Új, használt vagy sérült? A kedvezményes áruk jogi háttere 

Egyre több webáruház kínál jelentős kedvezménnyel „outlet”, „csomagsérült”, „felbontott dobozú”, „újracsomagolt”, vagy „visszaküldött” termékeket. Egy telefon, televízió, laptop vagy háztartási gép ára így akár több tízezer forinttal is alacsonyabb lehet, miközben maga a készülék első ránézésre teljesen hibátlannak tűnik. A kedvező ár azonban sok vásárlóban felvet egy fontos kérdést: vajon a kedvezménnyel együtt a garanciából is kevesebbet kapunk?

A rövid válasz az, hogy nem feltétlenül. Attól, hogy egy termék doboza sérült, korábban már felbontották, vagy a kereskedő „outlet” megjelöléssel kínálja, még nem lehet automatikusan elvonni a fogyasztótól a jogszabály alapján őt megillető jogokat. A döntő kérdés mindig az, hogy a terméket új, vagy használt termékként értékesítették-e, milyen konkrét hibáról vagy eltérésről tájékoztatták előzetesen a vásárlót, és mit fogadott el kifejezetten a szerződés megkötésekor.

Alapfogalmak: mi a különbség a garancia, a jótállás és a szavatosság között? 

A „garancia” kifejezés jótállást jelent; ráadásul különbséget kell tenni kellékszavatosság, kötelező jótállás és a gyártó vagy kereskedő által önként vállalt jótállás között.

• A kellékszavatosság minden fogyasztó és vállalkozás közötti adásvételnél megilleti a vásárlót, ha a vállalkozás hibásan teljesít. 
• A kötelező jótállás ezzel szemben csak meghatározott, új tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik.

Ezek körét jelenleg a 10/2024. (VI. 28.) IM rendelet határozza meg, és ide tartozik többek között számos háztartási gép, műszaki cikk és elektronikai termék. A kötelező jótállás akkor alkalmazandó, ha az érintett új tartós fogyasztási cikk eladási ára eléri a 10 000 forintot. 

A csomagsérült termék garanciája: a csomagolás nem az áru!

Az egyik legegyszerűbb eset az, amikor maga a termék teljesen új és hibátlan, azonban a csomagolása megsérült. A kartondoboz például szállítás közben behorpadt, kiszakadt vagy beázott, ezért a kereskedő az árut már nem akarja teljes áron értékesíteni. Egy ilyen termék attól még nem válik automatikusan használt termékké.

Ha tehát egy új, kötelező jótállás alá tartozó televízió eredetileg 300 000 forintba került, de a sérült doboza miatt a webshop kedvezményesen adja el, a csomagolás sérülése önmagában nem teszi lehetővé a kötelező jótállás kizárását. A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet alapján a kötelező jótállás időtartama a termék eladási árától függ: 10 000 forinttól 250 000 forintig két év, 250 000 forint felett három év. 

Esztétikai hiba vs. rejtett műszaki hiba 

Más a helyzet akkor, ha nemcsak a doboz, hanem maga a termék is sérült. Képzeljünk el például egy olyan hűtőszekrényt, amelynek az oldalán szállításból eredő horpadás található, és emiatt 20 százalékkal olcsóbban kínálják. Ha a kereskedő a vásárlás előtt egyértelműen közli, hogy a készülék oldalán horpadás van és a vevő ezt a konkrét eltérést kifejezetten elfogadja, később természetesen nem hivatkozhat arra, hogy a hűtő azért hibás, mert pontosan azon a helyen horpadt, amelyről előzetesen tudott.

A vásárló által ismert esztétikai hiba azonban nem ad felmentést minden más hiba alól. Ha a vásárló tudta, hogy a hűtő oldalán horpadás van, de három hónap múlva meghibásodik a kompresszor, a kereskedő nem utasíthatja el automatikusan a reklamációt arra hivatkozással, hogy a termék „értékcsökkent” volt. Ugyanez igaz arra az esetre, ha egy csomagsérült televízió képe meghibásodik, vagy egy outlet termékként értékesített laptop alaplapja romlik el.

Felbontott és visszaküldött termék újraértékesítése: új vagy használt?

Ennél jóval összetettebb kérdés a „felbontott dobozos” vagy korábbi vásárló által visszaküldött termékek helyzete. Webáruházból való vásárláskor a fogyasztót az áru átvételétől számított tizennégy napon belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg. Ennek jogalapját a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet adja. 
Ez a fogyasztók számára jelentős védelmet adó jog éppen azért létezik, mert internetes vásárláskor a vásárlónak nincs lehetősége ugyanolyan módon megvizsgálni a terméket, mint egy hagyományos (fizikai) üzletben. Ezért a terméket az elállási idő alatt bizonyos mértékig megvizsgálhatja és kipróbálhatja. A rendelet szerint a fogyasztó csak azért az értékcsökkenésért felel, amely a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból ered.

Mikor jár kötelező jótállás a felbontott termékekre? 

Ebből következően rengeteg olyan készülék kerül vissza a webáruházakhoz, amelynek a dobozát már felbontották, esetleg a terméket bekapcsolták és röviden kipróbálták, de tényleges, tartós használatba nem vették. Itt azonban érdemes óvatosan fogalmazni: a jogszabály nem mondja ki azt az automatikus szabályt, hogy minden egyszer felbontott és visszaküldött termék szükségképpen új terméknek minősül. Ugyanígy az sem igaz, hogy a felbontott csomagolás miatt automatikusan használttá válna.

A kötelező jótállás szempontjából az a kulcsfontosságú, hogy a 151/2003. Korm. rendelet az új tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik. Ha tehát a kereskedő egy korábban visszaküldött, de tényleges használatba nem vett terméket új termékként értékesít, akkor önmagában a korábbi dobozfelbontásra hivatkozással nem lehet a kötelező jótállást kizárni.

Mit ér a használt termék szavatossága? 

Ha viszont a termék ténylegesen használt, és azt a kereskedő egyértelműen használt termékként értékesíti, akkor a kötelező jótállás szabályai már nem alkalmazhatók, mivel azok csak új tartós fogyasztási cikkekre terjednek ki. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a használt termékre „semmilyen garancia”, vagy fogyasztói védelem ne járna.

Használt termék esetén is fennáll a vállalkozás kellékszavatossági felelőssége. A Polgári Törvénykönyv 6:163. §-a alapján fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésnél a kellékszavatossági igény főszabály szerint két év alatt évül el. Használt dolog esetében ettől a felek rövidebb időben is megállapodhatnak, de egy évnél rövidebb szavatossági határidő nem köthető ki érvényesen.

A fogyasztó számára ezért vásárlás előtt az egyik legfontosabb kérdés az, milyen minőségben értékesíti a webshop a terméket. Ha a termékoldalon csak annyi szerepel, hogy „felbontott csomagolás”, érdemes megnézni, szerepel-e mellette az, hogy új vagy használt áru, miért bontották fel, volt-e korábban használatban, milyen állapotban van, illetve pontosan milyen jótállási és szavatossági feltételeket közöl a kereskedő.

Image

Tipikus jogsértések az outlet és értékcsökkent áruk piacán

Bizony nem minden kereskedő áll korrekten ezekhez a kérdésekhez-kategóriákhoz, lássuk a leggyakoribb helyzeteket, amikor meg kell bennünk szólalnia a vészcsengőnek.

🚩 „Erre a termékre nem érvényes a gyári garancia.”
A gyártó által önként vállalt jótállás (garancia) és a jogszabály alapján az eladót terhelő kötelező jótállás két különböző dolog. Attól, hogy a gyártó nem biztosít „saját” jótállást, a kereskedő törvényes kötelezettsége még nem szűnik meg.

🚩 „Az outlet termékekre jótállást nem vállalunk.”
Ha a termék új, a 10/2024. IM rendelet szerinti tartós fogyasztási cikk, és vételára eléri a 10 000 forintot, a kötelező jótállást a kereskedő nem zárhatja ki. Az ilyen, fogyasztó hátrányára eltérő kikötés semmis.

