Vissza az összes hírhez2014. szeptember 21.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/0882/2014
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Krew Sport Kft. (Garage Store) (1033 Budapest, Bogdáni u. 1.) vállalkozással szemben indult ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
Vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül cserélje ki a fogyasztó cipőjét, amennyiben nem tudja kicserélni vagy a kicserélést nem vállalja, ugyanezen határidőn belül fizesse vissza a fogyasztó részére a termék vételárát, 17.990 Ft-ot.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben - kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó írásbeli kérelmében előadta, hogy 2013.08.27-én vásárolt a gyermeke részére egy sportcipőt a vállalkozás üzletében. A kifogásolt cipő egy előzőleg vásárolt termék levásárlása során került hozzá, mivel annak minősége sem volt elfogadható. Sajnálatos módon a lecserélt cipő 2013.12.18-án szintén használhatatlanná vált. A jegyzőkönyvben az ismétlődő hibák miatt készpénz visszafizetését kérte. Ezt nem tették lehetővé, hanem szakvélemény alapján a kérését elutasították. A szakvélemény számára nem elfogadható, ezért kérte a vételár visszafizetését.
Beadványához csatolta a 2013.03.07-én kelt nyugtát és 08.27-én kelt levásárlást igazoló iratot, a 2013.12.18-án kelt jegyzőkönyvet a fogyasztó kifogásáról és a 2014.01.17-én kelt szakvéleményt.
A békéltető testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény – a továbbiakban Fgytv. – 25.§ (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki.
A békéltető testület elnöke a felek meghallgatását 2014. május 12. napjának 12.00 órájára tűzte ki, melyről a feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy ha mindkét fél – az általa jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Felhívta a felek figyelmét arra, hogy amennyiben ezen lehetőséggel élni kívánnak, az általuk jelölhető testületi tagra vonatkozó javaslatukat nyolc napon belül tegyék meg.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.
A vállalkozás válasziratot a meghallgatás időpontjáig nem terjesztett elő.
A meghallgatáson megjelent a fogyasztó. A vállalkozás képviseletében nem jelent meg senki. Az egyedül eljáró testületi tag (továbbiakban: eljáró tanács) megállapította, hogy a vállalkozás értesítésének szabályszerűségét nem lehet megállapítani, ugyanis az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítés vétíve a meghallgatásig nem érkezett vissza.
Eljáró tanács a fentiek miatt a meghallgatást elhalasztotta.
A békéltető testület elnöke a felek ismételt meghallgatását 2013. június 16. napjának 15.30 órájára tűzte ki, melyről a feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Ismételten figyelmeztette a feleket, hogy amennyiben a meghallgatáson nem jelennek meg, vagy nem terjesztik elő bizonyítékaikat, a tanács lefolytatja az eljárást és a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.
A vállalkozás válasziratot nem terjesztett elő.
Az ismételt meghallgatáson megjelent a fogyasztó. Vállalkozás képviseletében megjelent XY., aki az Y Kft. által adott meghatalmazást csatolt. Felek az egyedül eljáró testületi taggal (dr. Szatai Tibor) szemben kifogást, kizárási indítványt nem jelentettek be. Nem kérték az ügy háromtagú tanácsban történő elbírálását. Az egyedül eljáró testületi tag (továbbiakban: eljáró tanács) megállapította, hogy a felek értesítése szabályszerű volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést mindkét fél 2014.05.28-án átvette.
Fogyasztó fenntartotta az írásbeli kérelmében foglaltakat. Kérdésre előadta, hogy a szakvéleményre tekintettel a cipőt a vállalkozástól úgy kapta vissza, hogy a talpleválást megjavították. A talp oldala azonban azóta ismét elvált a felsőrész anyagától. A cipőnek nem a sarokbélése van kikopva, hanem a lábfej rész bélése. Kérte a cipő cseréjét vagy a vételár visszafizetését. Kérdésre előadta, hogy az eredetileg 2013.03.07-én vásárolt cipő vételára 19.990 Ft volt, ezt 2013.08.27-én levásárolták, és akkor kapták a jelen ügy tárgyát képező új cipőt valamint 2 pár zoknit. A jelen cipő vételára 17.990 Ft volt.
Bemutatta eljáró tanács részére a cipőt, amelyről megállapítható volt, hogy mindkét cipő fejrészének belsejében a fejbélés érezhetően kibolyhosodott, elkopott és több helyen ki is szakadt. A szakvéleménnyel ellentétben azonban a sarokbélés sem kikopva, sem kibolyhosodva nincs. Továbbá mindkét cipő belső oldalán a gumi oldalszalag és a felsőrész textil anyaga 1-2 cm hosszúságú részen elvált egymástól.
A vállalkozás képviselője kérdésre előadta, hogy az üzletek korábbi üzemeltetője a Krew Sport Kft. volt. A Krew Sport Kft. teljes cipő üzletágát, így az üzleteket is az Y Kft. átvette. Kérdésre előadta, hogy sem az átvétel pontos jogcímét, sem annak időpontját nem ismeri, az üzletág átvételét semmilyen okirattal nem tudja igazolni. Kérdésre előadta, hogy a Krew Sport Kft. tájékoztatta őket a jelen ügyről és a meghallgatás időpontjáról.
