Hírek

BBT/0262/2016   A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Vero –Centrum Kft. (1095 Budapest, Soroksári út 5. 6. lh. IV. em.) vállalkozással szemben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében folyamatban levő ügyben eljáró tanács alulírott napon a következő   A J Á N L Á S T teszi:   A vállalkozás az írásbeli ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen vissza fogyasztó részére 400.000.- Ft vételárat.   A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.   INDOKOLÁS   Fogyasztó 2016.01.25. napján terjesztette elő kérelmét a vállalkozással szemben. Fogyasztót a vállalkozás többször kereste telefonon. Elment fogyasztó a nejével a vállalkozás orvosi helyiségébe, ahol megérkezésük után kikérdezte őket egy fiatal férfi egészségi állapotukról. Ezt követően orvosi vizsgálat következett 3 percben, majd egy másfél órás előadás. Az előadás az erek és a vér állapotáról szólt, valamint arról, hogy az elektromos készülékeknek milyen káros kisugárzásuk van, és nem lehet védekezni ellene. Az előadás után hő - kamerás vizsgálatra vitték őket egy főorvoshoz, ahol kiderült, hogy fogyasztó daganatos feleségének 90%-os érszűkülete van a lábában. A végén ajándéksorsoláson fogyasztót húzták ki azzal, hogy megnyerte a főnyereményt, egy lágylézer készülékre és egy kétszemélyes ágyneműgarnitúrára kedvezményt, ami segít a betegségükön és megmenti a felesége lábát. Ezt követően haza vitték a fogyasztót és feleségét, ahol kifizette fogyasztó a 400.000.- Ft vételárát. Fogyasztó ezt követően jelezte a vállalkozás felé, hogy eláll a szerződéstől.   Fogyasztó csatolta a megrendelőlapot, a vállalkozásnak 2015.12.11. és 2015.12.14. napján írt levelét, az NFH-nak írt levelét, a vállalkozás 2016.01.06. napján kelt levelét, postai bizonylatokat, elutasító levelet. Fogyasztó kérte, hogy a vállalkozás vegye vissza a termékeket, fizesse vissza részére a termékek 400.000.- Ft vételárát.   A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény – továbbiakban: Fgytv. - 25 § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki dr. Barkóczi Erzsébet személyében. A meghallgatás 2016.03.22. napjának 9 órakor megtartandó időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.   Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy ha mindkét fél – az általa jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Felhívta a felek figyelmét arra, hogy amennyiben ezen lehetőséggel élni kívánnak, az általuk jelölhető testületi tagra vonatkozó javaslatukat nyolc napon belül tegyék meg.   Eljáró tanácstag jelölési jogával egyik fél sem élt, ennek megfelelően az Fgytv. 25. § (4) bekezdésére, valamint a 29. § (6) bekezdésére tekintettel jelen ügyet egyedül eljáró tagként kijelölt egyedül eljáró testületi tag jogosult lefolytatni (továbbiakban: eljáró tanács).   Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Felhívta figyelmét továbbá az Fgytv. 29. § (11) bekezdésében foglalt, békéltető testülettel szemben fennálló együttműködési kötelezettségére és arra, hogy annak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság általi bírság kiszabásra kerül sor.   