🚩 „Használt termék, ezért csak három vagy hat hónap szavatosságot adunk.”
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésnél használt termék esetében sem lehet egy évnél rövidebb kellékszavatossági időt érvényesen kikötni.

🚩 „Felbontott csomagolású termék, ezért kevesebb jog jár hozzá.”
A felbontott csomagolás önmagában még nem teszi a terméket használttá. Azt kell megvizsgálni, hogy a terméket korábban ténylegesen használták-e, illetve milyen állapotban és milyen tájékoztatással adták el.

🚩 Csak átvétel után derül ki, hogy a termék karcos, hiányos, visszaküldött vagy korábban már használták.
Nem mindegy, hogy a hibáról vagy az eltérő állapotról előzetesen, világosan tájékoztattak-e. A fogyasztónak a vásárlási döntés meghozatala előtt tudnia kell, ha nem hibátlan, új terméket vásárol.

Hogyan dönt a békéltető testület ezekben a vitákban?

Ha a fogyasztó és a webshop nem tud megegyezni, segíteni tud a békéltető testület, melynek   feladata a fogyasztó és a vállalkozás közötti jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. Elsődlegesen egyezséget próbál létrehozni, ennek eredménytelensége esetén pedig érdemi döntést hozhat. A cél az, hogy a fogyasztói igények érvényesítése egyszerűbb, gyorsabb és költségkímélőbb legyen, mint egy hagyományos polgári per. 

Egy csomagsérült, vagy felbontott termék miatt indult eljárásban az egyik legfontosabb kérdés rendszerint az lesz, hogy pontosan mit tudott a fogyasztó a termék állapotáról a vásárláskor. Ha a kereskedő azt állítja, hogy a vásárló egy bizonyos hibát már a vásárláskor ismert és elfogadott, jelentősége lesz annak, hogy ezt mivel tudja igazolni. A „outlet termék” általános megjelölés és a konkrét tájékoztatás között komoly különbség van. Sokkal erősebb bizonyíték például egy olyan termékoldal vagy megrendelési visszaigazolás, amely konkrétan rögzíti: „a készülék bal oldalán 4 cm-es karcolás található”, mint egy általános „outlet – esztétikai hibás termék” megjelölés. Ugyancsak fontos lesz annak vizsgálata, hogy a bejelentett műszaki hiba összefügg-e azzal a sérüléssel, amelyről a vásárló tudott. Ha valaki egy összekarcolt hangfalat vásárol, a burkolati sérülés elfogadása még nem bizonyítja, hogy a fél évvel később jelentkező elektronikai meghibásodást is elfogadta.

Gyakran Ismételt Kérdések 

🚩 Kinek kell bizonyítania, hogy mitől romlott el a termék?

Ez az egyik legfontosabb különbség a jótállás és a kellékszavatosság között.

Kötelező jótállás esetén a jótállási idő teljes tartama alatt a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a meghibásodás oka a teljesítés után keletkezett. Nem elegendő tehát annyit mondani, hogy „biztosan nem rendeltetésszerűen használták”. Ha a kereskedő erre hivatkozva kíván mentesülni, neki kell ezt megfelelően alátámasztania. Kellékszavatosság esetén más szabály érvényesül. Áru fogyasztó részére történő értékesítésénél a 373/2021. Korm. rendelet alapján a teljesítést követő egy éven belül felismert hibáról vélelmezni kell, hogy az már a teljesítés időpontjában fennállt, kivéve, ha ez a termék természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.Ezért nem helyes például az általános kereskedői érvelés, hogy „outlet termék volt, ezért a vásárlónak kell bizonyítania, hogy nem ő rontotta el”. A bizonyítási szabályokat nem az dönti el, hogy a webshop milyen marketingkategóriába sorolta az árut.

🚩 Visszaküldhető-e 14 napon belül a csomagsérült vagy outlet termék?

