapcsán sokan érdeklődtek a 14 napos indokolás nélküli elállási jogról, az elállás alóli kivételekről, a visszaküldés és a pénzvisszatérítés szabályairól, a vonatkozó jogszabály megfelelő értelmezéséről. Mindezek mellett érkeztek kérdések az újonnan vásárolt tartós fogyasztási cikkek (legtöbbször elektronikai cikkek, mint például: 10.000 Ft feletti televíziók vagy laptopok, stb.) kötelező jótállási idejére és a hibás termékek miatt érvényesíthető szavatossági jogokra (például: ingyenes kijavítás vagy csere) vonatkozóan is. A vállalkozások képviselői által leggyakrabban feltett kérdések között pedig az szerepelt, hogy mire terjed ki a kereskedő kötelezettsége a fogyasztók megfelelő tájékoztatását illetően. (Kötelező jelleggel el kell helyezniük az uniós békéltető honlapra mutató elektronikus linket is, valamint e-mail címüket is többek között a honlapjukon.)

A sajtótájékoztatón a tanácsadó pont tevékenysége során néhány kirívó eset ismertetésére is sor került. Így például érkezett panasz webáruházak megtévesztőnek tartott tájékoztatásaival kapcsolatban, magyarnak „álcázott”, de amerikai székhellyel rendelkező vállalkozás vonatkozásában, emellett több vitás eset volt összefüggésbe hozható a közösségi oldalakon megjelenő reklámfelületekre kattintással kezdődő internetes vásárlásokkal is.