Hírek

2014. november 20.

Budapesti Békéltető Testület

1016 Budapest, Krisztina krt. 99.

Levelezési cím: 1253 Budapest, Pf.10

Telefon: 488-2131 Fax: 488-2186

e-mail cím: bekelteto.testulet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)

BBT/0986/2014

Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Magyar Telekom Nyrt. (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.)vállalkozással szemben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében folyamatban levő ügyben az eljáró tanács alulírott napon a következő

A J Á N L Á S T

teszi:

A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül gondoskodjon a fogyasztó által 2013.12.04-én bejelentett hiba kijavításáról.

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

INDOKOLÁS

A fogyasztó kérelme szerintvállalkozástól 2012.12.09-én vásárolt egy BlackBerry 9360 típusú készüléket 59.180,- Ft értékben. Azonban a telefon használata során még a garanciális időszakban kiderült, hogy nem biztosítja az elvárt rendelkezésre állási paramétereket, a készülék minimális használt során is lemerül 1 napon belül. A vállalkozás garanciális szervizre átvette az eszközt, majd a bevizsgálás után új készüléket adott ki. Sajnos az új készülék rendelkezésre állása sem volt jobb. Minden lehetőséget kipróbált a fogyasztó, hogy megnövelje a rendelkezésre állást: kikapcsolt minden felesleges alkalmazást, a wifi-t csak akkor aktiválta, amikor ténylegesen használni akarta. Ennek ellenére a készülék ugyanúgy nem bírta egy napnál tovább töltés nélkül. Közben több fórumon olvasta a fogyasztó, hogy a kérdéses készülék típus hibás és az akkumulátora alultervezett. Ezért még a garanciális idő lejárta előtt ismét a vállalkozáshoz fordult és típus-váltás lehetőségét kérte, akár magasabb érték-kategóriájú készülékre is. A szerviz a készüléket átvette, és átvételkor jelezte, hogy valamiféle nedvesedés indikátor elszíneződött, ezért vélhetően nem lesz érvényesíthető a fogyasztó garanciális igénye. Ezt követően a fogyasztó igényét elutasították. Ez volt az első méltánytalan eljárás a vállalkozás részéről, ugyanis egy olyan indikátor jelzésére hivatkozott, amit a készülék kiadásakor a fogyasztónak nem mutattak meg, nem hívták fel a figyelmét arra, hogy ellenőrizze annak állapotát. Ezért a vállalkozás nem bizonyíthatja, hogy az indikátor nem volt-e elszíneződve már akkor, mikor kiadták a készüléket a fogyasztó részére. A fogyasztó határozottan tudja, hogy a készülék semmilyen nedvességet nem kapott, amíg használták, így másra nem tudott gondolni, mint hogy vagy az indikátor rossz, vagy a kiadás előtt elszíneződött. Ezt követően a fogyasztó írásos panasszal élt a vállalkozás Központi Ügyfélszolgálatánál, de onnan is elutasító választ kapott. Ugyan akkor a válasz minősége is mutatta, hogy a vállalkozás érdemben nem is foglalkozott az esettel, mivel az abban foglalt tényszerű hibák alapján a fogyasztónak az a benyomása támadt, hogy szinte el sem olvasták érvelését. Gyakorlatilag ezzel az indikátoros kifogással el kívántak zárkózni a felelősség alól. Ezt a fogyasztó elfogadhatatlannak tartotta, mind az eljárás minősége, mind a hivatkozott kifogás alapján. A fogyasztó véleménye szerint az ember egy közel 60.000,- Ft-os készüléktől és a hozzákapcsolódó szolgáltatástól sokkal többet várhat el. A fogyasztó továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy a vállalkozás ismerje el a típushibát, továbbá elutasította a szerviz azon megállapítását, hogy gondatlan kezelés miatt a készülék nedvességet kapott volna. A fogyasztó ezért a békéltető testület eljárását kezdeményezte, igényeként pedig a típuscsere lehetőségének biztosítását jelölte meg, melyhez kapcsolódó esetleges költségkülönbözetet vállalta a használható készülék érdekében. Kérelméhez másolatban csatolta a vállalkozásnak írt dátum nélküli levelét, a 2012.12.09-én kelt JÓ201200800764 sz. jótállási jegyet, a 2013.05.24-én kelt M6046623 sz. és a 214.01.14-én kelt M6369139 sz. munkalapokat, a 2013.12.04-én kelt J139/4097875 sz. jegyzőkönyvet, valamint a vállalkozás 2014.02.17-én kelt levelét. A fogyasztó jelölési jogával nem élt.

A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25 § (4) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki Dr. Horváth György személyében. A meghallgatás 2014. május 20-án 12:00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el. Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő.

