Hírek

2013. július 15.

Budapesti Békéltető Testület

1016 Budapest, Krisztina krt.99.

 Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10

Telefon:488-2131 Fax:488-2186

e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu

BBT/0650/2013

Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon a fogyasztó kérelmére a Vöröskő Kft. (1191 Budapest, Vak Bottyán u. 75/B. 203.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

A J Á N L Á S T

teszi:

A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül javítsa ki a porszívót, valamint a termék jótállási jegyén tüntesse fel a javítással kapcsolatos információkat, a jótállás pontos időtartamát a javítás időtartamának figyelembevételével. Amennyiben a vállalkozás a fentieknek nem tud eleget tenni, ugyanezen határidőben cserélje ki a terméket, ennek hiányában térítse vissza annak vételárát, 19.999,- Ft összeget a fogyasztó részére.

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

INDOKOLÁS

A fogyasztó kérelme szerint 2011. 12. 05-én vásárolt a vállalkozás üzletében egy Philips porszívót, 19.999,- Ft összegért, melyet 2012. 12. 29-én azzal a panasszal vitt vissza a vállalkozáshoz, hogy a porszívóból használat közben erős égés szag jön, fél attól, hogy leég a motorja. A vállalkozás a termékre 2 év jótállást vállalt, erre tekintettel a fogyasztó kérte a termék javítását, valamint ennek dokumentálását a jótállási jegyen.

A fogyasztót a vállalkozás többszöri érdeklődést követően 2013. 02. 22-én a értesítette arról, hogy a termék javítása megtörtént, ezt követő napon a fogyasztó a vállalkozásnál megjelent a termék átvétele céljából. Tekintettel arra, hogy a termék hibájáról, a javítás módjáról (egyáltalán, hogy valóban történt-e javítás) a vállalkozás semmiféle dokumentumot, információt nem tudott adni, valamint arra, hogy a termék jótállási jegyén sem tűntette fel a vállalkozás a javítás tényét, és az erre tekintettel meghosszabbodott jótállási időt, a fogyasztó a terméket nem vette át a vállalkozástól.

A fogyasztó kérte a szervizeléssel kapcsolatos dokumentáció átadását, valamint a jótállási jegy megfelelő kitöltését, ez azonban a vállalkozás részéről nem történt meg, a termékhez a fogyasztó a megfelelő dokumentáció mellett nem tudott hozzájutni.

Tekintettel arra, hogy a fogyasztó a vállalkozással közvetlenül nem tudta rendezni a fogyasztói panaszt, a békéltető testülethez fordult, kérte a vállalkozás kötelezését a termék dokumentált kijavítására, ennek hiányában a termék kicserélésére, illetve vételárának visszatérítésére.

A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki.  A meghallgatás 2013. 04. 10-i időpontjáról feleket az Fgytv 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.

Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő.

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

A vállalkozás az értesítésben foglaltak ellenére nem küldött válasziratot a testület részére.

A meghallgatáson fogyasztó személyesen megjelent, az eljáró tanács összetétele ellen kifogást nem jelentett be. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést képviselője 2013. 03. 21-én átvette. Ennek ellenére a vállalkozás a meghallgatáson nem jelent meg, válasziratot sem küldött a testület részére.

A fogyasztó a meghallgatás során a kérelmében foglaltakat adta elő. A fogyasztó előadta, hogy a terméket azért nem tudja bemutatni, mert az még mindig a vállalkozásnál van, a vállalkozás tájékoztatása ellenére nem tett lépéseket a szervizeléssel kapcsolatos jogszabály szerinti dokumentáció pótlására.

A fogyasztó előadta, hogy a dokumentumok hiányában azt sem tudja, hogy egyáltalán volt-e valóban javítva a porszívó erre vonatkozó semmiféle bizonyítékot nem látott, ugyanakkor előadta azt is, hogy a terméket már hónapok óta nem tudja használni, ebből kifolyólag jelentős kellemetlensége adódik, kölcsön porszívóval kell takarítania.

APolgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény277. § (1) bekezdése alapján: A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, ésrendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését.

A hibás teljesítésről a 305. § (1) bekezdése rendelkezik: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.

305/A. § (2) Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

Az igényérvényesítésről pedig a 306. § (1) bekezdés (a-b) pontja az alábbiakat írja elő: Hibás teljesítés esetén a jogosultelsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

A Ptk. 306. § (2) valamint (3) szerint:

(2) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.

(3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003.(IX. 22.) Korm. rendelet rendelkezései szerint:

3. §(1) A forgalmazó köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikkel együtt – külön kérés nélkül – jótállási jegyet átadni.

(2) A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni.

(3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni:

a)a forgalmazó nevét és címét,

b)a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá – ahol alkalmazható – azonosításra alkalmas részeinek meghatározását,

c)a gyártó és – külföldről származó termék esetén – az importáló nevét, címét,

d)a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit,

e)a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját.

(4) A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti.

4. §(1) A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető.

(2) A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.

5. §(1) A fogyasztó a kijavítás iránti igényét a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.

(2) A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre.

(3) A jótállás keretébe tartozó javítás esetén a forgalmazó, illetve a javítószolgálat a jótállási jegyen köteles feltüntetni:

a)a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,

b)a hiba okát és a javítás módját,

c)a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,

d)a jótállás – a kijavítás időtartamával meghosszabbított – új határidejét.

Az eljáró tanács a becsatolt iratok, valamint a fogyasztó meghallgatását követően megállapította, hogy a vállalkozás a fogyasztó jótállási igényével kapcsolatosan nem a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járt el akkor, amikor a részére a jótállási időn belül visszavitt terméket késedelemmel, oly módon javította, hogy arról semmiféle érdemi dokumentációt nem bocsátott a fogyasztó rendelkezésére.

Fentiekre tekintettel a tanács álláspontja szerint a fogyasztó részére a vállalkozás a reklamált hiba kijavítását követően a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő információkkal ellátott jótállási jegyet köteles kiadni.

Amennyiben a vállalkozás a termék hibájának kijavítását nem tudja elvégezni, a fogyasztó a szavatossági jogok tekintetében fennálló jogszabályi sorrend figyelembevételével a termék kicserélésére tarthat igényt, ennek hiányában elállhat a szerződéstől, és a vállalkozás köteles a fogyasztó részére a termék vételárát visszatéríteni.

Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, 

c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”

Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”

Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.

Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29. § (8) bekezdése szerint 2013. 03. 08.-án kiküldött és a vállalkozás által átvett értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.    

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B. § -a szerint „A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó ‑ a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú ‑ nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”

Budapest, 2013. április 10.

dr. Czipri Zoltán

eljáró tanács elnöke

Kapják:

1. Fogyasztó

2. Vállalkozás

3. Irattár