Vissza az összes hírhez2014. szeptember 21.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/0932/2014
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számonfogyasztó kérelmére a Dórika 2009 Kft. (6400 Kiskunhalas Halászcsárda u. 13.)vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásbeli ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen vissza a fogyasztó részére 30.000,-Ft-ot.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése az ajánlás kézbesítésétől számított 15 napon belül kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó 2014.01.20-án a vállalkozás által szervezett árubemutatón vett részt és adásvételi szerződést kötött egy légtisztító készülékre valamint gyapjútakarókra és párnára 199.900,-Ft vételáron. A szerződéskötéskor átadott a vállalkozás részére 45.000,-Ft-ot foglalóként. A szerződés megkötését követően 2014.01.22-én írásban elállt a szerződéstől, mert meggondolta magát és nem is akart vásárolni, csak rákényszerítették a vételre. Az elállási nyilatkozatát 2014.01.23-án ajánlott levélben postára adta és kérte a befizetett 45.000,-Ft visszafizetését. 2014.02.03-án a vállalkozás válaszában arról tájékoztatta a fogyasztót, hogy a szerződés meghiúsulásáért őt terheli a felelősség, ezért a foglaló alapján a szerződéses vételár 15%-át, azaz 30.000,-Ft-ot jogszerűen visszatartanak és csak a 15.000,-Ft-ot fizetik vissza a fogyasztó részére. A fogyasztó ezzel nem értett egyet és a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségéhez fordult. 2014.03.14-én a felügyelőség kiadott részére egy tájékoztatást. Ezek után a fogyasztó a Budapesti Békéltető Testülethez fordult és az eljárásban kérte, hogy a vállalkozás fizessen vissza részére 30.000,-Ft-ot.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25 § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki Dr. Kolyvek Antónia személyében.
A meghallgatás 2014.05.12-én 13.00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el. Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A meghallgatáson a fogyasztó szabályszerű értesítésre megjelent. Az eljáró tanáccsal szemben kifogást, kizárást nem terjesztett elő. Kérelméhez csatolta a felek között létrejött adásvételi szerződést, a fogalaló átvételéről készült bevételi pénztárbizonylatot, az írásbeli elállását, az ajánlott szelvényt, a vállalkozás 2014.02.03-án kelt válaszlevelét, valamint a fogyasztóvédelmi Felügyelőség tájékoztatását.
A meghallgatáson a fogyasztó elmondta, hogy a felügyelőség szerint sem jogos a foglaló visszatartása. Az eljáró tanács kérdésére elmondta, hogy a szerződéskötést megelőzően nem kapott tájékoztatást arról, hogy hány napos elállási jog illeti meg és arról sem, hogy ezen elállási jogát hogyan gyakorolhatja, csak utólag olvasta el a szerződésben. Az árubemutató a Vasas Művelődési Házban volt Budapesten a Kőfaragó utcában. A postaládájában volt egy meghívó az árubemutatóra, így ment el és ott rábeszélték a vásárlásra. Kérelmét az írásbelivel egyezően fenntartotta.
A meghallgatáson a vállalkozás szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. 2014.04.29-én érdemi válasziratot küldött. Ezen válasziratában a következőket adta elő.
A panaszos 2014.01.20-án kötötte meg velük meg az adásvételi szerződést. Ezt követően 2014.01.24 napján érkezett levelében a panaszos kérte a megkötött szerződés megszüntetését és a befizetett 45.000,-Ft összegű foglaló visszafizetését. 2014.02.03-án kelt válaszukban tájékoztatták a fogyasztót, hogy a szerződését lezárták. Egyúttal értesítették, hogy a szerződéses vételár 15%-át megtartva - a 15.000,-Ft-ot postai úton visszafizetik részére.. A bírósági gyakorlat szerint a vételár 15%-át kitevő foglaló nem tekinthető túlzott mértékűnek, így az joggal tartja vissza társaságuk. Hivatkozott a Ptk.245.§ (1) bekezdésére, mely szerint a szerződés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti. Mivel a szerződést Szilvássy Sándor egyoldalúan bontotta fel, így a további összeg visszakövetelésének nincsen jogalapja. Alávetési nyilatkozatot nem tett. Kérte a meghallgatás távollétében történ megtartását.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok alapján a bizonyítékokat okszerűen mérlegelve az alábbiak szerint tartotta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A felek között egy árubemutatót követően 2014.01.20-án adásvételi szerződés jött létre egy légtisztító berendezésre és gyapjútakarókra valamint párnára 199.900,-Ft vételáron. A becsatolt bevételi pénztár bizonylat szerint 2014.01.20-án a fogyasztó 45.000,-Ft foglalót fizetett ki a vállalkozás részére. Az adásvételi szerződés rendelkezése szerint: „A vevő a termék kézhezvételétől számított 8 munkanap elteltéig a Dórika 2009 Kft. 6400 Kiskunhalas, Halászcsárda u.13. szám alá címzett levelével a szerződéstől indokolás nélkül elállhat.”