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

A vállalkozás 2014.05.09-én kelt válasziratában a következőkre hivatkozott. Nyilvántartásuk szerint a fogyasztó 2013. május 3-án jelzett minőségi kifogást, melyről a J2174/3931919 sorszámú jegyzőkönyv került rögzítésre, mely szerint „A készülék pár óra alatt lemerül, illetve zúg a töltő. Forrósodik.” A teljes körű bevizsgálás a helyszínen nem volt lehetséges, ezért a gyártói szervizbe továbbították a készüléket. Az M6046623 számú munkalap szerint fődarab cserét végeztek, melynek során a készülék új IMEI számot kapott: 358922042768765. Ezt követően a fogyasztó 2013.12.04-én kereste fel ismételten a vállalkozás szervizét, melyről a J139/4097875 számú jegyzőkönyv került rögzítésre. A teljes körű bevizsgálás a helyszínen nem volt lehetséges, ezért a gyártói szervizbe továbbították a készüléket. Az M6046623 számú munkalap szerint „Az akkuhiba nem tapasztalható, a készülék beázás indikátora el van színeződve, így garanciálisan nem javítható. Az indikátor nem sérülhetett a javítás folyamán.” Tekintettel arra, hogy a szerviz megállapításai alapján a készülék nem rendeltetésszerű használat során sérült, a vállalkozás munkatársa tájékoztatta a fogyasztót, hogy a javításra csak térítés ellenében van lehetőség. Továbbá a vállalkozás hivatkozott a jótállási jegy 11. pontjára, mely az alábbiakat tartalmazza: „A jótállási kötelezettség a Magyar Telekom Nyrt.-t nem terheli, ha a hiba nem szakszerviz által végzett gépkocsi beszerelés, nem rendeltetésszerű használatból eredő törés, sérülés, szakszerűtlen kezelés vagy illetéktelen átalakítás, helytelen tárolás, szoftveres beavatkozás, folyadék általi sérülés, folyadék indikátor matrica elszíneződése, nem megfelelő feszültség használata, elemi csapás, illetve nem a gyártó vagy a Magyar Telekom Nyrt. által javasolt tartozék használatának, vagy az értékesítés után keletkezett bármely oknak a következménye. (...)” A 49/2003. (VII.30.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése - a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről - az alábbiakat tartalmazza: „A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.” A vállalkozás álláspontját a fentiek alapján tehát változatlanul fenntartotta. Tekintettel arra, hogy a készülék nem rendeltetésszerű használat nyomán hibásodott meg, a hiba tehát a teljesítés során nem állt fenn, így társaságuk vonatkozásában a hibás teljesítés nem állapítható meg; következésképpen a készülék garanciális keretek között történő javítását, illetve cseréjét társaságuk nem tudja vállalni, az csak térítés ellenében lehetséges. A vállalkozás megjegyezni kívánta továbbá, hogy a fent említett szabályozás a 15 napos javítást lehetőségként jelöli meg, így a panaszt nem áll módjukban elfogadni. Továbbá a vállalkozás úgy nyilatkozott, hogy az eljáró tanács döntését kötelezésként nem tudja elfogadni, és kérte a tárgyalás esetleges távollétükben történő megtartását.

A meghallgatáson fogyasztó személyesen megjelent, az eljáró tanácsot illetően kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, a hivatalos iratot 2014.05.05-én átvette, válasziratot küldött, melynek másolatát az eljáró tanács átadta a fogyasztónak.

A fogyasztó a kérelmében foglaltak szerint nyilatkozott. Kifejezetten tiltakozott amiatt, hogy a vállalkozás az indikátor elszíneződésére hivatkozva nem vállalta a javítást és azt állította, hogy a készülék beázott. Ha az indikátor ilyen egyszerűen látható, akkor meg kellett volna mutatni a fogyasztónak akkor, amikor a készüléket átvette. De ilyesmiről nem volt szó. Amellett az átvevő szerint is félig volt az indikátor elszíneződve. Ez nem tudni mit jelent, de valószínűleg nem beázást. Ha pedig ilyen egyszerű volt a helyzet, hogy az indikátor elszíneződése miatt nem kívánták javítani a készüléket és megvonták a garanciát, akkor fizetős keretek között milyen hibát akartak javítani? A fogyasztó fenntartotta igényét a készülék javítására vagy értékkülönbözet melletti kicserélésére. 

A fogyasztó kérelme részben alapos.

A megállapított tényállás szerint a JÓ201200800764 sz. jótállási jegy alapján - a vásárlásra vonatkozó bizonylat az iratok között nem volt fellelhető – a fogyasztó 2012.12.09-én vásárolt egy RIM BB CURVE 9360/SL telefont tartozékokkal, azonosító száma (IMEI) 353612051632003. Ezt a telefont 2013 05. 24 én kiállított M6046623 sz. munkalap szerint fődarab cserével javították, ekkor az új IMEI száma 358922042768765 lett. A 2013.12.04-i kifogás bejelentése során a vállalkozás a J139/4097875 sz. jegyzőkönyvében utalt az indikátor részleges elszíneződésére, azonban a készüléket javításra átvette és csak 2014.01.14-én közel másfél hónap elteltével utasította el a fogyasztó garanciális javítási igényét. A vállalkozás az említett jegyzőkönyvben úgy nyilatkozott, hogy a termék bevizsgálása a helyszínen nem lehetséges a készülék gyártói szervizbe továbbítva. Ezzel szemben a Pólus Center T-Pont van megjelölve, mint a munkalapot kiállító szerviz, amely szervezeti egység bevizsgálást és mérést végzett.

