„Miért kell a parkolásért fizetni?” - sóhajtunk fel naponta többször, rögtön azután, ahogy végre találtunk parkolóhelyet. Azért, mert a jog a közterületi várakozást egy szabályozott, díjköteles közszolgáltatásként kezeli és a díj a szűkös közterület-használat ellentételezése, valamint forgalomszervezési eszköz is.
Az 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről (Kkt.) felhatalmazza az önkormányzatot arra, hogy forgalomszervezési és a törvényben megjelölt indokok alapján olyan várakozási területet jelöljön ki, amelynek használatáért várakozási díjat kell fizetni. Budapesten ezt a rendszert a 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet részletezi; kimondja, hogy a várakozási díj a járművel történő várakozás biztosítását célzó közszolgáltatás ellenszolgáltatása.
A közterület szűkös erőforrás, a parkolóhelyek száma korlátozott, urbanisztikai és közgazdasági szempontból nézve, ha ingyenes lenne a parkolás, hosszabb ideig foglalnák a fogyasztók a helyet, romlana a parkolóhelyek forgása, nőne a „körözés” a szabad helyért, ez forgalomterheléssel, környezetszennyezéssel, dugókkal járna.
Az automaták, applikációs, mobilfizetési háttér, jelzőtáblák, felfestések, ügyfélszolgálat, ellenőrzés mind ráfordítás. A Kkt. kifejezetten előírja, hogy a díjat úgy kell megállapítani, hogy legalább a ráfordításokra és a működéshez szükséges kiadásokra fedezetet biztosítson és érvényesüljön a szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyenértékűsége. Budapesti szinten az is rögzített elv, hogy díj csak a parkolásüzemeltetési rendszer felállítása után és annak folyamatos üzemeltetése mellett szedhető.
Ha díjköteles területen nem fizetünk, vagy a kifizetett időt túllépjük, a Kkt. alapján várakozási díj és pótdíj fizetendő. Fontos tudni, hogyan csökkenthetjük a pótdíj kockázatát és milyen jogaink vannak, ha fogyasztói jogvitába keveredünk a parkolási társasággal.
5 perces türelmi idő: Mikor kapsz pótdíjat a hibákért? Ne fizess kétszer a parkolásért!
A Budapesti Békéltető Testület előtt a parkolással kapcsolatos ügyekben tipikusan nem az a vita tárgya, hogy kell-e fizetni, hanem hogy jogszerűen és törölhető-e a pótdíj, illetve visszajár-e a befizetett összeg.
A leggyakoribb problémák a következőkből erednek:
- Elindult a mobilparkolás, mégis pótdíjazásra került sor: gyakran nem regisztrált telefonszámról indítják a fogyasztók a mobilparkolást, vagy a fizetés „látszólag” elindult, de a rendszerben nem azon a módon jelent meg, ahogy kell.
- Téves adatok mobilparkolásnál: pld. rosszul beírt rendszám esetén
- „Türelmi idő” miatti viták a leginkább tipikusak, amikor az ellenőr „nagyon hamar” ellenőriz, a fogyasztó pedig utóbb igazolja a megfizetést
- Kihelyezési hibák: az automatából vásárolt parkolójegy érvényes volt, de rosszul, vagy nem láthatóan került kihelyezésre
- Átparkolás és napi többszöri parkolás: az „átparkolásból”, napi többszöri parkolásból eredő viták, ilyen esetekben sokszor a lejárt parkolójegy ottmarad és ez alapján pótdíjazzák a fogyasztót
- Téves zóna: gyakran téves zónára fizet a fogyasztó és pótdíjazzák
- Lopott gépkocsi esete: ellopják a gépkocsit és az elkövető parkolási pótdíjtartozást halmoz fel, amit az üzembentartón követelnek
- Mozgáskorlátozott igazolványhoz kapcsolódó törlési kérelmek
Mikor nem kell fizetni? Ezekben az esetekben mentesül a pótdíj alól:
Lássuk a mentesülés eseteit! Ezek bizony kisszámúak. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a gépjármű üzembentartója mentesül a várakozási díj és a pótdíj megfizetése alól, ha a várakozási díjat megfizette, de az ellenőrzés időpontja és a várakozási díj felszámításának kezdő időpontja (az érvényességi idő kezdete) között nem telt el több idő, mint:
- parkolójeggyel történő díjfizetés esetén 10 perc,
- mobiltelefonos parkolási díjfizetés esetén 5 perc.
