Vissza az összes hírhez2015. január 16.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/0868/2014
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a GML Magyarország Kereskedelmi Kft. (9028 Győr Bisinger József út 18. I/7.)vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásbeli ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen vissza a fogyasztó részére 10.000,-Ft-ot.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése az ajánlás kézbesítésétől számított 15 napon belül kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint meghívó alapján 2013.11.09-én a vállalkozás által szervezett íriszdiagnosztikai vizsgálattal egybekötött termékbemutatón vett részt. A termékbemutatón vásárolt egy pulzáló mágnes terápiás készüléket, egy víztisztítót valamint shiacu massage-t 379.990,-Ft vételáron. A szerződéskötéskor 10.000,-Ft-ot kifizetett foglalóként. A szerződés megkötését követően a fogyasztó -8 napon belül-2013.11.13-án tértivevényes levélben elállt a szerződéstől és kérte a 10.000,-Ft visszafizetését. 2013.11.19-én a fogyasztót telefonon felhívta a vállalkozástól X.Y. és megkérdezte, hogy mikor fizeti ki a vételárat. A fogyasztó tájékoztatta, hogy elállt a szerződéstől. A vállalkozástól a levél „nem kereste” jelzéssel jött vissza. Ezután a fogyasztó huzamosabb ideig nem tartózkodott otthonában és akkor a vállalkozástól kapott egy levelet, de a posta a levelet visszaküldte a vállalkozásnak. A fogyasztó 2014.01.13-án ismét küldött egy levelet a vállalkozásnak, de az „a címzett ismeretlen”jelzéssel jött vissza. A fogyasztó a Békéltető testülethez fordult és az eljárásban kérte, hogy az adásvételi szerződést tekintse semmisnek a vállalkozás és fizessen vissza részére 10.000,-Ft-ot.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25 § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki Dr. Kolyvek Antónia személyében.
Az első meghallgatás 2014.05.12-én 12.00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el. Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő. Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
Az első meghallgatáson a fogyasztó szabályszerű értesítésre nem jelent meg. A meghallgatásra szóló meghívót aposta “nem kereste” jelzéssel küldte vissza. Kérelméhez csatolta a felek között létrejött adásvételi szerződést, a meghívót és sorsjegyet, az írásbeli elállását, a tértivevényes szelvényt és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal elutasító döntését és tájékoztatását.
Az első meghallgatásra a vállalkozás értesítése nem volt szabályszerű, ezért az eljáró tanács a meghallgatást elhalasztotta.
A halasztott meghallgatás 2014.06.18. 8.30 órai időpontjáról az eljáró tanács elnöke a feleket az Fgytv. 29.§-ában foglaltaknak megfelelően értesítette.
A halasztott meghallgatáson a felek szabályszerű értesítés ellenére nem jelentek meg. A fogyasztó 2014.05.28-án érkezett levelében kérte a meghallgatás távollétében történő megtartását.
Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29.§ (8) bek.-e szerint kiküldött értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg. Az eljárásban nem volt együttműködő.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok alapján a bizonyítékokat okszerűen mérlegelve az alábbiak szerint tartotta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A felek között árubemutató után 2013.11.09-én adásvételi szerződés jött létre egy íriszdiagnosztikai és víztisztító berendezésre valamint masszázs csomagra. A becsatolt adásvételi szerződés szerint a fogyasztó 10.000,-Ft-ot fizetett ki foglalóként a vállalkozás részére. Az adásvételi szerződés szerint a vállalkozás, mint eladó tájékoztatta a vevőt a 213/2008.(VIII.29.) Korm. rendelet szerinti 8 munkanapos elállási jogáról. A fogyasztó még a termékek kiszállítását megelőzően –tehát határidőn belül-élt ezen elállási jogával és 2013.11.13-án írásban megküldte az elállási nyilatkozatát a szerződésben feltüntetett címre, ahonnan „nem kereste” jelzéssel jött vissza, de a kézbesítési vélelem beállt. A vállalkozás az elállásra érdemben nem reagált.
Az eljáró tanács megállapítja, hogy a felek jogügyletére vonatkozik az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII.29.) Korm. rendelet.
Ezen Korm.rendelet 3.§ (1) bek.-e szerint: „A vállalkozás köteles legkésőbb a szerződés megkötésekor a fogyasztót írásban tájékoztatni a 4.§ szerinti jogáról és annak a személynek a nevéről, és címéről, akivel szemben e jogát gyakorolja.”
A 3.§ (2) bek.-e szerint: „Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást keltezéssel kell ellátni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a szerződés azonosítását lehetővé tévő adatokat.”
A 4.§ (1) bek.-e szerint: ” A fogyasztó a (2) bekezdésben meghatározott időtartamon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől.
A 4.§ (2) bek.-e szerint: A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti elállási jogát a, termék értékesítésére irányuló szerződés esetében a termék kézhezvételének napjától számított nyolc munkanap elteltéig gyakorolhatja.”
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. - azaz Ptk.- 319.§(3) bekezdése szerint: „A szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.”
Az elállás a szerződést tehát felbontja, így az a szerződéskötés időpontjára visszamenő hatállyal megszűnik, így a már teljesített szolgáltatások maradéktalanul visszajárnak.
A vállalkozás ilyen árubemutatóval egybekötött adásvételnél nem is köthetett volna ki foglalót, hiszen a vevőt ebben az esetben megilleti az indokolás nélküli elállás joga, így a vállalkozás köteles visszafizetni az átvett 10.000,-Ft foglalót.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást az Fgytv. 36.§ (1) bek.-ben foglaltakra, mely szerint: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget. a békéltető testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül- jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét- legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történő kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével- nyilvánosságra hozza.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B §-a szerint: „A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”
Budapest, 2014. június 18.
Dr. Kolyvek Antónia
eljáró tanács elnöke .
Kapják:
1.Fogyasztó
2.Vállakozás
3. Irattár