A vállalkozás válasziratot nem terjesztett elő.   A meghallgatáson fogyasztó személyesen megjelent, a vállalkozás nem jelent meg. Eljáró tanács megállapította, hogy fogyasztó meghallgatás időpontjáró szóló értesítése szabályszerűen kézbesítésre került, fogyasztó azt 2016.02.04. napján vette át. Eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás meghallgatás időpontjáró szóló értesítése szabályszerű volt, a vállalkozás azt 2016.02.04. napján vette át. Felek a meghallgatás időpontjáig eljáró tanács személyével szemben kizárási indítványt nem terjesztettek elő.   A meghallgatáson fogyasztó írásbeli kérelmével megegyezően tartotta fenn kérelmét. Előadta, hogy tanúként kéri meghallgatni feleségét, a szerződéskötés körülményeinek bizonyítására. Fogyasztó előadta, hogy felesége a folyósón várakozik. Fogyasztó előadta, hogy szerződés nem volt, csak az a megrendelés, amit becsatolt. A vállalkozás ott helyben íratta vele alá azt, és adta oda a termékeket. Fogyasztó előadta, nem tudta volna egyedül haza vinni termékeket, csak úgy, hogy hazafuvarozta a feleségével és a termékekkel együtt a vállalkozás. A megrendelést a ............................... vették fel. Telefonon többször keresték fogyasztót a vállalkozástól, nem akartak elmenni, végül rábeszélte egy hétköznapi napon a vállalkozás fogyasztót, hogy pénteken egy szív- érrendszeri előadáson vegyenek részt a feleségével. A telefonban kikötés volt, hogy 60 év felettiek legyenek. A vállalkozás ..................... szám alá hívta őket, ahol a 4. emeletre kellett felmenni. Amikor kiléptek a liftből, egy váró volt, széksorral, megjelent egy fiatalember, előzékeny volt mindvégig, bemutatkozott. A bemutatkozás udvariassági bemutatkozás volt, ezt követően egy kis irodahelyiségbe kísérelte a fiatalember fogyasztót és a feleségét. Kikérdezte őket a vállalkozás képviselője, milyen betegségeik vannak, azt azonban nem mondta meg, miért a kérdések. Itt kb. 20 percet – fél órát töltöttek el, ezt követően azt mondta a fiatalember, hogy orvosi vizsgálat következik, és amíg a vizsgálatnak kiértékelik az eredményeit, addig egy előadáson vesznek részt majd. Átmentek egy másik kis helyiségbe, az az előadóteremből nyílt, de nem ugyanaz volt, mint a korábbi szoba. Egy tenyérnyinél kisebb műszert tettek fogyasztó mellkasára, 10-20 másodpercig volt ott, műszeres vizsgálatnak nevezték, ezt külön megcsinálták a feleségével is.   Az előadóteremben volt kivetítő és az úr mögött, aki az előadást tartotta, volt egy asztal, amelyen letakarva egy takaró, párna volt, a lágylézer nem. A paplannal és hozzá tartozó holmikkal demonstrációt tartott az úr, hogy az elektromos sugárzástól véd, de előadta, hogy ez mennyire drága, és megfizethetetlen. A lágylézerről is beszélt az előadó, az azonban nem volt bemutatva, de az érrendszeri megbetegedések ellen ajánlotta az előadó. Eljáró tanács kérdésére fogyasztó előadta, hogy a lágylézer olyan, mint egy karóra, a csuklóra kell tenni, és az ereket világítja meg a lézer. Eljáró tanács kérdésére fogyasztó előadta, hogy a dr. Edy alvásterápia egy takarót, párnát és matracot takar. Eljáró tanács kérdésére fogyasztó előadta, hogy ezt követően a vállalkozás mikrobuszával vitték el őket haza. Szó volt a szállítás előtt arról, hogy nincsen náluk pénz, ezért felajánlotta a vállalkozás, hogy haza viszik őket. Amikor kiderült, hogy otthon sincsen pénz, ki kell venni a bankból, akkor a vállalkozás azt is felajánlotta, hogy haza viszi fogyasztót, majd a bankba, és utána ismételten haza. Végül erre sor nem került, mert volt otthon 400.000.