Akkor is mentesül az üzembentartó fogyasztó, ha a várakozás megkezdésekor a mozgásában korlátozott személy eredeti és érvényes parkolási igazolványát a gépjármű első szélvédője mögött elhelyezte, de:
- az előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából nem teljes egészében látható, vagy
- azt hátlappal felfelé helyezte el, vagy
- a várakozási díjat parkolójegy megváltásával megfizette, de azt nem a rendelet szerint helyezte el.
Fontos feltétel: Mindhárom fenti esetben csak akkor jár a mentesülés, ha a parkolásüzemeltető ügyfélszolgálati irodájában az eredeti parkolójegyet, a sikeres mobiltelefonos tranzakciót igazoló visszaigazolást, vagy az ellenőrzéskor regisztrált, eredeti mozgáskorlátozott igazolványt utólag bemutatják.
A három leggyakoribb hiba, amiért a Békéltető Testülethez fordulnak
A Budapesti Békéltető testület tanácsokat fogalmazott meg a leggyakoribb ügyek kapcsán, támaszkodva a hozott döntésekre.
1. Téves zóna és rendszám elírása:
Téves zóna és rendszám elírás sok bosszúsággal jár, hiszen megvolt bennünk a fizetési szándék, nem akartuk elkerülni a díjfizetést, automatikus mentesítés nem jár ilyenkor. A rendszámelírás esetén a pótdíjazás kockázata bizony reális, mivel az ellenőrzés a jármű valós rendszámához köti a díjfizetés meglétét, a rosszul rögzített rendszám mellett nem lesz „találat” a járműre.
Mit tehetünk a hibák elévüléséért?
- A tábla az elsődleges: mindig a helyszíni táblát vegyük alapul, ne csak „emlékezetből” válasszunk zónát.
- Ellenőrizzük vissza az adatokat: egy öt másodperces ellenőrzés sok bosszúságtól óv meg minket.
- Használjunk QR-kódot, ha van a táblán vagy az automatán. Ez tipikusan a helyes zónára visz, kevesebb a kézi elütés esélye.
- Mentsük a kedvenceket, de óvatosan: a gyakori helyek esetén mentsük el a gyakran használt zónákat, de minden alkalommal ellenőrizzük is le azokat, mert pár utcával arrébb már más lehet a kód.
- Fotózzunk határhelyzetben: kerület- vagy díjövezet-határ esetén lépjünk pár métert a táblához, fotózzuk le, és az alapján indítsunk parkolást.
- Javítsunk azonnal: ha tévedtünk, azonnal állítsuk le a parkolást, és indítsuk újra a helyes zónával. Készítsünk képernyőképet az appból (időpont, zóna, sikeres indítás).
2. Parkolás kerülethatárokon:
A jogszabály úgy rendelkezik, hogy nem minősül díjfizetés nélküli várakozásnak, ha a gépjármű két szomszédos kerületi önkormányzat közigazgatási területét határoló úton vagy téren (illetve az ezt keresztező úton az első útkereszteződésig) várakozik, és:
- a parkolójegyet a szomszédos kerületi önkormányzat területén, azonos díjövezetben elhelyezett automatánál váltották meg, vagy
- a mobiltelefonos rendszert a szomszédos kerületi önkormányzat területén, azonos díjövezetre érvényes kóddal indították el.
3. A lejárt jegy csapdája
Sok esetben okoz problémát, ha a fogyasztó az adott napon abban a parkolási zónában többször parkol vagy átparkol, és a lejárt parkolójegyét a szélvédőn hagyja.
Az ellenőrzés a lejárt jegyet veszi figyelembe a pótdíj kiszabásakor, és ilyen esetekben a parkolótársaságok nem veszik figyelembe a türelmi időt. A lejárt jegynél ugyanis a parkolási cég a parkolási idő vége és az ellenőrzés időpontja közötti időt veszi alapul. Ha a fogyasztó úgy váltott új jegyet, hogy az ellenőrzés és az új jegy érvényességének kezdete között az 5 perc még nem telt el, de a szélvédőn ott hagyott egy lejárt jegyet is, akkor az új jegyet már nem fogadják el igazolásként.
Ilyen esetekben a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy nem ugyanazon a helyen parkolt folyamatosan, hanem átparkolt (ami új parkolási eseménynek számít), így érvényesülhetne a jogszabály által biztosított türelmi idő.
