Mikor és hogyan kérhetsz bírósági végrehajtási záradékot?

Image
Egy hölgy ingyenes jogi tanácsadást kér végrehajtási ügyben.

Amikor a megegyezés nem elég, akkor van szükség a BBT határozatra:  

A Budapesti Békéltető Testület (BBT) eljárásának célja, hogy a felek peren kívül, békésen rendezzék vitájukat. De mi történik akkor, ha a vállalkozás nem teljesíti a vállalt egyezséget, vagy a kötelezést, amit a testület hozott? Sok fogyasztó nem tudja, hogy a BBT határozata bizonyos esetekben jogi úton is kikényszeríthető.

Mielőtt belevágnánk a követelésünk érvényesítésével kapcsolatos végrehajtás rejtelmeibe, egy kis gyorstalpaló közérthető módon a behajtás-végrehajtás-követeléskezelés misztikus világából, mert minden állampolgárnak, fogyasztónak tudnia kell, hogy mi is ezek között a különbség. Nemcsak azért, mert bármikor lehetünk – akár csak szerintünk, vagy ténylegesen is tévesen, akár elévült követeléssel „terhelten” is – alanyai ezeknek, hanem azért is, mert a köznyelvi értelem bizony alaposan eltér a jogi jelentéstől.

Mi a különbség a behajtás és a végrehajtás között?

A behajtás az az eset, amikor „szépen kérjük” a pénzt. A behajtás jellemzően peren kívüli eszköz, maga a jogosult él vele, vagy a jogosult jogi, vagy egyéb képviselője. Itt még nincsen állami kényszer, nincs végrehajtó, ez nem végrehajtási eljárás. Az a cél, hogy vegyük rá az adóst, hogy önként fizesse meg a tartozását. Ennek jellemző formái a fizetési felszólítás, az ügyvédi felszólító levél, a békés egyeztetés, a részletfizetési megállapodásra irányuló tárgyalás. Ennek a célja megegyezés és önkéntes teljesítés. De még nincs pld.: jogerős fizetési meghagyás, ítélet stb., ehhez mérten nincs is kényszerítő állami szerv bevonva.

Ezzel szemben a végrehajtás az az eset, amikor már állami erővel is kényszeríthető a jogosult követelése. A jogállamiság elve alapján a bírósági, vagy hatósági döntések mindenkire kötelezőek. Ha valaki nem teljesít önként, akkor az állam rendelkezik eszközökkel, hogy a jogosult megkapja azt, ami jogszerűen jár neki. A végrehajtás az igazságszolgáltatás végső eszköze.

A végrehajtáshoz végrehajtható okirat kell (pl. bírósági ítélet, közjegyzői végzés, jogerős BBT-határozat záradékkal). A bírósági végrehajtás tehát sosem önkény, hanem egy szigorúan szabályozott jogi eljárás, amelynek célja az, hogy a bíróság vagy más hatóság jogerős döntését – ha az önként nem teljesül – állami úton kikényszerítsék.

Ekkor a végrehajtó lép, aki az állam nevében intézkedik. Itt már nem önkéntességről van szó – ha nem fizet az adós, jogosan „elveszik tőle” a vagyontárgyait.

A végrehajtó törvényben meghatározott sorrendben és módon különböző eszközökkel élhet:

  • bankszámla zárolása
  • fizetésből letiltás,
  • ingóság lefoglalása (autó, műszaki cikkek),
  • ingatlan végrehajtás / árverés,
  • helyszíni foglalás.

Az adós védelme

Ez már kényszerítés, de az állam erejével. Noha a jogos és megítélt követelések beszedése a cél, ez nem korlátlan, a törvény az adóst is védi. A végrehajtó csak szigorú korlátok között járhat el.

A végrehajtás nem lehet aránytalan, zaklató vagy életveszélyes az adós számára.

✔ meg kell hagyni a megélhetéshez szükséges összeget,
✔ csak a bér bizonyos része vonható le,
✔ az adós értesítést kap az eljárásról,
✔ jogorvoslati lehetősége van → ezt végrehajtási kifogásnak hívják,
✔ részletfizetés, vagy halasztás kérhető,
✔ bizonyos vagyontárgyak nem végrehajthatók (ruhák, alapvető háztartási eszközök stb.).

Mi a követeléskezelés?

Gyakran előfordul még a követeléskezelés is, ezzel is sokszor találkozunk. Számos nagy és ismert nevű cég, de bizony kisebb vállalkozások is foglalkoznak követeléskezeléssel. A követeléskezelő megegyezést kérhet – de kényszeríteni csak bírósági végrehajtó jogosult. A követeléskezelő megszerzi a tartozásunk tulajdonjogát, azaz a továbbiakban – ha eladta ezt számára a hitelezőnk, jogosultunk, – már neki tartozunk. 

Fontos szabályok a követelezéskezelő vállalkozásokra: 

  • Csak a szükséges adatokat kezelhetik.
  • Az adós kérheti, hogy igazolják: milyen jogcímen kezelik az adatait.
  • Közölniük kell, hogy kitől és hogyan lett a követelés jogos tulajdonosai.

