A közüzemi szolgáltatások közül a földgáz- és villamosenergia-szolgáltatást csaknem mindannyian nap mint nap igénybe vesszük. Sok probléma származik viszont abból, hogy sajnos nem minden fogyasztó ismeri a jogait és kötelezettségeit a fenti szolgáltatásokkal kapcsolatban. A Budapesti Békéltető Testület 2018. február 15-én sikeres sajtótájékoztatót tartott, "Földgáz- és villamosenergia-szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos ügyek, tapasztalatok" címmel. A

Ennek során többek között az alábbiakról számolt be Dr. Kott Andrea, a közüzemi szolgáltatások munkacsoport vezetője és Dr. Baranovszky György, a Testület elnöke, a közvélemény és a média számára: 1.Szigorodnak a szabálytalan vételezés (vélelmezett áramlopás) eljárási szabályai! A gázórák, villanyórák, és az azokon található jogi zárak (plombák, zárógyűrűk) sérülései miatt a szolgáltatók gyakran kötelezik több százezer forintos összegű kötbér megfizetésére a fogyasztókat, amelyeket nem tartanak jogosnak, rendszerint kifogást emelnek ilyenkor, arra hivatkozva, hogy nem nyúltak a mérőhöz. Sokszor fordulnak segítségért ilyen jellegű ügyekben is a Budapesti Békéltető Testülethez, bízva abban, hogy a Testület közbenjárásával sikerül rendezni a vitát. Ugyanakkor 2018. február 19-től jelentősen szigorodnak azok az előírások, amelyek mentén a villamosenergia szolgáltatók szabálytalan vételezésre hivatkozva kötbér vagy kártérítés megfizetésére szólíthatják fel a fogyasztókat. Erről a hálózathasználati szerződés felek általi megszegésének egyes eseteire vonatkozó jogkövetkezmények mértékéről és alkalmazásáról szóló 18/2017. (XII. 21.) MEKH rendelet rendelkezik. Így például szabálytalan vételezés miatt már csak akkor lehet bármilyen hátrányos jogkövetkezményt alkalmazni, amennyiben a mérő felszerelésekor vagy a szolgáltató által elvégzett egyéb munka során a felszerelt berendezésekről, a plombák számáról, azonosítójáról és sérülésmentes külsejéről fényképet vagy videófelvételt készített a szolgáltató. A fénykép- és a videófelvétellel szembeni kötelező elvárás, hogy alkalmasak legyenek az ép és sértetlen állapotban történő átadás bizonyítására, sőt ki kell tűnnie belőlük annak is, miszerint a felvételt a felszerelés időtartama alatt készítették el. Mindezeket, és az elvégzett munkát dokumentálni is kell, és ezt igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani: ha az átvételt megtagadná, akkor például átvétel igazolására alkalmas egyéb módon (például: tértivevényes levélben) szükséges a fogyasztót tájékoztatni. Egyúttal figyelmeztetni kell a fogyasztót e dokumentumok átadásakor a mérőórára vonatkozó állagmegóvási kötelezettségére is írásban. Jelentős, hogy a szabálytalan vételezés egyes lehetséges eseteit a MEKH rendelet pontosítja és részletezi. Egyúttal csak és kizárólag akkor lehet szabálytalan vételezés miatt bármilyen jogkövetkezményt érvényesíteni a fogyasztóval szemben, amennyiben a szolgáltató maradéktalanul betartotta a fogyasztóvédelmi előírások által támasztott kötelezettségeit. Egyúttal ezek teljesültét bizonyítania is kell. A helyszíni ellenőrzésre vonatkozó eljárás keretei