Az 5 perces türelmi idő valós szabálya - a legnagyobb tévhit
Foglaljuk össze tehát! Hiába hiszik sokan, hogy fizetős parkolásnál „van 5 perc ingyen” -ez tévedés. A díjköteles várakozóhelyen alapból azonnal meg kell fizetni a parkolást, különben pótdíjazás kockázata áll fenn.
Országosan a szabály lényege az tehát, hogy pótdíjazással jár, ha díjfizetés nélkül várakozunk, vagy a megváltott időt 1 óránál rövidebb fizetésnél 5 percnél, 1 óránál vagy hosszabbnál legalább 15 percnél jobban túllépjük, Budapesten van egy kimentési lehetőség: ha megfizettük a díjat, de az ellenőrzés és a díjfizetés „érvényességi kezdete” között mobilparkolásnál legfeljebb 5 perc telt el, akkor mentesülhetünk.
Fontos, hogy ez nem automatikus „felmentés”, a helyszínen ettől még kaphatunk pótdíjértesítést, ha az ellenőrzés pillanatában nincs „látható” befizetés.
A mentesülés kulcsa, hogy nekünk kell igazolnunk a feltételek teljesülését a fentiek szerint parkolásüzemeltető ügyfélszolgálati irodájában. Mobilparkolásnál az „igazolás” tipikusan a sikeres visszaigazolás (SMS, app), amelyből a rendszám, zóna és a kezdőidő is megállapítható. Ezért indításkor mindig várjuk meg a „sikeres” visszajelzést, és mentsük a képernyőképet a tranzakcióról.
Mi a teendő, ha megbüntettek?
Reagáljunk gyorsan: ha pótdíjaztak, a lehető legrövidebb időn belül a kimentési szabályra hivatkozva nyújtsuk be a visszaigazolást parkolásüzemeltető ügyfélszolgálati irodájában az üzemeltetőnél és kérjük a pótdíj törlését.
Figyeljünk a 15 napos határidőre: a pótdíj megfizetésének jogvesztő határideje 15 nap, ezt a határidőt mindenképpen tartsuk be, ha el akarjuk kerülni a megemelkedett díjat.
Csatoljunk bizonyítékot: ha méltányosságot kérünk, akkor az ennek igazolásául szolgáló bizonyítékokat is csatoljuk! Ha pld. parkolóóra hibájára hivatkozunk, csatoljunk videofelvételt. (Egyébként is, ha a parkolás folyamatában műszaki meghibásodást tapasztalunk egy jegykiadó automatánál, az ott feltüntetett telefonszámon azonnal jelezzük a parkolás üzemeltető felé.)
Záró tanácsok a biztonságos parkoláshoz
Nem lehet eléggé hangsúlyoznunk a körültekintést, a türelmet és a dokumentálás fontosságát:
- Dokumentáljunk: terjedjen ki a figyelmünk a képernyőfotók és a fényképek készítésére.
- Legyen nálunk apró: készüljünk fel megfelelő mennyiségű és címletű aprópénzzel, ne bízzunk korlátlanul a mobilparkolás bármikori elérhetőségében (előfordulhat hiba a fizetőrendszerekben, vagy a telefonunk is lemerülhet/meghibásodhat).
- Ismerjük meg a technológiát: ne bízzunk azonban csak a készpénzes módszerben sem, ne sajnáljuk az időt a mobiltelefonos parkolás „megtanulására”.
Ha megbüntették, és a szolgáltató elutasítja a panaszát, forduljon a Budapesti Békéltető Testülethez! Itt gyorsan és egyszerűen tud eljárást indítani. Korábbi tájékoztatónkat itt találja:
A békéltető eljárás menete – így nyújtsd be a kérelmed
A Budapesti Békéltető Testületnél (csakúgy, mint valamennyi békéltető testületnél) az eljárás megindítása könnyű és egyszerű – amennyiben kitöltjük a kérelem-formanyomtatványt, és csatoljuk a szükséges mellékleteket, a testület máris érdemben tud foglalkozni az ügyünkkel.
A kérelmet az alábbi módokon nyújthatja be:
- Személyesen (a testület székhelyén).
- Postai úton: 1253 Budapest, Pf. 10.
- E-mailben: bekelteto.testulet [at] bkik.hu
- Online űrlapon keresztül a https://uj.bekeltetes.hu/publikus/online-ugy-inditas weboldalon.
- e-Papír felületen keresztül (címzett: Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Budapesti Békéltető Testület).
- Ügyfélkapu segítségével.