2018. április 23-án került sor arra a fogyasztóvédelmi előadásra, amelyet a Budapesti Békéltető Testület tartott meg a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának hallgatói számára, a BGE felkérésére.

Mint kiderült, a hallgatók között - már csak tanulmányaik folytán is - sokan tervezik a jövőben vállalkozás alapítását, vagy akár már jelenleg is a hivatás fortélyainak, szabályainak elsajátítása érdekében egy-egy cégnél dolgoznak. Emiatt kiemelt jelentőséggel bírt, hogy megismerkedjenek a békéltetéssel, a békéltető testületek munkájával, a gyakorlati tapasztalatokkal, illetve mindazon kötelezettségekkel, amelyeket egy-egy vállalkozásnak érvényre kell juttatnia a testületek eljárásában.

Többek között ezekről is szó esett a Budapesti Békéltető Testület képviselője részéről az előadás során, mely a „Békéltetés a gyakorlatban avagy hogyan egyeznek meg egymással a fogyasztók és vállalkozások a vitás ügyekben?” címmel került megtartásra.

I. Először a fogyasztóvédelem állami intézményrendszeréről esett szó és annak egyes szereplőiről, az egyes minisztériumokról, a fogyasztóvédelmi feladatokkal bíró hatóságokról, a békéltető testületekről és végül a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetekről.

A felsoroltak fő feladata és szerepe mellett külön megismerkedtek a hallgatók azzal, hogy a tévhittel ellentétben a fogyasztóvédelmi hatósági jogkör – bizonyos rendkívül szűk kivételekkel – nem terjed ki a fogyasztó és vállalkozás közötti egyedi vita eldöntésére. Így például a hatóság nem dönthet egy tönkrement cipőnek a fogyasztó számára történő kijavításáról, és a kereskedő erre történő kötelezéséről, mivel ez a békéltető testületek feladata. Ezzel összefüggésben elhangzott, hogy a hatóság a fogyasztóvédelmi előírások (mint például a fogyasztói panaszra adott vállalkozói válasz harminc, illetve tizenöt napos határidejének betartása) teljesülésének vizsgálatát végzi és ezek megsértése esetén például bírságot alkalmaz.

II. Az előadáson bemutatásra került a békéltető testületek eljárásának több ismérve, egyben olyan előnye, mint az ingyenesség, gyorsaság és az eljárási szabályok egyszerűsége, valamint, hogy fő feladatuk a fogyasztó és vállalkozás közötti viták egyezség létrehozatala útján történő rendezése, illetve ennek hiányában is az ügy eldöntése.

Szó esett arról is, hogy a fogyasztóvédelmi vitás ügyek megoldására az egyes alternatív vitarendezési módok közül kifejezetten a békéltetés az alkalmas. Míg a békéltető testületekkel ugyanis a vitával érintett vállalkozás köteles együttműködni, és az eljárást nem utasíthatja vissza, addig a választottbíráskodásnál (amellett, hogy nem ingyenes) szükséges az ellenérdekű fél előzetes hozzájárulása, továbbá ez utóbbi igaz a mediációra (közvetítői eljárásra) is.

III. Ezt követően került sor azon gyakori ügytípusok bemutatására, amelyek előfordulnak a Budapesti Békéltető Testület előtt.

Szó esett e körben a tipikus szavatossági-jótállási (garanciális) és internetes vásárlással, termékbemutatókkal kapcsolatos vitákról, az utazási szerződésekkel kapcsolatos ügyekről, közüzemi-, építőipari beadványokról, csakúgy, mint az elektronikus hírközlési tárgyú kérelmekkel vagy éppen a parkolási bírságokkal kapcsolatos visszatérő fogyasztói kifogásokról. A könnyebb megértés végett gyakorlati példák alkalmazásával mutattuk be azt, milyen széles körű azon vitás esetek palettája, amelyekben a testületek megoldási lehetőséget kínálnak. Ezzel együtt szó volt arról is, hogy a pénzügyi szolgáltatókkal (bank, biztosító, lakástakarék-pénztár, stb.) összefüggő viták rendezésével a Pénzügyi Békéltető Testület foglalkozik, míg a többi más, előzőekben felsorolt ügyekkel pedig a fővárosi-, és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek.

Megtudták a hallgatók azt is, miszerint az egyes eljárások milyen eredménnyel, döntéssel zárulhatnak, így többek között, hogy a kötelezést tartalmazó határozat vagy épp az egyezséget jóváhagyó határozat bírói ítélettel egyenértékű, mivel a teljesítés elmaradása esetén a fogyasztó azt jogi úton kikényszerítheti (végrehajtási záradékot kérhet rá az illetékes járásbíróságtól). Ugyancsak több szemelvény és esettanulmány bemutatására is sor került a Budapesti Békéltető Testület döntéseiből, amelyekben az eljárás megoldást hozott.

Mindezek után az előadás a békéltető testületek ügyszámainak már évről évre megfigyelhető dinamikus emelkedésének ismertetésével és az ezzel kapcsolatos tapasztalatoknak, továbbá az egyéb, érdeklődésre számot tartó példáknak az ismertetésével zárult.