szigorúan és tételesen meghatározásra kerülnek már. Így például előzetes írásos tájékoztatást („Ellenőrzést megelőző tájékoztató lap”) kell átadni a fogyasztónak az eljárással kapcsolatban, amely részletesen tartalmazza az eljárás célját, lehetséges következményeit. Lényeges, hogy a fogyasztó az egész eljárás alatt bármikor nyilatkozatot tehet. Sőt, például a saját maga által megbízott szakértővel vehet részt a mérőóra igazságügyi szakértői vizsgálatán, amellett, hogy magának a vizsgálatnak a főbb sarokpontjai is rögzítésre kerülnek. Mindezek a fogyasztók és a vállalkozások érdekét is szolgálják, és biztosítják az átláthatóbb ellenőrzési eljárást. 2. A földgáz- és villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos ügyek leggyakoribb típusai A Budapesti Békéltető Testület előtt a földgáz- és villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatban benyújtott kérelmek közül ki kell emelni a hibás számlázással, hibás méréssel, számlareklamációkkal, a mérőórák cseréjével, hitelességével kapcsolatos panaszokat. A szolgáltatók a mérőórákon észlelt átalakítások, sérülések miatt nagy összegű kötbéreket terheltek ki a fogyasztókra, akik ezt nem tartották jogosnak, ezért kérték a Testület közbenjárását a jogvita rendezésében. Ezen kívül a vezetékek meghibásodásával, a szolgáltatás kikapcsolásával, korlátozásával kapcsolatos panaszok, a fogyasztási hely szabványosításával összefüggő kérelmek is érkeztek a Testülethez. A Budapesti Békéltető Testület által az elmúlt időszakban lezárt közüzemi típusú ügyekben sok esetben jött létre egyezség a fogyasztók és a vállalkozások között, a vállalkozások együttműködő magatartása lehetővé tette, hogy a fogyasztók a meghallgatásokon megegyezzenek a vállalkozások képviselőivel, illetve a Budapesti Békéltető Testület közbenjárásának köszönhetően több esetben már a meghallgatást megelőzően megoldódott a felek közötti jogvita. A földgáz- és villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos ügyek 2017. évi tapasztalatai alapján a fogyasztóknak érdemes az alábbiakra különös figyelmet fordítani a szolgáltatások igénybevétele során:  3. A mérőórák cseréje, a vezetékek karbantartása A gázórák és a villanyórák a közszolgáltatók tulajdonában állnak, a hitelességi idejük lejáratakor a szolgáltatók a saját költségükön kötelesek kicserélni azokat. Érdemes megjegyezni azonban, hogy például a vízórák esetében a mellékvízmérőkre ez a szabály nem vonatkozik, azokat a fogyasztóknak a saját költségükön kell kicseréltetniük, és azok a fogyasztók tulajdonát képezik. A mérőórák cseréjénél legyenek körültekintőek a fogyasztók. Lehetőség szerint ne engedjenek be a lakásba úgy senkit, hogy nem ellenőrzik azt, hogy ténylegesen a közszolgáltató munkatársával van dolguk, ezért kérjék el a cserét végző személy igazolványát, és a folyamat elejétől a végéig legyenek jelen! A jegyzőkönyvbe bekerülő adatokat ellenőrizzék a fogyasztók, és csak akkor írják alá, ha az abban foglaltak megfelelnek a valóságnak! A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a leszerelt mérőóra sértetlen állapotának tényét is. Célszerű fényképfelvételt