Blog

Nap mint nap az úgynevezett fogyasztói szerződések világában élünk: termékeket vásárolunk, szolgáltatásokra fizetünk elő, közüzemi számlákat kapunk. Amikor problémánk akad például egy hibás cipővel vagy egy folyton elromló mosógéppel, fontos, hogy tudatos fogyasztóként tisztában legyünk azzal, mi illet meg minket, milyen jogaink vannak, miként tehetünk panaszt. 
Vegyük most sorra ezeket, illetve nézzük meg, hogy mit takarnak pontosan a szavatosság, garancia és jótállás fogalmai, amelyek gyakran keverednek a hétköznapi szóhasználatban, de jogilag eltérő jelentéssel bírnak.

Fontos kiemelni, hogy fogyasztói jogainkat kizárólag kereskedőkkel, cégekkel, szolgáltatókkal szemben érvényesíthetjük. Ha magánszemélytől vásárolunk, akkor nem illetnek meg ezek a jogok. 

Mi az a szavatosság?

A szavatosság nem keverendő össze a jótállással (garanciával). A szavatosság nem tartóssági vagy hordási idő, hanem jog arra, hogy a termék meghibásodása esetén egy adott időtartamon belül (alapvetően két éven belül) lehetőségünk legyen reklamálni, azaz előterjeszteni az ún. szavatossági igényünket. A szavatosság lényege tehát az, hogy az eladó „szavatolja”, hogy olyan terméket értékesített, amelynek nem volt az eladáskor (rejtett) hibája, tehát nem rendelkezett olyan hibával, amely már a teljesítéskor is fennállt. 

Ha egy termékkel az első évben probléma adódik, az eladó vállalkozásnak kell szakvéleménnyel bizonyítania, hogy a hiba nem gyári eredetű, tehát a vállalkozás köteles azt bizonyítani, hogy a termék nem rendelkezik rejtett hibával. Ennek megfelelően, ha szakértői véleményre van szükség a vita elbírálásához, akkor annak költségeit az első tizenkét hónap során az eladónak, az azt követő egy évben pedig a vevőnek kell fizetnie. 

Ha az eladott termék nem felel meg a minőségi követelményeknek, ún. hibás teljesítésről beszélünk. A vásárló ilyen esetekben négyféle kellékszavatossági igénnyel élhet az eladóval szemben. 

Hiba esetén első körben kijavítást vagy kicserélést kérhetünk, melyek közül főszabály szerint, néhány kivételtől (például amikor a fogyasztó által választott megoldás lehetetlen: ha a vállalkozás már nem forgalmazza a szóban forgó terméket, akkor nem tudja kicserélni ugyanarra, vagy ha a javításhoz nincs megfelelő alkatrész) eltekintve a fogyasztó választ. Javítás vagy kicserélés esetén a szavatossági idő megváltozik: egyes esetekben meghosszabbodik, más esetekben pedig újrakezdődik a termék egészére vagy annak egy részére. 

■ A szavatossági idő meghosszabbodik a javítás idejével, hiszen amíg a szervizben van a termék, nem tudjuk azt használni; 

■ ha a termék egy alkatrészét kell csak kicserélni vagy kijavítani, akkor csak az új alkatrészre vonatkozóan kezdődik újra a szavatossági idő; 

■ ha pedig egy újra cserélik ki a hibás terméket, akkor a termék egészére nézve indul újra a szavatossági idő. 

Ha jelentős hiba esetén se javításra, se cserére nincs lehetőség, vagyis ha az eladó a javítást, illetve a cserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni, akkor választhatunk, hogy megtartjuk a terméket, és árleszállítást kérünk (visszakapjuk a vételár egy részét), vagy visszaadjuk a hibás terméket, és elállunk a szerződéstől (visszakérjük a vételárat). 

Jelentős hibának minősül az olyan hiba, amely a fogyasztót a termék használatában akadályozza: pl. a hajszárító nem működik, nem kapcsol be. Jelentéktelen hibáról akkor beszélünk, ha működik, csak van rajta egy karcolás. Előbbi esetében, ha a vállalkozás nem tudja kijavítani/cserélni a terméket, akkor a fogyasztó visszakérheti a vételárat. Karcolás esetén nem kérheti vissza a vételárat, csak javítást vagy cserét. Jelentős hibának minősül például az is, ha egy termék színe más, mint amit rendeltünk.

Figyelem! Az üzletekben gyakori, hogy a hibás termék vételárát nem adják vissza, hanem csak levásárlási lehetőséget biztosítanak, holott ez nem szabályos! Ilyen esetekben (ha a javítás vagy a csere nem lehetséges) jogunk van a vételár visszatérítésére. 

Mi az a jótállás, avagy garancia? 

A kötelező jótállás közismert nevén a „garancia”. A köznapian műszaki cikkeknek nevezett nagyobb értékű, hoszszabb élettartamra-használatra tervezett, gyakran áruhitellel terhelt termékek általában az ún. tartós fogyasztási cikkek közé tartoznak. Ezekre a – fogyasztóknak jelentősebb kiadást jelentő – termékekre az eladási ártól függően két vagy három év kötelező jótállás érvényesíthető. 

Az eladónak a jogszabályban meghatározott termékek esetében (pl. mosógép, hűtőszekrény, mikrohullámú sütő, fűnyíró, nyílászáró, kaputelefon stb.) 10 000 Ft és 250 000 Ft között 2 év, 250 000 Ft felett 3 év jótállást kell vállalnia. 

A jótállás a hibás teljesítésért való felelősség emelt szintű formája. Itt is ugyanazok a jogok illetnek meg minket, mint általában a szavatosságnál (kijavítás, kicserélés, árleszállítás és elállás). 

A kereskedő dönthet úgy, hogy a kötelező jótállás mellett önkéntes jótállást (ún. szerződéses jótállást) is vállal. A jótállás önkéntes vállalása esetén az eladónak lehetősége van a jótállási idő mértékét meghosszabbítani (tehát például a vételára miatt hároméves kötelező jótállás alatt álló mosógépünkre az eladó önként vállalhat akár tízéves szerződéses jótállást is). 

A jótállási igényt a jótállási jeggyel tudjuk érvényesíteni. Ha ezt nem kaptuk meg, ez akkor sem jelenti a jótállási jog elvesztését. Ilyen esetben a számla vagy a nyugta bemutatásával tudjuk jogainkat érvényesíteni. 

Mik a különbségek a jótállás és szavatosság között?

■ A szavatosság és a jótállás nem egymást helyettesítő fogyasztóvédelmi szabályok, ha valamire vonatkozik a jótállás, attól még vonatkozik rá a szavatosság is. 

■ A jótállás és a szavatosság ideje egymástól eltérhet. A kötelező jótállás esetében a jótállási idő teljes tartama alatt (2 év, illetve 3 év), míg a 2 éves szavatosság esetében az első évben a vállalkozás köteles azt bizonyítani, hogy a termék rejtett hibával nem rendelkezik (rejtett hibáknak olyan hibákat lehet tekinteni, amelyek már a teljesítéskor is megvoltak, azonban nem voltak felismerhetőek). 

■ Az eladónak a jogszabályban meghatározott termékek esetében 10 000 Ft és 250 000 Ft között 2 év, 250 000 Ft felett 3 év kötelező jótállást kell vállalnia (pl. hűtő, mosógép, redőny stb.), a szavatosság pedig bármely termékre (pl. cipő, ruha stb.) vonatkozik alsó értékhatár nélkül. 

■ A jótállás szabályai csak az új termékekre vonatkoznak, a használtakra nem, ezzel ellentétben a vállalkozásnak minimum egy év szavatosságot kell a használt termékek esetében is biztosítaniuk a fogyasztók részére. 

■ A jótállás erősebb jog, mint a szavatosság, utóbbi viszont szélesebb körre vonatkozik. 

