Vissza az összes hírhez2013. december 16.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/0962/2013
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztók kérelmére a Leder & Schuh Kft. (1074 Budapest, Rákóczi út 50.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita eldöntése érdekében az eljáró tanács alulírott napon
a következő
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételétől számított 15napon belül fizesse vissza a termék ellenében, annak 5.990.,-Ft-os (ötezer-kilencszázkilencven forintos) vételárát.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint 2013.01.16-án vásárolt 5.990,-Ft-ért egy gyerekcipőt, amely kevés hordás mellett 1 hónap alatt tönkrement. A lábbeli orra a belső oldalnál elkezdett elválni a talprésztől mindkét cipőn, illetve az orr rész tetején lévő anyagréteg mállik szét, a felső rétege pereg le, a belső talpbélés legalább 1 mérettel összement. A terméket a fogyasztó 2013.02.21-én visszavitte az üzletbe, a cipőt elküldték bevizsgálásra. Az XY. Kft. által készített szakvélemény a fogyasztó minőségi kifogását megalapozatlannak találta. A fogyasztó nem ért egyet a szakvéleménnyel, vételár visszafizetési igényével a Budapesti Békéltető Testülethez fordult. Kérelméhez másolatban csatolta a vásárlást igazoló 2951/4393 számú nyugtát, a fogyasztói kifogásról felvett jegyzőkönyvet, a 2013/HU-01037 hivatkozási számú szakvéleményt. A kérelmező a jelölési jogával nem élt.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 25. § (3) bekezdése alapján dr. Horváth György személyében egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki, továbbá a meghallgatás 2013. május 28-án 08:30 órai időpontjáról a feleket az Fgytv 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el. Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Továbbá a békéltető testület elnöke az értesítésben felhívta a vállalkozás figyelmét arra is, hogy a békéltető testület közzéteheti annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely az Fgytv. 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – az Fgytv. 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú - nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.
A vállalkozás válaszirata szerint, a szakvéleményben foglaltakat tartja érvényesnek a szakvélemény felülbírálatát nem tartja indokoltnak. A lábbelikről készült fényképfelvételeket is tartalmazó válaszirat értelmében a vállalkozás a fogyasztó hibás teljesítésre vonatkozó kifogást nem tekinti jogosnak. A vállalkozás válasziratában nyilatkozott arról, hogyaz eljáró tanács döntését kötelezésként nem fogadja el. A vállalkozás jelölési jogával nem élt.
A meghallgatáson Z.X. fogyasztó személyesen megjelent, az eljáró tanáccsal szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést meghatalmazottja 2013. 05.10-én átvette, a felhívásra válasziratot küldött, melyet az eljáró tanács átadott a fogyasztónak.
A meghallgatáson a fogyasztó a kérelmében foglaltakat adta elő, igényét fenntartotta.
A fogyasztó kérelme alapos.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 277. § (1) bekezdése szerint:
„A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában
a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és
b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését,…”
A Ptk. 305. § (1) bekezdése alapján: „Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.”
A Ptk. 306. § (1) bekezdése alapján:”Hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.”
A Ptk. 305/A. § (2) bekezdéseszerint fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
Az eljáró tanács szerint nem vitatott tényállás, hogy a kifogásolt lábbeli vásárlásának időpontja 2013.01.16. a szavatossági igény bejelentésének időpontja pedig 2013.02.21. napja volt, tehát a vásárlást követően 6 hónapon belüli. A Ptk. 305/A § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályi vélelem a termék hibáját illetően tehát fennállt. Azonban a vállalkozás XY. Kft. által készített 2013/HU-01037 számú szakvéleménye alapján a hibás teljesítésre vonatkozó jogi vélelmet megdöntötte.
Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás megbízásából a BIMEO Kft. által készített szakvélemény a következőket tartalmazza: „A terméken található károsodásokkal kapcsolatban szemrevételes vizsgálat alapján megállapítottuk, hogy a meghibásodás valamilyen külső –akár véletlenszerű, de a rendeltetésszerű használattal összefüggésbe nem hozható- mechanikai hatás következtében jött létre. A vásárlónak a hibás teljesítésre vonatkozó kifogása megalapozatlan. A szavatossági reklamáció az eladáskor meglévő és csak a viselés során jelentkező rejtett anyag és/vagy gyártási hibákra vonatkozik.”
Az eljáró tanács megállapítja, hogy a XY. Kft. szakvélemény sommás, általános megállapításokat és/vagy kitételeket tartalmaz, a hiba okát nem tárja fel kellő részletességgel, hanem azt a használattal összefüggőnek tünteti fel. A lábbeliről készült képeken is jól látható, hogy a termék olyan részein (bal oldali lábbeli fejrész) is van talpleválás, melyet az említett nem rendeltetésszerű használat miatti külső mechanikai hatás (kopás) nem okoz. Mindezekre tekintettel az eljáró tanács a szakvéleményt részben figyelmen kívül hagyja. Eszerint a forgalmazó vállalkozás a jelen eljárásban nem döntötte meg a korábban idézett törvényi vélelmet, mely szerint a termék hibája már a teljesítéskor megvolt.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, valamint a fogyasztó meghallgatását követően, a fentiek alapján megállapította, hogy a vállalkozás hibásan teljesített, szavatossági felelőssége a hibátlan teljesítésért a Ptk. 305. § (1) bekezdése értelmében fennáll, felelősség alóli mentesülését eredményesen nem bizonyította. A termék konstrukciója hibás ezért a kijavítás vagy kicserélés nem lehetséges tehát a vállalkozást a rendelkező rész szerinti szavatossági kötelezettség terheli.
Ezért az eljáró tanács a rendelkező rész szerinti ajánlást tette.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra:” ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozni.”
Budapest, 2013. május 28.
dr. Horváth György
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
