Vissza az összes hírhez2014. augusztus 14.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/0114/2014
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére Borbély Nándor (3432 Emőd, Kossuth út 89.) vállalkozással szembeni ügybena fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül a vállalkozói díjat 92.900.-Ft-ot, azaz kilencvenkétezer-kilencszáz forintot a fogyasztónak fizesse vissza.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény (Fgytv.) 34. § (2) bekezdése szerint a tanács ajánlása ellen fellebbezésnek helye nincs.
A fogyasztó 2013. február hónapban rendelt meg a vállalkozástól egy biztonsági ajtót a régi ajtó bontásával és az új ajtó beszerelésével együtt összesen 92.900.-Ft-ért. A megrendeléskor a vállalkozás a helyszínen volt. A vállalkozás az ajtót 2013. március 20-án építette be. A fogyasztó később látta a HiSec honlapon, hogy a hozzá beépített ajtó beltéri, tehát zárt lépcsőházba való. A fogyasztónál azonban nyitott folyosóra nyílik az ajtó és ki van téve az időjárás hatásainak. A fogyasztó megkérdezett egy szakembert, aki megállapította, hogy az ajtó tönkre fog menni. A fogyasztó kérte a vállalkozástól, hogy a hibát javítsa ki, a beltéri ajtó helyett kültéri ajtót szereljen be. A vállalkozás a fogyasztó kérését nem teljesítette.
A fogyasztó kérelemmel fordult a békéltető testülethez annak érdekében, hogy a testület kötelezze a vállalkozást a beltéri ajtó kültéri ajtóra történő cseréjére, annak költségeivel együtt.
A meghallgatás 2014. 02. 17-i időpontjáról feleket a békéltető testület elnöke a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést képviselője 2014. január 28-án átvette. A vállalkozás a jelen eljárásban a meghallgatás időpontjáig válasziratot nem küldött.
A vállalkozáselőzetesen a jogvita tárgyárakiterjedő hatályú alávetési nyilatkozatot nemtett. A vállalkozás jelölési jogával nem élt.
A fogyasztó a meghallgatáson megjelent. A meghallgatáson a vállalkozás a szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. Az eljáró tanács tagjaival (Pösztörné dr. Rácz Szilvia, Földesi Erzsébet, Dr. Czipri Zoltán) szemben a fogyasztó kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.
Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29. § (8) bekezdése szerint kiküldött és a vállalkozás által átvett értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B. §-a szerint “A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó ‑ a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú ‑ nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”
A fogyasztó a meghallgatáson a kérelmében foglaltakat fenntartotta. Elmondta, hogy az ajtó már hibás, mert szorul a zárban a kulcs és régebben elég volt behúzni az ajtót, de most már csak kilinccsel lehet betenni.
A fogyasztó a meghallgatáson a kérelmét pontosította, miszerint a vállalkozástól a kültéri ajtóra történő cserét (költségekkel együtt), illetve a vételár visszafizetését kérte.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. §(1) bekezdése szerint, „aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti.”
A Ptk. 305. §(1) bekezdése szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
A Ptk. 305/A.§ (1) bekezdés szerint, „ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette.
(2) Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.”
A Ptk. 306. §(1) bekezdés alapján hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(2) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
(3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
(4) A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja.
(5) Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.
A Ptk. 309. § (1) bekezdés szerint „a szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek – ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket – a kötelezettet terhelik. Fogyasztói szerződés esetében a felek ettől eltérő megállapodása semmis”.
Az eljáró tanács a becsatolt dokumentumok alapján és a fogyasztó meghallgatását követően megállapította, hogy a vállalkozás jelen eljárás során független szakértői véleménnyel nem bizonyította, hogy a nyílászáró a teljesítés időpontjában megfelelt a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak, azaz azt, hogy a termék a teljesítés időpontjában hibátlan volt. A vállalkozás az ajtóra egy év garanciát vállalt. A vállalkozás a helyszínt felmérte, de a fogyasztót nem tájékoztatta arról, hogy a beszerelt ajtó beltéri. A fogyasztó jelezte a vállalkozás részére, hogy az ajtó hibásan működik, de a vállalkozás a hibát nem javította ki.
Az eljáró tanács megállapította, hogy a fogyasztó beltéri ajtó kültéri ajtóra történő csereigénye nem megalapozott, mert a Ptk. rendelkezése szerinte a csere kizárólag ugyanolyan termékre vonatkozó cserét jelent, azaz csere esetén a vállalkozásnak ugyanolyan beltéri ajtóra kellene cserélnie a beszerelt ajtót.
A fentiekre tekintettel az eljáró tanács döntése szerint a fogyasztó igénye részben megalapozott, ezért ajánlást fogalmazott meg, miszerint a vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül a vállalkozói díjat 92.900.-Ft-ot, azaz kilencvenkétezer-kilencszáz forintot a fogyasztónak fizesse vissza.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2014. február 17.
Pösztörné dr. Rácz Szilvia
eljáró tanács elnöke
Földesi Erzsébet
eljáró tanács tag
Dr. Czipri Zoltán
eljáró tanács tag
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