vagy videófelvételt is készíteni a leszerelt régi, és felszerelésre került új mérőóráról is. Ez a szolgáltatóknak kötelességük, azonban javasoljuk, hogy a fogyasztók is tegyék meg ezt, hiszen később, egy esetleges vitás ügyben ez bizonyítékul szolgálhat a számukra. Az új plombák, zárófóliák épségét is ellenőrizni kell! Őrizzenek meg a fogyasztók minden papírt - már az elejétől kezdve -, ami a mérővel kapcsolatos! Ezek később fontos bizonyítékok lehetnek a kezükben. A szolgáltató ugyanis csak akkor hivatkozhat az óra sérülésére és szabhat ki kötbért, ha bizonyítani tudja, hogy sérülésmentes állapotban adta át. Az erről szóló iratokban szerepelnie kell a jogi zárak (plomba, pecsét, zárógyűrű, hologramos matrica stb.) számának, azonosítójának és annak is, hogy sérülésmentesek. Földgáz- és villamosenergia-szolgáltatás esetében az ingatlanon belül található vezetékek karbantartása a fogyasztók feladata, azonban a munkálatok elvégzésére a közüzemi szolgáltatók szükség esetén megfelelő szakembereket tudnak biztosítani a fogyasztók részére egyes konstrukcióik keretében (pl.: az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. az „Otthon gyorsszerviz” szolgáltatásával, a NKM Földgázszolgáltató Zrt. „Otthonszerviz” szolgáltatásával áll a fogyasztók rendelkezésére). 4. Hibás mérés, mérőórák ellenőrzése, mérőórák és jogi zárak sérülése, megrongálódása Ha mérőóra ellenőrzésére kerül sor, - csakúgy mint a cserénél - figyeljenek arra a fogyasztók, hogy a művelet a jelenlétükben történjen! Ne feledkezzenek el arról sem a fogyasztók, hogy kötelességük beengedni a szolgáltató embereit, ha arra szükség van a mérők leolvasása vagy ellenőrzése érdekében. Az ellenőrzésre – a veszélyhelyzetet kivéve – csak munkanapokon van mód, reggel 8 és este 20 óra között. Mivel egyre több a visszaélés és előfordul, hogy egyesek a szolgáltató embereinek adják ki magukat, a fogyasztók mindig kérjék el az ellenőrzést végző személy fényképes, kifejezetten az ellenőrzésre feljogosító igazolványát! Sose írják alá olvasatlanul az ellenőrzés eredményéről szóló jegyzőkönyvet! A fogyasztó írásos véleményét is tartalmazó papír - ha vita támad - lényeges irat. Bármilyen problémát tapasztalnak akár az ellenőrzési eljárásban, akár annak körülményeiben, tüntessék fel azt a jegyzőkönyvben, ez nem tagadható meg. Ide tartozik az is, ha magát az ellenőrzés eredményét vitatják, és persze a szolgáltató azon állítása is, hogy szerinte a fogyasztó hozzányúlt az órához. A mérőórákon található jogi zárak sértetlenségéért a fogyasztó felel, amennyiben a mérőóra a fogyasztó kizárólagos őrizetében van. Ne mulasszák el a fogyasztók a mérőórák állapotát, működését, mérőállását időközönként ellenőrizni! Ha az óra sérült vagy úgy látják, hogy az hibásan mér, úgy azt jelezzék a közüzemi szolgáltatónak, és kérjék a mérőóra hitelességi vizsgálatát. Fontos tudni, hogy már az is szabálytalan vételezésnek minősül, ha nem jelentik be a fogyasztók a mérőóra, illetve a rajta elhelyezett jogi zár sérülését! Ennek a következménye súlyos kötbér lehet! Ha tehát ezt tapasztalják, haladéktalanul értesítsék a céget. Gázóra