BBT/0262/2016
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Vero –Centrum Kft. (1095 Budapest, Soroksári út 5. 6. lh. IV. em.) vállalkozással szemben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében folyamatban levő ügyben eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásbeli ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen vissza fogyasztó részére 400.000.- Ft vételárat.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
Fogyasztó 2016.01.25. napján terjesztette elő kérelmét a vállalkozással szemben. Fogyasztót a vállalkozás többször kereste telefonon. Elment fogyasztó a nejével a vállalkozás orvosi helyiségébe, ahol megérkezésük után kikérdezte őket egy fiatal férfi egészségi állapotukról. Ezt követően orvosi vizsgálat következett 3 percben, majd egy másfél órás előadás. Az előadás az erek és a vér állapotáról szólt, valamint arról, hogy az elektromos készülékeknek milyen káros kisugárzásuk van, és nem lehet védekezni ellene. Az előadás után hő - kamerás vizsgálatra vitték őket egy főorvoshoz, ahol kiderült, hogy fogyasztó daganatos feleségének 90%-os érszűkülete van a lábában. A végén ajándéksorsoláson fogyasztót húzták ki azzal, hogy megnyerte a főnyereményt, egy lágylézer készülékre és egy kétszemélyes ágyneműgarnitúrára kedvezményt, ami segít a betegségükön és megmenti a felesége lábát. Ezt követően haza vitték a fogyasztót és feleségét, ahol kifizette fogyasztó a 400.000.- Ft vételárát. Fogyasztó ezt követően jelezte a vállalkozás felé, hogy eláll a szerződéstől.
Fogyasztó csatolta a megrendelőlapot, a vállalkozásnak 2015.12.11. és 2015.12.14. napján írt levelét, az NFH-nak írt levelét, a vállalkozás 2016.01.06. napján kelt levelét, postai bizonylatokat, elutasító levelet. Fogyasztó kérte, hogy a vállalkozás vegye vissza a termékeket, fizesse vissza részére a termékek 400.000.- Ft vételárát.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény – továbbiakban: Fgytv. - 25 § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki dr. Barkóczi Erzsébet személyében. A meghallgatás 2016.03.22. napjának 9 órakor megtartandó időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy ha mindkét fél – az általa jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Felhívta a felek figyelmét arra, hogy amennyiben ezen lehetőséggel élni kívánnak, az általuk jelölhető testületi tagra vonatkozó javaslatukat nyolc napon belül tegyék meg.
Eljáró tanácstag jelölési jogával egyik fél sem élt, ennek megfelelően az Fgytv. 25. § (4) bekezdésére, valamint a 29. § (6) bekezdésére tekintettel jelen ügyet egyedül eljáró tagként kijelölt egyedül eljáró testületi tag jogosult lefolytatni (továbbiakban: eljáró tanács).
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Felhívta figyelmét továbbá az Fgytv. 29. § (11) bekezdésében foglalt, békéltető testülettel szemben fennálló együttműködési kötelezettségére és arra, hogy annak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság általi bírság kiszabásra kerül sor.
A vállalkozás válasziratot nem terjesztett elő.
A meghallgatáson fogyasztó személyesen megjelent, a vállalkozás nem jelent meg. Eljáró tanács megállapította, hogy fogyasztó meghallgatás időpontjáró szóló értesítése szabályszerűen kézbesítésre került, fogyasztó azt 2016.02.04. napján vette át. Eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás meghallgatás időpontjáró szóló értesítése szabályszerű volt, a vállalkozás azt 2016.02.04. napján vette át. Felek a meghallgatás időpontjáig eljáró tanács személyével szemben kizárási indítványt nem terjesztettek elő.
