BBT/1246/2014 a Montonelli Divatház Kft. (1144 Budapest Kőszeg u. 27.) vállalkozással szembeni ügyben

2014. október 22.

 Budapesti Békéltető Testület

1016 Budapest, Krisztina krt.99.

 Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10

Telefon:488-2131 Fax:488-2186

e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu

A kép eltávolítva.

 

BBT/1246/2014

 

Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Montonelli Divatház Kft. (1144 Budapest Kőszeg u. 27.)vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

 

A J Á N L Á S T

teszi:

 

A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül a lábbelit cserélje ki, ha arra nem képes fizesse vissza a vételárát, azaz 11.990,-Ft-ot a fogyasztó részére a hibás lábbeli egyidejű visszaszolgáltatása mellett.

 

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

 

 

 

A fogyasztó 2014.03.14-én vásárolt a vállalkozástól X. márkájú tornacipőt (cikkszám:5-13601-22-44) 11.990,- Ft vételáron. A fogyasztó 2014.03.26-án- 1 hét múlva- minőségi kifogást terjesztett elő, mert a fehér felsőrészt befogta a kék színű bélés anyaga. A fogyasztó kérte a cipő cseréjét vagy vételárának visszafizetését. A vállalkozás a minőségi kifogásról jegyzőkönyvet vett fel és azon jelezte, hogy szakértői véleményt szerez be az ügyben, mert nem lehet eldönteni, hogy gyártási hiba-e. A fogyasztó 2014.04.15-én ismét kifogást tett, mert a vállalkozás a rendelkezésére álló 15 napon belül nem válaszolt. A fogyasztó jelezte, hogy a cipőhöz nem kapott használati útmutatót sem. Ezután a fogyasztót felhívták telefonon és közölték, hogy a szakértői vélemény szerint elutasították a kifogást, de erről írásban nem kapott levelet és a cipőt sem kapta vissza. 2014.04.29-én postázták a cipőt az elutasító válasszal együtt a fogyasztó részére, melyhez mellékelték a blokkot és az utólag csatolt használati útmutatót.

 Ezután a fogyasztó a Békéltető Testülethez fordult és az eljárásban kérte a cipő vételárát, azaz 11.990,-Ft.-ot.

 

A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25 § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki Dr. Kolyvek Antónia személyében.

 

 A meghallgatás 2014.06.19-én 13.00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.

Felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.

 

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

 

A meghallgatáson a fogyasztó megjelent. Az eljáró tanáccsal szemben kifogást, kizárást nem terjesztett elő.

Kérelméhez csatolta a cipő nyugtáját, a minőségi kifogásokról felvett jegyzőkönyveket, a vállalkozás 2014.04.24-én kelt elutasító levelét, Szemrevételezés céljából elhozta a lábbelit.

A meghallgatáson a fogyasztó elmondta, hogy enyhén vizes ronggyal mosta le kívülről a cipő fehér vászon felsőrészét a cipőnek és nem kapott a cipővel használati útmutatót. Felháborítónak tartja a vállalkozás magatartását az ügyben. Fenntartotta kérelmét azzal, hogy cserét is elfogad.

 

A meghallgatáson a vállalkozás szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. A meghallgatásra szóló meghívót meghatalmazottja útján átvette 2014.05.28-án. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé az egyezség megkísérlését, mert a meghallhatásig érdemi választ nem terjesztett elő és a meghallgatáson sem jelent meg. A vállalkozás az eljárás során nem volt együtt működő.

 

Az eljáró tanács a becsatolt iratok, és a cipő szemrevételezése után az alábbiak szerint tartotta megalapozottnak a fogyasztói kérelmet.

 

A fogyasztó nyugtával igazoltan 2014.03.14-én vásárolt egy X. márkájú cipőt a vállalkozástól 11.990,- Ft vételáron. Erre 1 hételteltével- 2014.03.26-án- minőségi kifogást tett, mert mindkét pár felsőrésze elszíneződött.

Az eljáró tanács szemrevételezte a cipőt, mely egy fehér színű textil –vászon-felsőrészű, fűzős kivitelű egybeöntött gumitalpú tornacipő. Mindkét pár bélése sötétkék vászonból van és a tisztítás során a bélés anyaga elszínezte a felsőrész anyagát. Egyébként a lábbeli nem elhasznált, nem elhordott állapotú.

A vállalkozás a minőségi kifogásról ugyan felvett jegyzőkönyvet, de szakvéleményt nem kért be az ügyben, holott a vásárlástól számított 6 hónapon belül a bizonyítási teher a vállalkozáson áll abban a tekintetben, hogy nem rejtett hibás a termék. 2014.04.24-én a fogyasztónak írt válaszában arra hivatkozott, hogy a „vászon lábbelik: olyan lábbelik, melyek viselése kizárólag nyáron és kizárólag száraz időjárás esetén ajánlott, ezen cipők nem vízállóak.” Mivel vizes tisztításnak vetette alá a fogyasztó a cipőt, ezért kérelme nem megalapozott. A vásárlói tájékoztatón is jelezve lett, hogy nem vízálló lábbeliről van szó.

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. tv-a továbbiakban Ptk.- 277. § (1) bek. szerint: „A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni.

A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában

b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos és amelyet a jogosult elvárhat.”

 

A Ptk. 305/A § (2) bek. szerint:” Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen”.

 

Az eljáró tanács álláspontja szerint a vállalkozás az eljárásban nem bizonyította, hogy a termék nem anyag- és vagy gyári hibás, mert nem nyújtott be szakértői véleményt.

 

A Ptk. 306. § (1) bek. szerint: „Hibás teljesítés esetén a jogosult a) elsősorban – választása szerint – kijavítást, vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget.

 

b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni- választása szerint- megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől.

 

Az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint tartotta megalapozottnak a fogyasztói kérelmet, mivel a hiba nem javítható.

 

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, 

c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”

Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

 

Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”

 

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B §-a szerint: „A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”

 

 

Budapest, 2014.június 19.

 

 

                                                                                       Dr. Kolyvek Antónia

                                                                                        eljáró tanács elnöke

 

 

Kapják:

1. Fogyasztó

2. Vállalkozás

3. Irattár