Hírek

2013. szeptember 17.

Budapesti Békéltető Testület

1016 Budapest, Krisztina krt.99.

 Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10

Telefon:488-2131 Fax:488-2186

e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu

BBT/0614/2013

Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon a fogyasztó kérelmére a Puma Hungária Kft. (2051 Biatorbágy, Budaörsi út 4.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

A J Á N L Á S T

teszi:

A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül a cipő belső részén történt kiszakadást a cipő egyidejű visszaadása, ill. a számla bemutatása mellett javítsa meg vagy cserélje ki vagy fizessen meg fogyasztónak 18.490,-Ft-ot (azaz: Tizennyolcezer-négyszázkilencven forintot) a fogyasztó által meghatározott bankszámlájára történő átutalással.  

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

INDOKOLÁS

A fogyasztó írásbeli kérelme szerint 2012.07.14-én utcai cipőt vásárolt, amely nem egész 5 hónap alatt mindkét belső sarkánál kiszakadt. Mivel a garancia még érvényes volt, a cipőt decemberben visszavitte fogyasztó. Vállalkozás a cipőt szakértő részére megküldte. Fogyasztó álláspontja szerint a cipőt rendeltetésszerűen hordta, figyelembe vette az időjárási viszonyokat is. Eddigi pozitív tapasztalatai miatt is úgy ítélte meg, hogy a cipője ilyen rövid idő alatt nem hibásodhatott volna meg. 

Fogyasztó írásbeli kérelmében kérte a lábbeli vételárának visszafizetését vagy annak levásárlását.

A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A meghallgatás 2013. április 03. napja 10.00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.

Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő.

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

A vállalkozás válasziratot nem küldött.

A meghallgatáson fogyasztó meghatalmazottja jelent meg, az eljáró tanács ellen kifogást nem jelentett be. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést képviselője 2013.03.14-én átvette.

A fogyasztó meghatalmazottja a meghallgatás során a fogyasztó kérelmében előadottakat fenntartotta, bemutatta a cipőt, amelynek belső része kiszén a kis, ill. nagylábujjnál feslik szét, kiszakadt, sarok része kiszakadt.

Fogyasztó meghatalmazottja útján közölt végeleges kérelme szerint a cipő kijavítását vagy kicserélését, amennyiben ez nem lehetséges a vételárat visszafizetését kéri.

A fogyasztó kérelme alapos. A fogyasztó jelen eljárásban megfelelően bizonyította, hogy a vállalkozás részére hibásan teljesített. A hibás teljesítés körülményeit fogyasztó az alábbi okiratokkal igazolta:

1.      cipő

2.      Jegyzőkönyv minőségi kifogásról

3.      Számla

4.      Szakvélemény

Fogyasztó igazolta, hogy a vásárlást követően a cipője rövid időn belül meghibásodott. Vállalkozás a meghibásodás tényét nem vitatta, a cipő hibáját és szavatossági igényét jótállási időn belül jelentett be fogyasztó.  

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) Ptk. 305. § (1) bekezdése szerint:

„Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.”

A Ptk. 305. § (1) bekezdése értelmében a teljesítés hibás, ha a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban, vagy a szerződésben meghatározott követelményeknek (kellékhiány). Jogszabály alatt minden jogszabályt érteni kell. A kötelezett akkor teljesít szerződésszerűen, ha a szolgáltatás alkalmas a szerződésben meghatározott célra. Hibás teljesítésnek minősül ezért minden olyan szolgáltatás, amely ezen cél megvalósítására alkalmatlan. Hibás a szolgáltatás, ha az minőségileg hibás, ha rosszabb minőségű dolog szolgáltatására kerül sor a szerződésben vagy jogszabályban meghatározottnál.

A Ptk. 277. § (1) bekezdése szerint: „A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában

a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és

b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését, és

c) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint

d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal.„ 

A cipő szerződésszerű teljesítését, annak eladása pillanatában fennálló hibátlanságát a vállalkozás kötelessége bizonyítani tekintettel arra, hogy a hiba a teljesítést követő 6 hónapon belül felismerésre, ill. bejelentésre került – jótállási időn belül.

A Ptk. 305/A. § (2) bekezdése szerint: „Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.”

Vállalkozás a bokacipő meghibásodását elismerte, azt nem vitatta.

A cipő szerződésszerű teljesítését, annak hibátlanságát a vállalkozás lett volna köteles bizonyítani tekintettel arra, hogy a hiba a teljesítést követő 6 hónapon belül felismerésre, ill. bejelentésre került – jótállási időn belül. Vállalkozás ennek a bizonyítási kötelezettségnek nem tett eleget. Vállalkozás készíttetett szakvélemény feltételezéseken alapul, a cipő anyagának megbontása nélkül került sor rá.

A fogyasztó által bejelentett hiba igazolt, a cipő alkalmatlan arra, hogy azt a fogyasztó használja, további használatra alkalmatlan. Várható használatára, és rendeltetésére nézve nem felel meg a jogszabályi és a szerződéses feltételeknek. Alkalmatlan azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú termékeket rendszerint használnak, és nem rendelkezik azzal a minőséggel amely azonos fajtájú termékektől szokásos és elvárható. Az adott árkategóriába tartozó cipőtől magasabb állóképesség várható. Így a vállalkozás a Ptk. 277.§ szabályainak megszegésével teljesített.

A cipő hibája miatt a fogyasztó a Ptk. 305.§-ban írt jogával élt:

Ptk. 305. § (1) bekezdése szerint: „Hibás teljesítés esetén a jogosult

a) elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;

b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.”

Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapján az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, 

c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”

Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”

Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.

Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29. § (8) bekezdése szerint 2012.11.28-án kiküldött és a vállalkozás által átvett értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.    

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B. § -a szerint „A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó ‑ a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú ‑ nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.

Budapest, 2013. április 03.

Dr. Geönczeöl Csaba

eljáró tanács elnöke

Kapják:

1. Fogyasztó

2. Vállalkozás

3. Irattár