esetében ezt legkésőbb két munkanapon belül kell megtenni. Ha a hitelességi vizsgálatot a fogyasztó kéri, annak költségei (helyszíni vizsgálat, ellenőrzés, csere, stb.) abban az esetben terhelik a fogyasztót, ha a vizsgálat azt állapítja meg, hogy a mérő – bizonyos hibahatáron belül – hibátlanul mér. Ha a hitelességi vizsgálat azt állapítja meg, hogy a mérő hibásan mér, vagyis a felülvizsgálat indokolt volt, úgy annak költségei a szolgáltatót terhelik. A hibás mérő nem képezheti számlázás alapját, ilyen esetben jogszabály határozza meg, hogy hogyan kell kiszámítani a fogyasztást (vagy a mérésügyi hatóság által megállapított hibaszázalék alapján kell módosítani az elszámolásokat, vagy ha ilyen hibaszázalék nem állapítható meg, úgy a korábbi, vagy a későbbi fogyasztási adatok alapján történik a fogyasztás kiszámítása.) Ne feledjék a fogyasztók, hogy amennyiben az ellenőrzés során bármi gond van, csak szigorú szabályok mentén szerelhetik le az órát! Előtte azt a cégnek le kell fényképeznie, és a mérő becsomagolása után arról szintén felvételt kell készítenie. A képeket pedig vagy ha videó készült, akkor az erről szóló felvételt később a fogyasztónak át kell adni vagy meg kell küldeni.  Ha a szolgáltató szerint szabálytalan vételezés történt, akkor ezt neki kell kétséget kizáróan bizonyítania! Amennyiben a fogyasztó ezt vitatja, éljen törvényes lehetőségével, tehát ragaszkodjon hozzá, hogy a cég igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel vizsgáltassa meg az órát! A fogyasztó köteles a mérő állapotát megóvni, de nem mindenáron! Nem lehet kötbért kiszabni e kötelezettség megsértésére hivatkozva akkor, ha a mérő például társasházi folyosón, közös pincében vagy más egyéb, nem a fogyasztó kizárólagos őrizetében lévő helyiségben volt. A Testület azt tapasztalta, hogy a kérelmezők sokszor nincsenek tisztában azon alapvető jogaikkal, amelyek megilletik őket akkor, amikor a mérőóra ellenőrzésére kerül sor, legyen szó akár villamosenergia-, akár pedig a földgáz-szolgáltatás igénybevételéről. Nem véletlen tehát az, hogy amennyiben a szolgáltató a mérőóra befolyásolására utaló nyomokat vagy az óra sérülését tapasztalja, akkor utána gyakran a fogyasztó több százezer forintos, kötbér megfizetésére vonatkozó felszólítást kap. Ilyenkor a kérelmezők szinte kivétel nélkül arról számolnak be, hogy a kötbérkövetelést nem tartják jogosnak, mivel nem nyúltak hozzá az órához. 5. Kikapcsolás, visszakapcsolás Figyeljenek arra a fogyasztók, hogy a villamosenergia- és földgáz szolgáltató a lakossági felhasználót csak abban az esetben kapcsolhatja ki fizetési késedelem esetén az ellátásból, ha

• 60 napon túli fizetési késedelembe esik,
• a fogyasztó által a fizetési haladékról, vagy részletfizetésről kezdeményezett egyeztetés nem vezetett eredményre a szolgáltatóval,
• legalább kétszer írásban értesítette a cég a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a fogyasztót,
• a szolgáltató az első értesítésben felhívta a fogyasztó figyelmét a szociálisan rászoruló fogyasztókat megillető kedvezményekre, valamint az előrefizetős mérő felszerelésének a lehetőségére.

Fontos, hogy ezeknek a feltételeknek együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy a szolgáltatásból kikapcsolhassa a fogyasztót a szolgáltató, és a bírósági gyakorlat szerint ezeknek a feltételeknek az együttes fennálltát a szolgáltatónak kell bizonyítania, így tehát azt, hogy a kikapcsolás jogos. A szociálisan rászoruló (védendő) fogyasztóknak fel kell ajánlania a szolgáltatónak ez esetben fizetési haladék, részletfizetés, vagy előrefizetős mérő felszerelésének lehetőségét is. Ha mégis sor kerül a szolgáltatás kikapcsolására, de a fogyasztó ezt követően minden lejárt tartozását kifizeti (a visszakapcsolási díjjal együtt), úgy a szolgáltatónak 24 órán belül intézkednie kell a visszakapcsolás iránt, akár a gáz, akár a villany kikapcsolásáról van szó. A fogyasztók vegyék figyelembe, hogy a villamosenergia-szolgáltatás visszakapcsolása 1 éven túli kikapcsolás esetén csak a fogyasztásmérő hely szabványosítását követően történhet meg, amit viszont már saját költségükön kell elvégeztetniük. 6. Számlareklamáció, panasztétel Amennyiben a fogyasztók a számlában foglalt fogyasztással nem értenek egyet, úgy forduljanak a szolgáltatójuk ügyfélszolgálatához írásban. Földgáz-szolgáltatásnál a kifogás bejelentésének a számla kifizetésére akkor van halasztó hatálya, ha a számlán elszámolt földgázmennyiség az előző év azonos időszakára vetített mennyiség 150%-át meghaladja. Villamosenergia-szolgáltatás esetében szintén akkor érvényesül a kifogásnál a halasztó hatály, ha a számlán feltüntetett mennyiség az előző év azonos időszakában elszámolt mennyiség 150%-át meghaladja. Ha a fogyasztók nem tudják eldönteni, hogy az adott problémájukkal a közüzemi szolgáltató cégcsoport melyik cégéhez forduljanak, úgy kérjenek erről tájékoztatást a panasz vagy kérelem benyújtása előtt a szolgáltatójuktól. Villamosenergia- és földgáz-szolgáltatás esetén az érintett cégek kötelesek egymás között tisztázni, melyikük kötelessége az adott ügyben eljárni. Ha a beadvány több céget érint, abban az esetben is kötelesek egymás között egyeztetni, hogy melyik cégnek kell intézkednie. A kérelmek intézése során a villamosenergia- és földgáz-szolgáltatóknak 15 napos határidőn belül érdemben írásban választ kell adniuk a fogyasztó panaszára. A válaszadási határidő abban az esetben hosszabbítható meg egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal, ha helyszíni vizsgálat elvégzése, vagy valamely hatóság megkeresése válik szükségessé. A válaszadási határidő meghosszabbításáról, és annak indokáról a fogyasztót a válaszadási határidő letelte előtt írásban tájékoztatni kell. A telefonos ügyintézéskor egyedi azonosító számot kell adni a fogyasztóknak a hívás azonosítása érdekében, amit a fogyasztóval is közölni kell, ez teszi lehetővé, hogy később, szükség esetén visszakereshető, és meghallgatható legyen a telefonbeszélgetés. A hangfelvételeket a közszolgáltató köteles 5 évig megőrizni, és a fogyasztó kérésére díjmentesen a rendelkezésére bocsátani. További előírás emellett, miszerint a villamos energia és a földgázszolgáltatóknak (és egyébként a többi közszolgáltatónak is, mint például a víziközmű-szolgáltatás és a távhőszolgáltatás esetében) biztosítaniuk kell, hogy a telefonos ügyfélszolgálatuk menüsorrendjének már az első helyén élőhangos ügyintézőt kapjanak a fogyasztók a vonal túlsó végén (anélkül, hogy a fogyasztó beazonosítását megkövetelnék).  