A meghallgatáson fogyasztó írásbeli kérelmével megegyezően tartotta fenn kérelmét. Előadta, hogy tanúként kéri meghallgatni feleségét, a szerződéskötés körülményeinek bizonyítására. Fogyasztó előadta, hogy felesége a folyósón várakozik. Fogyasztó előadta, hogy szerződés nem volt, csak az a megrendelés, amit becsatolt. A vállalkozás ott helyben íratta vele alá azt, és adta oda a termékeket. Fogyasztó előadta, nem tudta volna egyedül haza vinni termékeket, csak úgy, hogy hazafuvarozta a feleségével és a termékekkel együtt a vállalkozás. A megrendelést a ............................... vették fel. Telefonon többször keresték fogyasztót a vállalkozástól, nem akartak elmenni, végül rábeszélte egy hétköznapi napon a vállalkozás fogyasztót, hogy pénteken egy szív- érrendszeri előadáson vegyenek részt a feleségével. A telefonban kikötés volt, hogy 60 év felettiek legyenek. A vállalkozás ..................... szám alá hívta őket, ahol a 4. emeletre kellett felmenni. Amikor kiléptek a liftből, egy váró volt, széksorral, megjelent egy fiatalember, előzékeny volt mindvégig, bemutatkozott. A bemutatkozás udvariassági bemutatkozás volt, ezt követően egy kis irodahelyiségbe kísérelte a fiatalember fogyasztót és a feleségét. Kikérdezte őket a vállalkozás képviselője, milyen betegségeik vannak, azt azonban nem mondta meg, miért a kérdések. Itt kb. 20 percet – fél órát töltöttek el, ezt követően azt mondta a fiatalember, hogy orvosi vizsgálat következik, és amíg a vizsgálatnak kiértékelik az eredményeit, addig egy előadáson vesznek részt majd. Átmentek egy másik kis helyiségbe, az az előadóteremből nyílt, de nem ugyanaz volt, mint a korábbi szoba. Egy tenyérnyinél kisebb műszert tettek fogyasztó mellkasára, 10-20 másodpercig volt ott, műszeres vizsgálatnak nevezték, ezt külön megcsinálták a feleségével is.
Az előadóteremben volt kivetítő és az úr mögött, aki az előadást tartotta, volt egy asztal, amelyen letakarva egy takaró, párna volt, a lágylézer nem. A paplannal és hozzá tartozó holmikkal demonstrációt tartott az úr, hogy az elektromos sugárzástól véd, de előadta, hogy ez mennyire drága, és megfizethetetlen. A lágylézerről is beszélt az előadó, az azonban nem volt bemutatva, de az érrendszeri megbetegedések ellen ajánlotta az előadó. Eljáró tanács kérdésére fogyasztó előadta, hogy a lágylézer olyan, mint egy karóra, a csuklóra kell tenni, és az ereket világítja meg a lézer. Eljáró tanács kérdésére fogyasztó előadta, hogy a dr. Edy alvásterápia egy takarót, párnát és matracot takar. Eljáró tanács kérdésére fogyasztó előadta, hogy ezt követően a vállalkozás mikrobuszával vitték el őket haza. Szó volt a szállítás előtt arról, hogy nincsen náluk pénz, ezért felajánlotta a vállalkozás, hogy haza viszik őket. Amikor kiderült, hogy otthon sincsen pénz, ki kell venni a bankból, akkor a vállalkozás azt is felajánlotta, hogy haza viszi fogyasztót, majd a bankba, és utána ismételten haza. Végül erre sor nem került, mert volt otthon 400.000.- Ft. Fogyasztó fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az előadás után ismételten bekísérték őket egy szobába, ahol hő - kamerával vizsgálták meg fogyasztót és feleségét. A vizsgálat mutatta azt, hogy az érszűkület milyen magas fokú, és ezért kellene a lágylézer készüléket megvásárolni. A hő kamerás felvétel után került sor a sorsolásra.
Ezt követően fogyasztó által állított tanú meghallgatására került sor. Belépett fogyasztó, aki hozzájárult adatainak kezeléséhez, előadta, elfogulatlannak vallja magát, az ügyben nyilatkozatot kíván tenni. Tanú eljáró tanács kérdésére előadta, hogy telefonon kereste a vállalkozás sokszor őket, hogy menjenek el vizsgálatra. A soroksári útra kellett menni, nem tudja hány szám volt, emeletre kellett felmenni. Tanú eljáró tanács kérdésére előadta, hogy előadást tartott nekik egy előadó az elektromos sugárzással kapcsolatosan. Mögötte volt letakarva egy matrac, takaró, és párna. Alvásterápiás garnitúrát vásároltak, ami a letakart termékek voltak. Tanú eljáró tanács kérdésére előadta, hogy a lágylézer állítólag az érszűkületet gyógyítja. Tanú kérdésre előadta, hogy szerinte körülbelül 450 ezer forintot fizettek ki a vállalkozásnak. Tanú kérdésre előadta, hogy haza vitte őket a vállalkozástól valaki, nem bírták volna el a termékeket. Tanú kérdésre előadta, hogy az előadáson beszélt az előadó a garnitúráról is és a lágylézerről is.
A fogyasztó kérelme megalapozott.
Az eljáró tanács megállapította, hogy 2015.12.11. napján fogyasztó szerződést kötött a vállalkozással 2db Dr. Edy alvásterápia, 1 db Lágylézer termékek megvásárlására 400.000.- Ft vételárért. Az áru kifizetésekor 2 takaró, 2 matrac és 1 lágylézer került átadásra. Az okirat nem tartalmazta a szerződéskötés pontos helyét.
Fogyasztó 2015.12.14. napján a vállalkozáshoz írt levelében írásban elállt a szerződéstől, és kérte vissza a megfizetett vételárat.
A vállalkozás 2016.01.06. napján kelt fogyasztóhoz írt levelében tájékoztatta fogyasztót, hogy fogyasztó teljesen félreértett valamit, mert fogyasztó a vállalkozás üzletében kedvezményes áron vásárolt terméket. Amit nyert fogyasztó, az a termék eladási ára és a fogyasztó által vásárolt ár közötti különbözet. A vállalkozás előadta, az üzletben végzett kereskedelmi tevékenység esetén a jogszabály nem biztosít elállási jogot, ezért fogyasztó elállási szándékát a vállalkozás nem fogadta el.
Fogyasztó a vállalkozás elutasítását nem fogadta el, ezért kérelmével a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, valamint a Budapesti Békéltető Testülethez fordult.
Az ügyben hatályos a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a következőket tartalmazza.
„4. § E rendelet alkalmazásában: (...)
- üzlethelyiség:
- a) bármely ingatlan, ahol a vállalkozás a tevékenységét állandó jelleggel folytatja;
- b) bármely ingó dolog, ahol a vállalkozás a tevékenységét szokásos jelleggel folytatja;
- üzlethelyiségen kívül kötött szerződés: olyan fogyasztói szerződés,
- a) amelyet a szerződő felek egyidejű fizikai jelenléte mellett a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen kötöttek meg;
- b) amelyre vonatkozóan a fogyasztó tett ajánlatot a vállalkozásnak az a) pontban meghatározott körülmények között;
- c) amelyet a vállalkozás üzlethelyiségében vagy távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz alkalmazásával közvetlenül azt követően kötöttek meg, hogy a vállalkozás – a felek egyidejű fizikai jelenléte mellett – személyesen és egyénileg kapcsolatba lépett a fogyasztóval a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen; vagy
- d) amelyet a vállalkozás által szervezett olyan út során kötöttek meg, amelynek célja a termékek vagy szolgáltatások fogyasztó számára történő értékesítése vagy népszerűsítése;
- i) a 20. § szerinti jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről (különösen a 22. §-ban foglaltakról), valamint a 2. melléklet szerinti nyilatkozat-mintáról;(...)
- A szerződéskötésre vonatkozó formai követelmények üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetén
- § (1) Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetén a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésében előírt tájékoztatást a fogyasztóval papíron vagy – a fogyasztó beleegyezése esetén – más tartós adathordozón közli. A tartós adathordozón rendelkezésre bocsátott tájékoztatást olvasható módon, világos és közérthető nyelven kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani.
- A fogyasztót megillető elállási és felmondási jog
- § (1) Az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg. Olyan üzlethelyiségen kívül kötött és távollévők között kötött szerződés esetén, amely szolgáltatás nyújtására irányul, ha a 13. § vagy a 19. § szerinti nyilatkozat megtételét követően a teljesítés megkezdődik, a fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül indokolás nélküli felmondási jog illeti meg.
- a) termék adásvételére irányuló szerződés esetén
- aa) a terméknek,
- A fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jogra vonatkozó tájékoztatás elmulasztásának jogkövetkezménye
- § (1) Ha a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, a 20. § (2) bekezdésében meghatározott elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik.
- A fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jog gyakorlása
- § (1) A fogyasztó a 20. §-ban biztosított jogát (...)
- b) az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján gyakorolhatja.
- A vállalkozás kötelezettségei a fogyasztó elállása vagy felmondása esetén
- § (1) Ha a fogyasztó a 22. §-nak megfelelően eláll az üzlethelyiségen kívül kötött vagy a távollevők között kötött szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is. (...)
- b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
- c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.”
- Fogyasztó
- Vállalkozás
- Irattár