- Ft. Fogyasztó fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az előadás után ismételten bekísérték őket egy szobába, ahol hő - kamerával vizsgálták meg fogyasztót és feleségét. A vizsgálat mutatta azt, hogy az érszűkület milyen magas fokú, és ezért kellene a lágylézer készüléket megvásárolni. A hő kamerás felvétel után került sor a sorsolásra.   Ezt követően fogyasztó által állított tanú meghallgatására került sor. Belépett fogyasztó, aki hozzájárult adatainak kezeléséhez, előadta, elfogulatlannak vallja magát, az ügyben nyilatkozatot kíván tenni. Tanú eljáró tanács kérdésére előadta, hogy telefonon kereste a vállalkozás sokszor őket, hogy menjenek el vizsgálatra. A soroksári útra kellett menni, nem tudja hány szám volt, emeletre kellett felmenni. Tanú eljáró tanács kérdésére előadta, hogy előadást tartott nekik egy előadó az elektromos sugárzással kapcsolatosan. Mögötte volt letakarva egy matrac, takaró, és párna. Alvásterápiás garnitúrát vásároltak, ami a letakart termékek voltak. Tanú eljáró tanács kérdésére előadta, hogy a lágylézer állítólag az érszűkületet gyógyítja. Tanú kérdésre előadta, hogy szerinte körülbelül 450 ezer forintot fizettek ki a vállalkozásnak. Tanú kérdésre előadta, hogy haza vitte őket a vállalkozástól valaki, nem bírták volna el a termékeket. Tanú kérdésre előadta, hogy az előadáson beszélt az előadó a garnitúráról is és a lágylézerről is.   A fogyasztó kérelme megalapozott.   Az eljáró tanács megállapította, hogy 2015.12.11. napján fogyasztó szerződést kötött a vállalkozással 2db Dr. Edy alvásterápia, 1 db Lágylézer termékek megvásárlására 400.000.- Ft vételárért. Az áru kifizetésekor 2 takaró, 2 matrac és 1 lágylézer került átadásra. Az okirat nem tartalmazta a szerződéskötés pontos helyét.   Fogyasztó 2015.12.14. napján a vállalkozáshoz írt levelében írásban elállt a szerződéstől, és kérte vissza a megfizetett vételárat.   A vállalkozás 2016.01.06. napján kelt fogyasztóhoz írt levelében tájékoztatta fogyasztót, hogy fogyasztó teljesen félreértett valamit, mert fogyasztó a vállalkozás üzletében kedvezményes áron vásárolt terméket. Amit nyert fogyasztó, az a termék eladási ára és a fogyasztó által vásárolt ár közötti különbözet. A vállalkozás előadta, az üzletben végzett kereskedelmi tevékenység esetén a jogszabály nem biztosít elállási jogot, ezért fogyasztó elállási szándékát a vállalkozás nem fogadta el.   Fogyasztó a vállalkozás elutasítását nem fogadta el, ezért kérelmével a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, valamint a Budapesti Békéltető Testülethez fordult.   Az ügyben hatályos a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a következőket tartalmazza.   „4. § E rendelet alkalmazásában: (...)