Emellett is biztosítani kell a fogyasztók számára az öt perces várakozási időn belüli hívásfogadást és az érdemi ügyintézés megkezdésének lehetőségét (kivéve, ha ez a szolgáltató tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt nem lehetséges és a szolgáltató is úgy járt el, ahogy az általában elvárható). Ha a közszolgáltató a fogyasztóval szembeni követelésének érvényesítése érdekében jogi eljárást indít, azaz fizetési meghagyás kibocsátását kéri a közjegyzőtől, úgy a fogyasztónak lehetősége van arra, hogy azzal szemben a kézhezvételétől számított 15 napon belül ellentmondással éljen, ha nem ért egyet a követeléssel, vagy annak összegével. Erre fontos figyelni, mert a határidő elmulasztása esetén jogerőre emelkedik a fizetési meghagyás, ami már végrehajtható okirat, és a végrehajtóhoz kerül az ügy. Ekkor pedig már nincs lehetőség a tartozás vitatására! 7. Eladott követelések   Amennyiben a közüzemi cégek a fogyasztókkal szemben fennálló követelésüket követelésvásárló cégnek adják el (engedményezik), úgy a követelés eladásáról szóló írásos tájékoztatás kézhezvételét követően ez utóbbi céggel kell felvenniük a kapcsolatot a fogyasztóknak a tartozás rendezése érdekében.   A fogyasztók járjanak utána annak, hogy nem évült-e már el a követelés, és amennyiben úgy vélik, hogy az már elévült, abban az esetben nyújtsanak be elévülési kifogást a követelés jogosultjánál. Arra is figyeljenek a fogyasztók, hogy a különböző közszolgáltatások esetén eltérő elévülési idők is lehetnek (az általános 5 éves elévülési időnél rövidebb, tehát 2 éves elévülési időt határoznak meg villamosenergia- és földgáz-szolgáltatás egyes jogviszonyaiból eredő polgári jogi igényekre a jogszabályok)! Érdemes tudni, hogy víziközmű-szolgáltatás esetén az általános, 5 éves elévülési idő az irányadó.   Több panasz is érkezett a Testülethez olyan ügyekben, amikor a szolgáltató a fogyasztóval szembeni követelését már eladta egy követeléskezelő cégnek. Eladott követelések esetén a fogyasztók ügyeljenek arra is, hogy ilyenkor már a békéltető testületi eljárást is a követeléskezelő céggel, azaz az új jogosulttal (engedményessel) szemben kell megindítaniuk! 8. Változások a szolgáltatók neveiben: nem mindegy kivel szemben indítanak eljárást a fogyasztók!   A közelmúltban változások történtek a szolgáltató cégek elnevezéseiben: az NKM Nemzeti Közművek Zrt. tulajdonában lévő áram és földgázszolgáltató társaságok, valamint leányvállalataik – melyek országosan végeznek egyetemes földgáz- és villamosenergia-szolgáltatási tevékenységet, földgázelosztási feladatokat Budapesten és a főváros környékén (Főgáz Földgázelosztási Kft.), villamosenergia-elosztási feladatokat Dél-Magyarországon – 2017. november 6-tól egységesen folytatják tevékenységüket Nemzeti Közművek név alatt, egységes arculati megjelenéssel (a közös weboldaluk címe: www.nemzetikozmuvek.hu).   A váltást követő cégnév változások: a FŐGÁZ Zrt. neve NKM Földgázszolgáltató Zrt., a DÉMÁSZ Zrt. neve NKM Áramszolgáltató Zrt. lett (a többi leányvállalat is jelezni fogja, hogy az NKM Csoport tagja).  9. Garantált szolgáltatások, mikor kérhető kártérítés és kötbér?   Bizonyos esetekben, ha a földgáz- és villamos energia szolgáltatók nem tartják be a jogszabályokban, illetve az üzletszabályzatukban fogalt kötelezettségeiket, úgy kötbért kell fizetniük a fogyasztók részére.   Ilyen eset többek között, ha a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalnak (MEKH) a garantált szolgáltatásra vonatkozó határozatában előírtakat egyáltalán nem vagy nem megfelelően teljesítik, vagy ha a szolgáltatás minőségi követelményeit megsértik, a felhasználási hellyel, vagy a fogyasztó személyével kapcsolatos adatváltozásokat a bejelentést követően nem vezetik át a nyilvántartásukban, vagy nem határidőben teszik azt meg.   Akkor is kötbért kell fizetniük a szolgáltatóknak például, ha a szolgáltatás kikapcsolását követően a fogyasztó a visszakapcsolás feltételeit már teljesítette, azonban 24 órán belül nem kezdeményezik a visszakapcsolást, csakúgy, mint ha a számlázással kapcsolatos kötelezettségeiket önhibájukból szegik meg, vagy a védendő fogyasztókkal kapcsolatos feladataikat nem látják el.   Ha a szolgáltató az általános szerződési feltételeiben, az üzletszabályzatában, vagy a jogszabályban foglalt egyéb követelményeket megsérti, úgy adott esetben ugyanúgy kötbér terhelheti, illetve bizonyos feltételek mellett a fogyasztónak okozott esetleges kárért is felelőssé tehető.   A vállalkozások számára az alábbiakat javasoljuk megfontolásra: 1.A fogyasztóknak gyakran okoz nehézséget annak eldöntése, hogy a közüzemi szolgáltató cégcsoportok egyes cégei közül melyikkel szemben kell benyújtaniuk az adott panaszukat, kérelmüket. A közüzemi szolgáltatók nyújtsanak segítséget a fogyasztóknak ebben, és adjanak tájékoztatást a fogyasztók részére a fenti kérdésben. Tegyenek közzé tájékoztató anyagokat az ügyfélszolgálataikon, a honlapjaikon, illetve a számlalevelek mellékleteként, melyek segítik a fogyasztókat a cégek közötti eligazodásban. 2.Amennyiben a mérőórák nem a fogyasztók kizárólagos őrizetében vannak (pl. a társasház közös helyiségében, lépcsőházban), úgy ne támasszanak velük szemben kötbérigényt a közüzemi szolgáltatók a mérőóra esetleges sérülése, megrongálódása esetén, tekintettel arra, hogy ezt jogszabály sem teszi lehetővé, továbbá ilyen helyzetben nem várható el a fogyasztóktól, hogy a mérőóra épségének megóvásáért feleljenek.   Ne támasszanak továbbá a fogyasztókkal szemben kötbérigényt a szolgáltatók a plomba sérülésére hivatkozva akkor, ha nem tudják igazolni azt, hogy korábban a mérőórát dokumentáltan, azonosítható módon és sérülésmentes állapotban adták át a fogyasztó részére. A mérőóra sérülése esetén a külsérelmi nyomról is okvetlenül készítsenek fényképfelvételt a megfelelő bizonyítás érdekében, ellenkező esetben pedig tartózkodjanak attól, hogy utólag, szabálytalan vételezés miatt kötbért követeljenek! Az elkészült fényképfelvételek egy-egy példányát feltétlenül adják át a fogyasztóknak.   A szolgáltatók kifejezetten hívják fel a fogyasztók figyelmét arra, hogy az ellenőrzés eredményével kapcsolatos bármely észrevételüket jogukban áll feltüntetni a jegyzőkönyvben. Így tudniillik a fogyasztók könnyebben, sikeresebben érvényesíthetik jogaikat. 3. Fizetési nehézség esetén nyújtsanak segítséget a szolgáltatók a fogyasztóknak a kérelmük előterjesztésében, akár külön erre a célra szolgáló formanyomtatványokkal. A fogyasztókat ne csak az őket jogszabály alapján megillető jogosultságaikról tájékoztassák, hanem a közüzemi szolgáltató által biztosított esetleges további lehetőségekről is, például arról, hogy azoknak a fogyasztóknak, akik a jogszabály alapján nem minősülnek úgynevezett „védendő fogyasztónak”, milyen esetekben van lehetőségük fizetési haladékra, részletfizetésre, vagy előre fizetős mérő felszerelésének kérelmezésére. Vegyék figyelembe a fogyasztók a fentiekben írtakat, amikor földgáz- és villamosenergia-szolgáltatást vesznek igénybe, az ügyintézés során járjanak el körültekintően, és fizetési nehézség vagy egyéb váratlan helyzet esetén használjanak ki minden olyan jogszabály nyújtotta lehetőséget, amely kedvezőbbé teszi helyzetüket.  Amennyiben mégsem sikerül megoldaniuk a felmerülő problémát közvetlenül a szolgáltatóval, úgy vegyék igénybe a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek nyújtotta ingyenes, gyors vitarendezési lehetőséget!