Amikor felszólítást kapunk egy követeléskezelőtől, abban szerepelni kell:

  • a tartozás jogcímének,
  • eredeti hitelező nevének,
  • a pontos összegnek és annak összetevőinek (kamat, költség stb.),
  • a követeléskezelő adatainak.

A követeléskezelőnek tisztességesen kell eljárnia, tiltott a nyomásgyakorlás, félrevezetés, agresszív kommunikáció.

Mit jelent az elévülés? Amikor már nem érvényesíthető a követelés.

Gyakran előfordul az is, hogy „régi” követelésekkel keresik és találják meg az adóst, fontos, hogy beszéljünk az elévülés fogalmáról is. Az elévülés azt jelenti, hogy bizonyos idő elteltével a követelés jogilag már nem érvényesíthető sikeresen bíróság előtt. A tartozás tehát nem szűnik meg! Az is nagyon fontos, hogy a bíróság vagy a közjegyző nem vizsgálja „magától” az elévülést, a kötelezettnek/adósnak kell hivatkozni rá.

Az elévülési idők áttekintése

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint az általános polgári jogi elévülés: 5 év. 

Ez vonatkozik pl.: kölcsönökre, szolgáltatási díjakra, bérleti díjra, kártérítésre, egyéb szerződéses követelésekre. Vannak úgynevezett speciális elévülési idők is. A távközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos számlakövetelések elévülési ideje általában 1 év, amely a fizetési határidő lejártától kezdődik. Azonban az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó készülékvásárlások elévülési ideje 5 év, és ez alól kivételek is lehetnek. Sokan tudnak az áram- és gázszámlák elévülése különbözőségről, azonban a nem is olyan régi jogszabályváltozásról már nem: az áram- és gázszámlák elévülése 2023. szeptember 1-től 5 évre módosult az új, 2023. szeptember 1-e után megkötött szerződések esetében. A régebbi, ezen dátum előtt kötött szerződésekre a korábbi 3 év elévülési idő vonatkozik, és az ehhez a dátumhoz képest már megkezdődött elévülési időket a jogszabály-változás nem érinti. 

Ha szerintünk elévült az a követelés, amelyet terhünkre próbálnak érvényesíteni, fontos, hogy írásban hivatkozzunk az elévülésre, azt „hivatalból” nem veszik figyelembe.  

Image
Egy fiatal pár a tartozás elévüléséről egyeztet a Budapesti Békéltető Testület jogászával.

Mi a jogerős és végrehajtható kötelezés?

A békéltetés sokak szemében talán ma is egyfajta „puha” alternatívája a bírósági útnak – egy hely, ahol a felek egyezkednek, és talán sikerül megoldást találni. A valóság azonban az, hogy a békéltető testületek döntései bizonyos esetekben már kifejezetten erős, végrehajtható joghatással bírnak. Ennek kulcsa a kötelezés nevű határozat.

De mit is jelent ez pontosan? Kinek kötelező? Mikor lesz végrehajtható? És mit tehet a fogyasztó, ha a vállalkozás nem teljesíti?  

A kötelezés a békéltető testület legerősebb határozattípusa. Ilyenkor a testület nem ajánlást tesz, nem kér, nem javasol – hanem kötelezi a vállalkozást, hogy teljesítse a fogyasztó felé a döntésben előírtakat.

Ez például lehet:

  • vételár-visszatérítés,
  • hibás termék kijavítása vagy kicserélése,
  • szolgáltatás pótlása,
  • kártérítés,
  • vagy bármilyen szükséges teljesítés.

A lényeg: a vállalkozás számára ez nem választható opció – hanem jogi kötelezettség. Korábban a kötelezés csak akkor volt lehetséges, ha a vállalkozás önként alávetette magát a testület döntésének. Ha nem tette, a testület csak ajánlást hozhatott. Ez a fogyasztóknak sokszor csalódást okozott, ha a vállalkozás nem teljesített, mert a testület ugyan nyilvánosságra hozta a vállalkozás elleni ajánlást és a nemteljesítés tényét, azonban ez nyilván nem orvosolta teljes körűen a fogyasztó jogsérelmét. 

A 250 000 Ft-os értékhatár és a bírósági végrehajtási záradék

Ma viszont más a helyzet, mert 250 000 Ft értékhatárig a Fogyasztóvédelmi törvény írja elő a vállalkozás kötelező alávetését. A testület kötelezést hozhat akkor is, ha a vállalkozás:

  • nem működik együtt,
  • nem jelenik meg,
  • nem akar nyilatkozni,
  • vagy kifejezetten tiltakozik.

A vállalkozásnak ezek után nincs választása, 250 000 Ft-ig kötelező a határozatot betartania. 250 000 Ft felett a kötelezés csak akkor hozható, ha a vállalkozás külön, úgy nevezett önkéntes alávetési nyilatkozatot tesz.