Az eladó felelősségét nem minden hiba alapozza meg. A Polgári törvénykönyv szerint nem teljesít hibásan a vállalkozás, ha a vevő a hibát a szerződéskötéskor ismerte vagy ismernie kellett. Ha annak ellenére vettük meg a terméket, hogy tudtunk a hibájáról, vagy arról tudnunk kellett (például karcos, emiatt kapunk engedményt), akkor e hiba vonatkozásában az eladónak nincs sem szavatossági, sem jótállási felelőssége. A termék más, megvásárlásakor nem ismert hibája miatt már érvényesíthetők a jótállási, illetve a szavatossági jogok.

Mi az a három munkanapos cseregarancia?

A jogszabályok előírják azt is, hogy ha a megvásárolt termékről lényegében azonnal kiderül, hogy hibás, akkor a három munkanapos cseregarancia szerint a kereskedő három munkanapon belül köteles azt kicserélni. Fontos, hogy ez a szabály kizárólag hibás termékekre vonatkozik. Ha a termék rendeltetésszerűen működik, és például azért szeretnénk visszavinni a boltba, mert nem tetszik, vagy egyéb okból meggondoltuk magunkat, akkor a kereskedő nem köteles sem visszavenni, sem kicserélni. 

Kép

Hova fordulhatok a panaszommal?

Amennyiben problémád merül fel egy megvásárolt termék vagy egy igénybe vett szolgáltatás kapcsán, panaszodat azonnal jelezd az eladónak/szolgáltatónak, lehetőség szerint írásban. A válaszadásra a vállalkozásnak 30 nap áll rendelkezésére. Ha nem sikerül a vállalkozással közös nevezőre jutnod, esetleg panaszodra elutasító választ kapsz, vagy az válasz nélkül marad, vitás ügyed rendezése céljából keresd fel a Budapesti Békéltető Testületet!

Ha panaszod van, nem vagy egyedül: a békéltető testületek segítenek!

Forduljunk bátran a békéltető testületekhez, ha egy vállalkozással egy termék vásárlása vagy szolgáltatás igénybevétele kapcsán vitás ügyünk van.

Amennyiben a vállalkozással (eladó, szolgáltató) nem tudunk megegyezni, fogyasztóként panaszunkkal a békéltető testületekhez fordulhatunk. A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogviták bíróságon kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje az egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok ingyenes, egyszerű, gyors, hatékony érvényesítése érdekében. 

Hogyan lehet békéltető testületi eljárást indítani?

A Budapesti Békéltető Testületnél (csakúgy, mint valamennyi békéltető testületnél) az eljárás megindítása könnyű és egyszerű – amennyiben kitöltjük a kérelem-formanyomtatványt, és csatoljuk a szükséges mellékleteket, a testület máris érdemben tud foglalkozni az ügyünkkel. 

A fogyasztói kérelmek személyesen, postán, e-mail útján (bekelteto.testulet [at] bkik.hu), a www.bekeltet.bkik.hu weboldal „Kérelem online benyújtása” menüpontja alatt elérhető űrlap kitöltésével, valamint e-Papír felületen keresztül és Ügyfélkapu segítségével is benyújthatók. 

Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes, így a Budapesti Békéltető Testülethez főszabály szerint a budapesti lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók fordulhatnak. Nincsen akadálya azonban annak sem, hogy nem budapesti lakos ügyében is a Budapesti Békéltető Testület folytassa le az eljárást, ha ezt ő maga kifejezetten kéri. 

Az eljárás elindításának egyik előfeltétele, hogy először közvetlenül a vállalkozással kíséreljük meg rendezni a vitát, lehetőség szerint írásban. Ennek sikertelensége esetén fordulhatunk a békéltető testülethez.

Nézd meg a Budapesti Békéltető Testület eljárási folyamatát bemutató videónkat: https://www.youtube.com/watch?v=89FZ7yNQOqI