Érdemben előadta, hogy egyezségként felajánlja a vételár 30%-ának visszatérítését és a fogyasztó a cipőt is megtarthatja.
A fogyasztó az egyezségi ajánlatot nem fogadta el.
A fogyasztó kérelme alapos.
Eljáró tanács a felek előadása és a becsatolt iratok alapján megállapította, hogy a fogyasztó 2013.03.07-én egy cipőt vásárolt a vállalkozástól 19.990 Ft vételárért. A fogyasztó a cipő hibája miatt annak vételárát levásárolta és ennek során jutott 2013.08.27-én a 17.990 Ft vételárú jelen cipőhöz. A fogyasztó a cipő hibáját 2013.12.18-án jelentette be a vállalkozás részére. Vagyis a termék hibáját fogyasztó igazolhatóan 6 hónapon belül bejelentette.
A cipő megvásárlásakor hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) 305/A.§ (2) bekezdése szerint: fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
Vagyis a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a termék nem hibás, illetve a hiba (a hiba oka) a teljesítés időpontjában nem volt meg a termékben. Vállalkozás ennek igazolására szakértőt bízott meg.
A fogyasztó által becsatolt szakvélemény két hibát állapított meg: A talp leválását és a sarokbélés kikopását, kibolyhosodását. A szakvélemény szerint a talp leválása értékcsökkenés nélkül javítható. A sarokbélés kikopásának oka a láb nem kellő rögzültsége miatt a láb mozgása során fellépő erőteljes súrlódó hatás, mely nem anyaghibára visszavezethető ok.
Eljáró tanács azonban a cipő vizsgálatakor nem a sarokbélés kikopását és bolyhosodását, hanem mindkét cipő fejbélésének a bolyhosodását, kikopását és kiszakadását tapasztalta, ellenben a sarokbélés hibátlan állapotú volt. Ez már önmagában is aggályossá teszi a szakvélemény megállapításait. A szakvélemény nem tartalmazza azt sem, hogy mire alapozta a szakértő a láb nem kellő rögzültségére vonatkozó megállapítását. Az eljáró tanács a cipőn semmilyen erre utaló jelet nem tapasztalt. Nem derül ki továbbá a szakvéleményből az sem, hogy a cipő esetében az anyag- és/vagy gyártási hibát a szakértő vizsgálta-e, és hogyan, milyen módszerrel? Ugyanis az eljáró tanács álláspontja szerint ennek a hibának lehet oka éppen az anyaghiba is, melynek vizsgálata így szükséges lett volna. Magyarázatra szorul az is, hogy ezt a szakértő miért nem tartotta megállapíthatónak.
Az eljáró tanács határozott álláspontja szerint egyszakértőivizsgálatnak a megbízás figyelembevételével az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie, a szakértőnek a módszereket alkalmaznia kell, és azok alapján körültekintően és részrehajlás nélkül kell megadnia szakvéleményét.
Eljáró tanács megítélése szerint a csatolt szakvélemény nem felel meg ezeknek a kritériumoknak, így a fentiek alapján eljáró tanács a vállalkozást terhelő bizonyítási kötelezettség teljesítésére a szakvéleményt nem találta megfelelőnek. Márpedig a bizonyítási teher a fentebb kifejtettek alapján a vállalkozást terheli, melynek azonban eljáró tanács álláspontja szerint nem tett eleget.
Továbbá a talpleválás vonatkozásában a vállalkozás által korábban elvégzett kijavítás ellenére a talp gumi oldalszalagja ismét elvált a textil felsőrésztől, azaz az elvégzett javítás vagy nem volt megfelelő, vagy ez a hiba sem javítható.
A Ptk. 306.§ (1) bekezdése szerint: hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A (2) bekezdés szerint: a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
Mivel az eset összes körülményére figyelemmel eljáró tanács megítélése szerint a fejbélés hibája egyértelműen nem javítható, a talpelválást pedig a vállalkozás nem tudta megfelelően kijavítani, ezért a fogyasztó a lábbeli cseréjére illetve csere hiányában a vételár visszafizetésére jogosult.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak fogyasztó kérelmét.
Az eljáró tanács a Krew Sport Kft. és a Y Kft. cégadatainak vizsgálata során megállapította, hogy a két cég jelenleg is létező, egymástól teljesen független és önálló cég, köztük cégjogi jogutódlás nem következett be. A cipő üzletág átvétele a két cég között természetesen megtörténhetett más egyéb módon is (polgári jogi szerződéssel), de ezt a vállalkozás az eljárásban semmivel nem igazolta, így az eljáró tanács az ajánlását a Krew Sport Kft. vállalkozással szemben hozta meg.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki.
Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), ha
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint:a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése értelmében a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint: afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2014. június 16.
dr. Szatai Tibor
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