Mi az a jogerő?

A békéltető testület minden kötelezéshez határidőt rendel, jellemzően 15, vagy 30 napot és ha a vállalkozás nem teljesít időben, a határozat jogerőre emelkedik. A fogyasztó a testülettől erről hivatalos igazolást kap.

Fontos, hogy megértsük a jogerő fogalmát is, a jogerő azt jelenti, hogy a határozat véglegessé válik és nem támadható meg szokásos jogorvoslattal. A döntés megváltoztathatatlan és kötelező érvényű mindazokra, akikre vonatkozik. A véglegesség, a kötelező érvény jelenti azt, hogy a jogerő szilárdítja meg az eljárásban született „jogi igazságot”, jogi ténnyé téve azt, ami korábban csak „jogi vélemény” volt. 

A fogyasztó előnyös pozícióba került a testület jogkörének erősödésével, mert egy jogerős kötelezés esetén nem kell pert indítani, nem kell ügyvéd, nem kell illetéket fizetni, a testület döntése ténylegesen kikényszeríthető, gyorsabb és olcsóbb megoldás, mint a bírósági út. A vállalkozások ezzel jórészt már tisztában vannak, a testület az eljárás megindulásakor ráadásul erről részletes tájékoztatást is nyújt, ez lényeges ösztönző a vállalkozások számára, hogy együttműködjenek, időben válaszoljanak, korrektül járjanak el és megegyezésre törekedjenek.

Lépésről lépésre: a végrehajtási záradékolás folyamata

De térjünk vissza oda, hogy mi történik akkor, ha a vállalkozás nem teljesíti határidőn belül a vállalt egyezséget vagy a kötelezést, amit a testület hozott?

1. Jogerőre emelkedés: A határozat jogerőssé válásáról a fentiek szerint tájékoztatja a fogyasztót a jogerőre emelkedésről. Ezután a van helye a kérelem benyújtásának, a Budai Központi Kerületi Bírósághoz (https://birosag.hu/fovarosi-torvenyszek/birosagok/budai-kozponti-keruleti-birosag)  

2. Kérelem benyújtása: A kérelemhez csatolni kell a BBT jogerős határozatát és a fizetési felszólítást (ha volt).

3. Mellékletek: A bíróság ezeket követően megvizsgálja a kérelmet, és ha minden rendben van, kiállítja a végrehajtási záradékot.

4. Záradék kiállítása: Ez után lehet a végrehajtóhoz fordulni, a végrehajtó intézkedik a pénz ”beszedéséről”, pl. a bankszámla zárolásáról vagy a fizetésből való letiltásról a kötelezés rendelkező részének megfelelő tartalommal.

Mire figyeljünk? – Tippek a sikeres eljáráshoz

Fontos, hogy minden ügyre vonatkozó iratot (például levelet, e-mailt) és a BBT határozatát is gondosan őrizzük meg.

Tartsuk be a jogi határidőket, különös tekintettel teljesítési időre, ha idő előtt kérünk végrehajtást, azt a bíróság joggal elutasíthatja.

Összefoglalás: hogyan jutunk el a békéltetéstől egészen a végrehajtásig, és mi a szerepe ebben a Budapesti Békéltető Testületnek?

Foglaljuk össze tehát, mi tesz a testület a remélhetőleg eredményes végrehajtásig kötelezés esetén:

✔ fogadja és elbírálja a fogyasztói kérelmeket,

✔ lefolytatja az eljárást és meghallgatást,

✔ döntést hoz – adott esetben kötelezést,

✔ jogerősít, ha a vállalkozás nem teljesít,

✔ tájékoztatja a fogyasztót,

✔ előkészíti az utat a bírósági végrehajtásig.

A békéltetés így ma már nem csupán közvetítő szerep, hanem egy olyan eljárás, amely akár végrehajtható jogi eredménnyel is zárulhat, gyorsabb és olcsóbb, mint a bíróság, a fogyasztók számára valódi jogi segítséget jelent.

A testület eljárásának elérése rendkívül egyszerű, a Budapesti Békéltető Testületnél (csakúgy, mint valamennyi békéltető testületnél) az eljárás megindítása könnyű, amennyiben kitöltjük a kérelem-formanyomtatványt és csatoljuk a szükséges mellékleteket, a testület máris érdemben tud foglalkozni az ügyünkkel. 

A kérelmet az alábbi módokon nyújthatja be:

Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes, így a Budapesti Békéltető Testülethez főszabály szerint a budapesti lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók fordulhatnak. Nincsen akadálya azonban annak sem, hogy nem budapesti lakos ügyében is a Budapesti Békéltető Testület folytassa le az eljárást, ha ezt a fogyasztó maga kifejezetten kéri. 

Tudj meg többet a békéltető eljárásról! 

Nézd meg a Budapesti Békéltető Testület a békéltető testületi eljárási folyamatát bemutató videóját: https://www.youtube.com/watch?v=89FZ7yNQOqI 

Back to all blog posts