A vállalkozás tehát az készüléken levő indikátor részleges elszíneződése miatt általánosságban megvonta a garanciát, a javítást csak fizetés ellenében vállalta, de a javítás összegére és határidejére vonatkozóan ajánlatot nem tett.

Az ügyben irányadó 1959. évi IV. törvény (a 2014.03.15-ig hatályos polgári törvénykönyv - a továbbiakban törvény-) vonatkozó szabályai szerint:

Tv. 248. § : (1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti.

(2) A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli.

(3) Fogyasztói szerződés esetében a jótállási nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jótállás kötelezettjének nevét és címét, a jótállás tartalmát, időtartamát, területi hatályát és a belőle eredő jogok érvényesítésének módját; utalnia kell továbbá arra, hogy a jótállás a fogyasztónak a törvényből eredő jogait nem érinti. A jótállási nyilatkozatot a fogyasztó kérésére írásban vagy más maradandó eszközzel rögzíteni kell, és a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. Jótállást kötelezően előíró jogszabály a jótállási nyilatkozatra vonatkozóan további követelményeket állapíthat meg. Az e bekezdésben meghatározott feltételek nemteljesülése nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.

(4) A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel.

(5) A törvénynek a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait a jótállási jogok gyakorlásánál megfelelően alkalmazni kell.

A Tv. hibás teljesítésre vonatkozó szabályai:

A Tv. 306. §. „(1) Hibás teljesítés esetén a jogosult

a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;

b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

(2) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. [...]

Tv. 308. §(3) bekezdése alapján: Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik.

(4) Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó - az (1)-(2) bekezdéstől eltérően - a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki. [...]

Tv. 309. §: „(1) A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek - ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket - a kötelezettet terhelik. Fogyasztói szerződés esetében a felek ettől eltérő megállapodása semmis.

(2) Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.

310. §Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.

Miután a vállalkozás jótállási időn belüli felelőssége a termék valamennyi hibájára kiterjed, ezért e felelősség automatikusan nem zárható ki arra hivatkozással sem, hogy a termék meghibásodását sérülés, törés, folyadék hatása vagy más, egyéb külső behatás okozta. A vállalkozás e meghibásodási okok fennállása esetén is köteles bizonyítani, hogy a termék hibája a teljesítést (vásárlást) követő fogyasztói magatartás, vagy mulasztás, tehát nem anyag, konstrukciós vagy összeszerelési hiba okszerű következménye. Továbbá azt is kell bizonyítani, hogy a hiba a vállalkozás által hivatkozott fogyasztói magatartás vagy mulasztás következménye és az - például: törés, folyadék hatása, stb. - a fogyasztó által panaszolt hibával ok-okozati összefüggésben áll.    A jótállási felelősség alóli mentesüléshez szükséges, hogy a kötelezett a jogszabályon alapuló vagy az általa vállalt jótállás ideje alatt jelentkező hiba okának bizonyítására szolgáló vizsgálata körében köteles objektív, szakszerű és saját működésétől független, minden hibára kiterjedő szakértői véleményt szerezzen be. A vállalkozást terhelő bizonyítási kötelezettség teljesítésére – egyéb azt alátámasztó objektív bizonyíték hiányában – nem lehet elegendő a vállalkozás saját nyilatkozata (ideértve a saját maga, illetve szervize által kiállított jegyzőkönyv, egyéb irat) vagy a jótállási kötelezettség teljesítésében érdekelt gyártói márkaszerviz nyilatkozata, egyéb irata.

A kijavítási határidőt illetően az eljáró tanács utal arra, hogy a vállalkozás téved, amikor azt állítja, hogy a jogi szabályozás a 15 napos javítási határidőt lehetőségként jelöli meg. A jogszabályok szerint a vállalkozásnak törekednie kell e 15 napos határidő betartására, továbbá a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.  Ennélfogva a határidő megfelelő ok (például speciális alkatrész beszerzésének szükségessége) nélkül nem léphető túl a határidő következmény nélkül. A mulasztás alapot adhat a fogyasztónak javítás helyett a csere iránti igényre, végső soron az elállásra. Az eljáró tanács a mérés bevizsgálás munkafolyamatot nem tekinti olyannak, amely indokul szolgálhat az említett javítási határidő közel háromszoros túllépésére. 

A jótállási felelősség alóli kimentést a vállalkozás eredményesen nem bizonyította emiatt az eljáró tanács a fogyasztó által jelzett hiba határidőben történő kijavítására hívta fel a vállalkozást.

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése szerint  „A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy

c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.”

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „ A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését a (3) bekezdésben foglaltakon túl - az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül - akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.” Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”

Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozni.

Budapest, 2014. május 20.

                                                                                  dr. Horváth György

                                                                                  eljáró tanács elnöke

Kapják:

1. Fogyasztó

2. Vállalkozás

3. Irattár