13. üzlethelyiség:
14. a) bármely ingatlan, ahol a vállalkozás a tevékenységét állandó jelleggel folytatja;
15. b) bármely ingó dolog, ahol a vállalkozás a tevékenységét szokásos jelleggel folytatja;
16. üzlethelyiségen kívül kötött szerződés: olyan fogyasztói szerződés,
17. a) amelyet a szerződő felek egyidejű fizikai jelenléte mellett a vállalkozás üzlethelyiségétől          eltérő helyen kötöttek meg;
18. b) amelyre vonatkozóan a fogyasztó tett ajánlatot a vállalkozásnak az a) pontban meghatározott körülmények között;
19. c) amelyet a vállalkozás üzlethelyiségében vagy távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz alkalmazásával közvetlenül azt követően kötöttek meg, hogy a vállalkozás – a felek egyidejű fizikai jelenléte mellett – személyesen és egyénileg kapcsolatba lépett a fogyasztóval a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen; vagy
20. d) amelyet a vállalkozás által szervezett olyan út során kötöttek meg, amelynek célja a termékek vagy szolgáltatások fogyasztó számára történő értékesítése vagy népszerűsítése;

  A vállalkozás arra hivatkozott fogyasztónak írt elutasításában, hogy a szerződés megkötésére a vállalkozás üzletében került sor. A hivatkozott jogszabály 13. pontja szerint üzlethelyiség, az az ingatlan ahol a vállalkozás a tevékenységét állandó jelleggel folytatja.   A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 3. § (1) bekezdése szerint: „A (3) bekezdés szerint vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján engedélyköteles kereskedelmi tevékenység kivételével az, aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.” A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerint: „9. § (1) A jegyző a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet a 2. melléklet B) pontja szerint vezetett nyilvántartásba veszi és a 4. melléklet szerinti igazolást ad ki. A jegyző által vezetett nyilvántartás a 2. melléklet B) pontjában meghatározott adatok tekintetében – a természetes személyazonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, a jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi.” A vállalkozás eljáró tanács részére olyan okiratot nem csatolt, mellyel azt igazolta volna, hogy a vállalkozás egészségjavító termékek értékesítésére vonatkozó tevékenység elvégzésére jogosult lett volna a szerződéskötés helyén. A vállalkozás fogyasztónak írt levelében foglaltak a megállapított tényállással ellentétesek. A békéltető testület eljárása során a szabad bizonyítás elve érvényesül, így a felek alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincsenek kötve. Eljáró tanács szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás kiderítésére alkalmas. A felek nyilatkozatai egyenrangúak, azaz e nyilatkozatok közötti ellentmondás feloldására más bizonyítás is szükséges.   A jelen jogvitában azt kell vizsgálni, hogy a fogyasztó jogosult-e az elállási jogát gyakorolni.   A fogyasztó, valamint a tanú által előadottak, különösen a szerződéskötésre irányuló körülmények a termékbemutatók, és az üzlethelyiségen kívüli értékesítés tipikus jegyeit mutatják. A fogyasztót és feleségét a vállalkozáshoz hívták, ott előadást tartottak fogyasztónak és másoknak egy előadóteremben, majd egészségjavító termékeket ajánlottak az előadás során és azt követően megvásárlásra.   A már hivatkozott 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól egyebek mellet a következőket tartalmazza: „11. § (1) Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót (...)

20. i) a 20. § szerinti jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről (különösen a 22. §-ban foglaltakról), valamint a 2. melléklet szerinti nyilatkozat-mintáról;(...)

 (2) Ha a vállalkozás nem tett eleget az (1) bekezdés e) és f) pontjaiban meghatározott valamennyi járulékos költségre vagy az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott költségre vonatkozó tájékoztatási követelménynek, a fogyasztó nem köteles megfizetni e költségeket. (...)  (7) Az e §-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettség teljesítésének bizonyítása a vállalkozást terheli.  

7. A szerződéskötésre vonatkozó formai követelmények üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetén

 

12. § (1) Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetén a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésében előírt tájékoztatást a fogyasztóval papíron vagy – a fogyasztó beleegyezése esetén – más tartós adathordozón közli. A tartós adathordozón rendelkezésre bocsátott tájékoztatást olvasható módon, világos és közérthető nyelven kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani.

(2) A szerződéskötést követően a vállalkozás átadja a fogyasztónak az aláírt szerződés másolatát, vagy a szerződéskötést papíron vagy – a fogyasztó beleegyezése esetén – más tartós adathordozón visszaigazolja. A visszaigazolás tartalmazza a fogyasztónak a 29. § (1) bekezdés m) pontja szerint adott nyilatkozatát.  

9. A fogyasztót megillető elállási és felmondási jog

 

20. § (1) Az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg. Olyan üzlethelyiségen kívül kötött és távollévők között kötött szerződés esetén, amely szolgáltatás nyújtására irányul, ha a 13. § vagy a 19. § szerinti nyilatkozat megtételét követően a teljesítés megkezdődik, a fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül indokolás nélküli felmondási jog illeti meg.

(2) A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti elállási vagy felmondási jogát

1. a) termék adásvételére irányuló szerződés esetén
2. aa) a terméknek,

 (...) a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától; számított tizennégy napon belül gyakorolhatja.  