Főszabály szerint igen. Ha a fogyasztó interneten kötötte meg az adásvételi szerződést, önmagában attól, hogy a terméket csomagsérültként, outletként vagy felbontottként vásárolta, még nem veszíti el a tizennégy napos indokolás nélküli elállási jogát. A 45/2014. Korm. rendelet az elállási jog alól konkrét kivételeket határoz meg, de nincs olyan általános szabály, amely minden outlet, vagy értékcsökkent terméket kizárna ebből a körből. Az eredeti csomagolás hiánya sem jelenti automatikusan az elállási jog elvesztését. A fogyasztónak ugyanakkor ügyelnie kell arra, hogy a terméket csak olyan mértékben használja, amely annak jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges. Az ezt meghaladó használatból eredő értékcsökkenést ugyanis a vállalkozás követelheti tőle.

(Természetesen vannak olyan speciális termékkörök – például bizonyos egészségvédelmi vagy higiéniai okból vissza nem küldhető, lezárt csomagolású termékek, illetve egyes lezárt szoftverek –, amelyeknél a csomagolás felbontásának külön jogkövetkezménye lehet. Ezek azonban kivételek, nem pedig az összes felbontott termékre alkalmazható általános szabály.)

🚩 Ha tudtam, hogy a terméken karcolás van, arra is reklamálhatok?

Főszabály szerint arra a konkrét eltérésre nem lehet hibás teljesítésként hivatkozni, amelyről a vásárló megfelelő külön tájékoztatást kapott, és amelyet a szerződéskötéskor külön, kifejezetten elfogadott. Más, ettől független, pld. műszaki hiba miatt azonban továbbra is lehet szavatossági vagy jótállási igénye.

🚩 Ha a dobozt korábban már valaki felbontotta, használt terméket vettem?

Nem feltétlenül. A doboz felbontása önmagában nem dönti el a termék jogi minősítését. Azt kell vizsgálni, milyen állapotban volt a termék az értékesítéskor, korábban milyen mértékben használták, milyen előélete volt, és milyen minőségben, milyen tájékoztatás mellett értékesítette azt a kereskedő.

🚩 Használt termékre is van szavatosság?

Igen. Vállalkozástól vásárolt használt terméknél is fennáll a kellékszavatosság. A főszabály szerinti kétéves időtartam használt dolog esetében megállapodással rövidíthető, de egy évnél rövidebb idő nem köthető ki érvényesen.

🚩 Elutasíthatja a webshop a reklamációt arra hivatkozva, hogy „outlet termékre nincs gyári garancia”?

A gyártói önkéntes garancia hiánya nem szünteti meg a magyar jogszabály alapján az eladót terhelő jótállási vagy szavatossági kötelezettséget. Mindig azt kell külön megvizsgálni, hogy a fogyasztót milyen jog illeti meg a jogszabály alapján.

🚩 Ha elromlik az outlet termék, kérhetek cserét?

Igen, az „outlet” minősítés önmagában nem zárja ki a kicserélést. A fogyasztó szavatossági és – ha annak feltételei fennállnak – jótállási jogait ugyanúgy a jogszabályok alapján kell elbírálni. Az, hogy a kereskedőnek nincs még egy pontosan ugyanolyan csomagsérült, vagy esztétikai hibás példánya, önmagában nem jelenti feltétlenül azt, hogy a csere lehetetlen. Azt kell vizsgálni, hogy az adott termék kicserélése ténylegesen teljesíthető-e, illetve nem jár-e a jogszabály szerint figyelembe vehető aránytalan többletköltséggel. Kötelező jótállás esetén egyes meghibásodási helyzetekben a jogszabály kifejezetten cserét ír elő; ha pedig a cserére nincs lehetőség, a vételár visszatérítésére kerülhet sor.

Hogyan lehet panaszt tenni a békéltető testületnél?

A fővárosban a következő módokon fordulhatunk a Budapesti Békéltető Testülethez:

•  postai úton: 1253 Budapest, Pf. 10.,
•  e-mailben: bekelteto.testulet [at] bkik.hu,
•  saját weboldalukon keresztül vagy ezen a weboldalon keresztül,
•  Ügyfélkapu segítségével,
•  továbbá e-Papír felületen keresztül, név (címzett) : Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Budapesti Békéltető Testület 

Inkább videón nézné meg a folyamatot? Nézze meg itt a békéltető eljárás menetét!