Vissza az összes hírhez2014. június 05.
BBT/0909/2013
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Kanizsa Bútorszalon Kft. (1147 Budapest, Lőcsei u. 86.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita eldöntése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül a fogyasztót által vásárolt Zelma szekrénysor és Alba ülőgarnitúrát pogácsa lábakkal hibáit javítsa ki (vízszintbe állítás, sérült lábak, belső led világítás egységes meleg színű legyen a megrendelés szerint).
Ha a hibák nem javíthatóak, a hibás darabokat cserélje ki, ha ez nem lehetséges szállítsa el a hibás terméket és fizessen vissza értékcsökkenés címén 250.000 Ft-ot annak vételárából, - mely összesen 945.800 Ft volt - fogyasztónak.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a bíróságtól.
A fogyasztó kérelmében előadta, hogy 2012. november 7-én a vállalkozástól vásárolt egy komplett szobaberendezést, mely több részből állt, így Alba ülőke, Viktória fotel, Zelma szekrénysor és komód, dohányzóasztallal, 12 db. pogácsa lábbal. A teljes vételár 696.000+249.800 Ft, azaz: összesen 945.800 Ft volt.
Mivel a pogácsa lábak beillesztésekor hibák jelentkeztek:
- a lábak beállítása nem megfelelő, tüskék álltak ki, a szekrénysor inog, nem stabil,
- a belső led világítás részben hideg fényű, pedig meleg fénnyel rendelte meg, és 3 rész helyett 2 ből állt.
A hibát a vásárlást követő 2 hónapon belül bejelentette, kijöttek javítani a led világítást, de az összes hibát nem javították ki, hideg fényűre cserélték a hibás égőt.
2012.02.02-án írásban jelentette be panaszát, melyre elutasító választ adtak, azzal, hogy a jelezett hibák nem hibák álláspontjuk szerint.
Mivel a panaszára írt választ egy ilyen magas összegű bútoregyüttes tekintetében elfogadhatatlannak tartotta és jótállási időn belül a javítás nem történt meg fogyasztó a Békéltető Testülethez fordult és kérte a javítást, cserét, vagy a vételárból arányos rész visszafizetését díjleszállítás jogcímén.
Kérelméhez csatolta a megrendelőket, számlákat, a panaszlevelet és az arra kapott választ.
A békéltető testület elnöke a meghallgatás 2013. május 7-én 11:00 órai időpontjáról feleket az Fgytv 29 §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel, hogy nyolc napon belül élhetnek a tanács részükről eljáró tagjára vonatkozóan kijelölési jogukkal, ennek elmulasztása esetén a kijelölésről a békéltető testület elnöke gondoskodik. Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzon (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattétel elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A meghallgatáson fogyasztó személyesen megjelent, írásbeli kérelmét fenntartotta azzal, hogy a díjleszállítási igényét 250.000 Ft-ban konkretizálta. Fényképfelvételt mutatott be a hibákról.
A vállalkozás válasziratot küldött, melyben elküldte a korábban a panaszra írt elutasító válaszát.
Elmondta, hogy a hiányzó led csíkot pótolták, mivel ennek színe eltért a többitől, kérte, hogy a többit is erre cseréljék, de ez nem volt megoldható.
A lábból kiálló tüskék a konstrukció részei, éppen az általában egyenetlen padlón történő stabilitást szolgálják.
A válaszirat másolata fogyasztó részére átadásra került.
Vállalkozás szabályszerű értesítés ellenére (melyet 2013.04.18-én átvett) a meghallgatáson nem jelent meg.
Fogyasztó az eljáró tanács tagjaival (dr. Karácsony Gabriella, Blaha Béla, Dorogi András) szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.
Fogyasztó a meghallgatáson felmutatta a csatolt dokumentumok eredetijét, írásos kérelmében foglaltakat fenntartotta, mivel álláspontja szerint a jótállási időn belüli meghibásodást a vállalkozásnak már az első bejelentésre ki kellett volna javítania.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1957. évi IV. törvény (Ptk.) 308. § (4) bekezdése szerint (4) Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó - az (1)-(2) bekezdéstől eltérően - a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét.
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet szerint 25.000 Ft vételár feletti bútorok esetén 2. § (1) A jótállás időtartama egy év.
Mivel jótállási igénye alapján a javítás, vagy csere nem történt meg, azt, hogy erre azért nem került sor mert a hiba nem állt fenn, szakértői véleménnyel nem támasztotta alá a forgalmazó: fogyasztói igénye a vállalkozás hibás teljesítése miatt megalapozott fogyasztónak.
Az eljáró tanács megjegyzi, hogy az ügy elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a felek joga és kötelezettsége, a bizonyítékok hiánya vagy nem megfelelő volta kihat az eljárás eredményére. Az ügy eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a tanács valónak fogadja el. Jelen esetben az Fgytv. 29. § (8) bekezdésére tekintettel a vállalkozásnak kellett volna aggálytalan és kétséget kizáró bizonyítékként megfelelő és indoklással alátámasztott szakértői véleményt csatolnia, pl. kimenteni magát a jótállási kötelezettség alól.
Erre egyébként a békéltető testület elnöke által kiküldött hivatalos irat is felhívta a vállalkozás figyelmét.
A Ptk. 277. § (1) szerint: „A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában
a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és
b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését…”
A Ptk. 305. §(1) alapján: „Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.”
A Ptk. 306. §(1) alapján:”Hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.”
Mindezek alapján az eljáró tanács az rendelkező részben foglaltak szerint megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét és a rendelkező részben foglalt ajánlást tette.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozni.
Az eljáró tanács a Fgytv. 34. § (1) A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.
Budapest, 2013. május 7.
Dr. Karácsony Gabriella
eljáró tanács elnöke
Blaha Béla
eljáró tanács tag
Dorogi András
eljáró tanács tag
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