10. A fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jogra vonatkozó tájékoztatás elmulasztásának jogkövetkezménye
11. § (1) Ha a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, a 20. § (2) bekezdésében meghatározott elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik.

(2) Ha a vállalkozás a 20. § (2) bekezdésében meghatározott határidő lejártát követő tizenkét hónapon belül megadta a fogyasztónak az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást, az elállásra vagy a felmondásra nyitva álló határidő az e tájékoztatás közlésétől számított tizennegyedik napon jár le.  

11. A fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jog gyakorlása
12. § (1) A fogyasztó a 20. §-ban biztosított jogát (...)
13. b) az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján gyakorolhatja.

(3) A 20. §-ban meghatározott jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a 20. § (2) bekezdésében, illetve a 21. §-ban meghatározott határidő lejárta előtt elküldi. (4) A fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy a 20. §-ban meghatározott jogot e §-sal összhangban gyakorolta.  

12. A vállalkozás kötelezettségei a fogyasztó elállása vagy felmondása esetén

 

23. § (1) Ha a fogyasztó a 22. §-nak megfelelően eláll az üzlethelyiségen kívül kötött vagy a távollevők között kötött szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is. (...)

  Eljáró tanács a megállapított tényállás alapján a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződést üzleten kívüli értékesítésnek minősítette. A fogyasztó az elállási jogát határidőben – 14 napon belül – 2015.12.14. napján írásban tértivevényes levélben egyértelműen közölte a vállalkozással. Az elállási nyilatkozatot a vállalkozás átvette. A vállalkozás 2016.01.06. napján kelt levelében elutasító választ adott.   Az elállás a felek közötti szerződést visszamenőleges hatállyal szünteti meg, így olyan helyzetet kell teremtenie a vállalkozásnak, mintha a szerződés a felek között létre sem jött volna. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztó elállása folytán a felek elszámolni kötelesek egymással, a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.   Mindezek alapján az eljáró tanács a rendelkező részben foglalt ajánlást tette.   A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a bíróságtól az Fgytv. 34. § (3), illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint.   Az Fgytv. 34. § (3) bekezdése alapján „A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

18. b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
19. c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.”

  Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „ A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését a (3) bekezdésben foglaltakon túl - az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül - akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.” Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.   Az ajánlás kijavítására az Fgytv. 35. § alapján van lehetőség a következők szerint: „ (1) A határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a fél kérheti a tanácstól, hogy a határozatban, illetve az ajánlásban előforduló bármely névcserét, névelírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki, vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás meghatározott része tekintetében adjon értelmezést. (2) Ha a tanács a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított nyolc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a határozat, illetve az ajánlás részévé válik. (3) A tanács az (1) bekezdésben meghatározott hibát a határozat, illetve az ajánlás kihirdetésétől számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja.” Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.” Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: „Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.” Az Fgytv. 34. § (1) bekezdése szerint: „A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.”   Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás az Fgytv. 29. § 11. §-ban foglalt együttműködési kötelezettségét megszegte, továbbá magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29. § (8) bekezdése szerint 2016.01.29. keltezésű kiküldött és a vállalkozás által átvett értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.   Az Fgytv. 29. § (12) szerint: „A (11) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettségét megsértő vállalkozásról a békéltető testület értesíti a székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot.”   Az Fgytv 36/B. § -a szerint “A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó ‑ a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú ‑ nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.   Az eljáró tanács felhívja a felek figyelmét, hogy az Fgytv. 30.§(3) bekezdése szerint: „Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.” Ezért jelen döntésben szereplő személyes adatok, a felek és az eljáró tanács megnevezése, továbbá a döntés tartalma is csak jogszabályban meghatározott esetekben és módon hozható nyilvánosságra.   Budapest, 2016. március 22.     dr. Barkóczi Erzsébet eljáró tanács elnöke Kapják:

1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár