Egy használt autó beszerzése remek lehetőség, de sokan tartanak a rejtett hibáktól és az esetleges jogi problémáktól. A Budapesti Békéltető Testület tapasztalatai szerint a panaszok jelentős része a hibás teljesítésből fakad. A használt autó kockázata valóban főleg a rejtett hibákból és az előéletből jön, de ez sokat csökkenthető előélet-ellenőrzéssel, független állapotfelméréssel, „tiszta” szerződéssel és dokumentálással. Ez a blogbejegyzés segít eligazodni, mire figyeljünk, hogy 2026-ban gondtalan legyen az autóvásárlás.

Miért érdemes használt autót választani?

Nem csak az adrenalinfüggők és különösen bátrak vásárolnak használt autót, először vegyük sorra miért is érdemes másodkézből vásárolni. Használt autót venni sok esetben racionális, költséghatékony döntés, különösen akkor, ha a cél nem a legújabb technológia, vagy a „szalonélmény”, hanem a jó ár-érték arány és a kiszámítható fenntartás. A legerősebb érv a kisebb értékvesztés szokott lenni, ugyanis új autónál az értékvesztés általában a legelső években a legmeredekebb. Használt autónál, különösen 3-6 éves kor körül már gyakran „lelassul” az értékvesztés.

Szakértők szerint jobb az ár-felszereltség arány is, mert ugyanabból a költségkeretből használtan sokszor magasabb felszereltséget (automataváltó, jobb infotainment, LED, vezetéstámogatás), erősebb motort, kényelmesebb, vagy nagyobb kategóriát tudunk venni, mint újonnan. Előny az is, hogy több információ áll rendelkezésre a típusról, a „típushibákról” már sok tapasztalat elérhető, ismertek a fenntartási költségek. Új autónál előfordulhat hosszabb gyártási, szállítási idő, míg használtan azonnal átvehető a kocsi, a kiválasztás és az ügyintézés is gyorsabb.

Lássuk az ellenérveket is! El kell fogadnunk, hogy az autónak lesz azonnali, vagy rövid időn belül bekövetkező szervizigénye, előjönnek a forgó-kopó alkatrészek hibái, és nagy a személyes felelősségünk a kiválasztásnál és átvizsgálásnál.

Mire figyeljünk a vásárlás előtt?

Az alapos felkészülés a legjobb védelem. Lássuk a legfontosabb lépéseket! 

Vásárlás előtt mindenképp el kell kérni az alapvető dokumentumokat, a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet. Nem kötelező, hogy meglegyen, de a szervizkönyvet, a korábbi javítások munkalapjait is kérjük el; mindenesetre gyanús, ha egy hosszabb előéletű autónál egyik sincs meg. Az alvázszámnak egyeznie kell az autón (karosszérián), a forgalmiban és a szerződésben is.

Jármű Szolgáltatási Platform (JSZP) használata:

A Jármű Szolgáltatási Platform (JSZP) csak rendszám alapján és csak a Magyarországon forgalomba helyezett gépjárművekről ad adatokat. A járműazonosító- és okmányadatok mellett többek között megvannak itt az eredetvizsgálati fényképek, kilométeróra állás, biztosítási és baleseti előélet.  Ezt a platformot ügyfélkapuval, vagy DÁP azonosítóval tudjuk igénybe venni, használatával a manipulált, vagy körözött járművek jó eséllyel kiszűrhetőek. Ez a platform nem „mindentudó”, de nagyon hasznos az óratekerés, totálkár-gyanú esetén. 

Ha az autó értéke jelentős, mindenképpen érdemes független szervizes átvizsgálást (emelő, hibakód, festékvastagság, futómű), vagy mobil állapotfelmérést kérni.

Rossz jel, ha:

• „nincs idő átvizsgálásra”, „csak ma ennyi az ára”, „nem lehet próbakör”,
• „számla nélkül olcsóbb” 

szöveget kapunk a kereskedőtől,

• vagy a hirdetés, értékesítő tájékoztatása ellentmond a dokumentumoknak.

Jogok, jogszabályok: szavatosság és jótállás kérdései

Amikor magánszemélyként kereskedéstől veszünk használt autót, a jogi „kulcskérdés” az, hogy milyen hibákért felel az eladó, meddig és kinek mit kell bizonyítania.

A Polgári törvénykönyvben találjuk az alapvető szabályokat. A kellékszavatosság a fő jogcím a használt autónál, ez csak a teljesítéskor már fennálló hibákra vonatkozik.  Az eladó felel ezekért hibákért, ennek kapcsán a kijavítás, (ritkábban) a kicserélés, árleszállítás, végső esetben elállás szavatossági jogok illetnek meg minket. A kellékszavatosság olyan hibákra alkalmazható, amelyek megvoltak az adásvétel pillanatában, de nem voltak felismerhetőek.

Az elsődleges, vagy „első lépcsős” jogok a kijavítás és a kicserélés. Használt autónál a kicserélés gyakran életszerűtlen (nincs „ugyanolyan” használt autó), ezért a vita többnyire a javítás körül forog. A vállalkozás megtagadhatja a kijavítást, kicserélést, ha az lehetetlen, vagy aránytalan többletköltség lenne (minden körülményt mérlegelve). Árleszállításra, elállásra akkor van mód, ha például:

• nem javítják meg, vagy nem megfelelően javítják,
• ismétlődik a hiba,
• a hiba súlya azonnali árleszállítást, elállást indokol,
• nyilvánvaló, hogy ésszerű határidőn belül nem lesz rendben. 

Mikor kérhetünk árleszállítást vagy elállást?

Az árleszállítás pontos mértéke értelemszerűen nincs jogszabályban meghatározva, ez szakértői kérdés lehet jogvitás helyzetben.

Gyakran felmerül a termékszavatosság fogalma is, ez gyártóval szemben érvényesíthető, de használt autónál gyakorlatilag ritka, mert a gyártót a forgalomba hozataltól számított 2 évig terheli, tipikus használt autónál ez már rég eltelt. 

Van-e garancia a használt autóra?

Van-e jótállás (köznyelvben garancia) a használt autóra? A kötelező jótállás csak bizonyos új tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik, a termékkört külön rendelet sorolja fel, tehát nincs.

Persze a kereskedelem kialakította az önként vállalt, vagy szerződéses jótállást. A kereskedések gyakran adnak „motor-váltó garanciát”, vagy biztosítási jellegű garanciát – ennek pontos tartalma jognyilatkozat tartalmától függ, a szerződéses jótállás nem helyettesíti a kellékszavatosságot. 

Korábban részletesen írtunk általánosságban a szavatosságról, jótállásról.

Határidők és bizonyítási terhek

Fontos rá emlékezni, hogy a fogyasztói szerződésnél a kellékszavatossági igény 2 év alatt évül el. Használt dolognál a felek megállapodhatnak rövidebb időben, de 1 évnél rövidebb időtartam érvényesen nem köthető ki.  Sajnos találkozni lehet az „állapot miatt csak 3 hónap szavatosság-szöveggel” is, ez nyilvánvalóan érvénytelen.

A fogyasztónak a hiba felfedezésétől számított 2 hónapon belül kell közölni a hibát, ez minősül „késedelem nélkül közöltnek”. Az első lépés meghibásodás esetén: azonnal dokumentáljunk! Készítsünk fotó, videót, legyen „megörökítve” a hibakód. Mindenképpen írásban, bizonyíthatóan jelentsük be a kereskedőnek a hibát és igényünket.  

Gyakori hiba, hogy a vevő azonnal elviszi szerelőhöz a járművet, megcsináltatja, majd számlát „benyújtja” az eladónak. Ebből vita lehet, mert a kereskedő azt mondja: nem kapott lehetőséget megvizsgálni és kezelni a hibát. A fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt.

Ha szavatossági igényt jelentünk be, a vállalkozás jegyzőkönyvet köteles felvenni, és abban többek között rögzíteni kell a hibát, az igényünket. Ha írásbeli panaszt teszünk, a fogyasztóvédelmi törvény alapján a vállalkozás – főszabály szerint – 30 napon belül köteles írásban megválaszolni. 

A fogyasztói szerződések esetén ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az átadástól számított 1 éven belül felismert hiba már az átadáskor fennállt (kivéve, ha ez a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen). 

Ennek az a gyakorlati jelentősége, hogy egy éven belül főszabály szerint a kereskedésnek kell kimentenie magát (pl. rendellenes használat, utólagos sérülés, nem szakszerű beavatkozás bizonyítása).

A szavatossági teljesítéssel kapcsolatos költségek főszabály szerint a kötelezettet (eladót) terhelik. A fogyasztói szerződéseknél a „szerződésszerűvé tétel” körébe beletartozhat az is, hogy az eladó viselje azokat a költségeket, amelyek a hibás áru „eltávolításához, üzembe helyezéséhez” kapcsolódnak (autónál ez tipikusan: szállítás, vontatás, logisztika – a konkrét tényállás dönti el).  Ha a meghibásodásban közrehat a vevő karbantartási kötelezettségének elmulasztása, a költségek egy része arányosan a vevőt terhelheti (különösen, ha volt megfelelő tájékoztatás, ismert volt a karbantartási elvárás). 

Image

Mit tartalmazzon az adásvételi szerződés? Mik a buktatók?

A szerződés a vásárlás jogi alapja. Gondosan olvassuk el és ne féljünk kérdezni, ha valami nem világos, ragaszkodjunk az általunk meghatározott tartalom beépítéséhez. Az igazi vevői biztonságot nem egyetlen mondat adja, hanem az, hogy a szerződés egyértelműen rögzíti a tényeket (azonosítók, állapot, km, előélet), az eladó érdemi szavatossági felelősségét nem „mossa el” és az igény érvényesítéshez szükséges eljárási és bizonyítási elemeket beépíti (jegyzőkönyvezés, határidők, csatolmányok).

Kötelezően rögzítendő elemek:

• az eladó cégnéve, cégjegyzékszáma, adószáma, székhelye, képviselője (és a képviseleti jog alapja),
• a vevő azonosító adatai,
• kifejezett nyilatkozat, hogy az eladó saját nevében és saját javára ad el (nem közvetítő, bizományos),
• a vevő fogyasztónak minősül (magánszemély, nem üzleti cél).

 Azonosítani kell a járművet, ennek körében a szerződésben szerepeljen: 

• alvázszám, rendszám,
• gyártmány, típus, évjárat, motorszám (ha releváns), hengerűrtartalom, teljesítmény, üzemanyag,
• kilométeróra-állás átadáskor (és hogy ez az átadáskori kijelzés),
• szín, felszereltségi fő elemek (különösen, ha ez értéknövelő),
• forgalmi, törzskönyv adatai.
• ha a hirdetésben volt ígéret (például törésmentes, végig szervizelt), azt emeljük be a szerződésbe 

Szavatosság körében mindenképpen tartalmazza a szerződés, hogy:

• az eladó tulajdonjoggal jogosult eladni,
• a jármű per-, teher- és igénymentes, különösen: lízing/zálog/jogosulti igény/hatósági korlátozás nincs,
• az autó nem lopott, nem körözött.
• szerepeljen, hogy volt-e súlyos sérülés, strukturális kár, totálkár, légzsáknyitás,
• taxi/oktató/rent-a-car/flotta jellegű használat körében használta-e az előző tulajdonos,
• km-állásra vonatkozó nyilatkozat, az, hogy az eladó az általa ismert adatok alapján valósnak tekinti,
• ismert visszahívások, jelentős javítások.

Az eladó érdeke is, hogy tartalmazza a szerződés:

• az eladó nyilatkozik arról, hogy mely hibákról tud, és azokat tételesen felsorolja,
• motor, váltó, hajtás, elektromos rendszer, klíma, fék/futómű állapota legalább „rendeltetésszerű használatra alkalmas” szinten  

Tudnunk kell, hogy ami csak szóban hangzott el, azt nagyon körülményes, vagy lehetetlen bizonyítani.

Gyakori a megtekintett állapot-szöveg, ennél legyünk sokkal részletesebbek, célszerű egy melléklet, amiben részletes megállapítások vannak a következőkre:

• karosszéria/fényezés: sérülések, rozsda, javításnyomok,
• beltér: kopások, hiányok,
• gumik, fék, akkumulátor állapota,
• diagnosztika, hibakód (ha volt),
• próbakör tapasztalat,

Értelemszerűen legyen rögzítve:

• vételár, ÁFA-s státusz (ha releváns), fizetés módja (átutalás, készpénz) és ideje,
• tulajdonjog fenntartása a teljes vételár megfizetéséig (kereskedésnél gyakori és életszerű),
• birtokbaadás időpontja és feltételei (okmányok, kulcsok, tartozékok átadása),
• kárveszély átszállásának időpontja (általában birtokbaadáskor).

A tapasztalat azt mutatja, hogy szükséges az átadás-átvételi jegyzőkönyv is, melyben szerepel:

• az átadás dátuma/órája,
• km-óra állás,
• átadott okmányok: forgalmi, törzskönyv, szervizfüzet, számlák,
• kulcsok száma,
• tartozékok,
• látható állapot és hibák újra rögzítve (fotókkal is lehet).
• képek (külső 4 oldal + műszerfal km + alvázszám)  

Sok kellemetlenségtől kíméljük meg magunkat, ha a szerződésben szerepel, hogy a fogyasztót megillető szavatossági jogok nem kerülnek korlátozásra, rögzítjük a hibabejelentés módját (e-mail cím + postacím) és hogy az eladó jegyzőkönyvet vesz fel.  Célszerű beleíratni a javítás helyét (lehet a kereskedő saját szervize, vagy más szerződött szerviz) és az autó mozgatásának költségviselése legalább alapelvi szabályait vitás esetben.

Különösen hasznos kikötés, hogy ha a vevő a hibát bejelenti, az eladó kérhet vizsgálatot, javítást, de ennek módját és időzítését köteles úgy szervezni, hogy a vevő indokolatlanul ne essen el a használattól.

 Vevői „piros zászlók”, avagy  ezeket a mondatokat célszerű kihúzni, vagy átírni:

• „szavatosság kizárva”, „vevő minden hibát ismer” (általános jelleggel),
• „motor,váltó,fődarabok kizárva” mint teljes felelősségkizárás,
• „kereskedés csak közvetítő” (ha kereskedéstől akarunk venni),
• „a hirdetés nem része a szerződésnek” (ha a hirdetésben lényeges ígéretek voltak).

Vásárolj mindig körültekintően, biztonságosan! A Budapesti Békéltető Testület segít! 

A használt autó vásárlás izgalmas dolog, de ne hagyjuk, hogy az érzelmek elhomályosítsák a józan ítélőképességünket. Legyünk felkészültek, ismerjük meg a jogainkat, és ha mégis probléma adódna, eredménytelen lenne az egyeztetés az eladóval, forduljunk a Budapesti Békéltető Testülethez:

• Személyesen (a testület székhelyén),
• Postai úton: 1253 Budapest, Pf. 10.,
• E-mailben: bekelteto.testulet [at] bkik.hu,
• Online űrlapon keresztül,
• e-Papír felületen keresztül (címzett: Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Budapesti Békéltető Testület),
• Ügyfélkapu segítségével.

Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes, így a Budapesti Békéltető Testülethez főszabály szerint a budapesti lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók fordulhatnak. Nincsen akadálya azonban annak sem, hogy nem budapesti lakos ügyében is a Budapesti Békéltető Testület folytassa le az eljárást, ha ezt a fogyasztó maga kifejezetten kéri.