A szerződésben azt is rögzítették a felek, hogy az Eladó a szerződéskötést megelőzően tájékoztatta a Vevőt a 213/2008 (VIII. 29.) Korm. rendelet szerinti jogairól, így különösen annak 4.§-a szerinti jogáról…”
A további rendelkezések szerint: A vevő jelen szerződés aláírásakor foglalót fizet az Eladónak. Az Eladó az alábbiakban ismerteti a foglaló intézményét és tájékoztatja a Vevőt arról, hogy az 1959. évi IV. tv.-a Polgári Törvénykönyv-az alábbiakat tartalmazza és idézi a Ptk. 243.§(1) és a 244.§, valamint a 245.§(1) bekezdésében foglaltakat.
A fogyasztó még át sem vette a terméket és már 2014.01.23-án írásban elállt a szerződéstől, melyet a vállalkozás 2014.02.03-án írt levelében elfogadott. Az elállás a szerződést a megkötésének időpontjára visszamenőleg szünteti meg, ami adott esetben azt jelenti, hogy a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. A fogyasztó részére az általa megfizetett összeg visszajár, tehát a kérelem alapos.
Az eljáró tanács megállapítja, hogy a felek jogügyletére vonatkozik az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII.29.) Korm. rendelet.
Ezen Korm.rendelet 3.§ (1) bek.-e szerint: „A vállalkozás köteles legkésőbb a szerződés megkötésekor a fogyasztót írásban tájékoztatni a 4.§ szerinti jogáról és annak a személynek a nevéről, és címéről, akivel szemben e jogát gyakorolja.”
A 3.§ (2) bek.-e szerint: „Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást keltezéssel kell ellátni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a szerződés azonosítását lehetővé tévő adatokat.”
A 4.§ (1) bek.-e szerint: ” A fogyasztó a (2) bekezdésben meghatározott időtartamon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől.
A 4.§ (2) bek.-e szerint : „ A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti elállási jogát
a, termék értékesítésére irányuló szerződés esetében a termék kézhezvételének napjától számított nyolc munkanap elteltéig gyakorolhatja.”
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. IV. tv. -azaz Ptk.- 320.§ (1) bekezdése szerint: „Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja.”
A Ptk. 319.§(3) bekezdése szerint: „A szerződés felbontása esetében a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.”
Az eljáró tanács rámutat arra, hogy a Kormány rendelet megalkotásakor jogalkotói szándék arra irányult, hogy a fogyasztó elállása esetén a szerződéskötés előtti állapot álljon helyre, mintha a felek azt meg sem kötötték volna, tehát a fogyasztó mindent visszakapjon. Tehát a vállalkozás a szerződéskötéskor nem is kérhetett volna foglalót a fogyasztótól, mivel a szerződés, indokolás nélkül – jogszabály alapján megszüntethető, tehát a fogyasztó felelőssége a szerződés meghiúsulásáért fel sem merülhet, hiszen szerződésszegés sem történt. A vállalkozás tehát nem hivatkozhat arra, hogy azért tartja vissza a 30.000,-Ft-ot, mert a szerződés meghiúsulása a fogyasztónak felróható. A vállalkozásnak egyebekben semmilyen költsége nem keletkezhetett és kár sem érte, hiszen a termék nem is került kiszállításra.
A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége által kiadott 2014.03.14-én kelt tájékoztatás szerint is a Korm. rendelet alapján jogosan állt el a szerződéstől a fogyasztó, így a foglaló teljes összegének visszatérítése iránti igénye jogos.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást az Fgytv. 36.§ (1) bek.-ben foglaltakra, mely szerint: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget. a békéltető testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül- jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét- legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történő kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével- nyilvánosságra hozza.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B §-a szerint: „A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”
Budapest, 2014. május 12.
Dr. Kolyvek Antónia
eljáró tanács elnök
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
