Vissza az összes hírhez2013. november 18.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/1345/2013
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére az M Styl Kft. (1221 Budapest, Szent István tér 12.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül cserélje ki a bútort, amennyiben ennek nem tud eleget tenni, ugyanezen határidőn belül fizesse vissza a fogyasztónak a bútor vételárát, 176. 400,- Ft összeget, a bútor elszállításával egyidejűleg.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó kérelme szerint 2012. 11. 29-én kiszállította a vállalkozás a fogyasztó részére a korábban megrendelt kanapét, és 2 fotelt, amelyek tekintetében a fogyasztó 2013. 01. 29-én minőségi kifogást közölt a vállalkozással, tekintettel arra, hogy a kanapé nyithatóságával problémák voltak, az egyik fotel karfája besüppedt, valamint varrási problémák is voltak a bútor kárpit tekintetében.
A bútor vételára összesen 176.400,- Ft összeg volt.
A vállalkozás a hiba bejelentését követően, jelentős késedelemmel, 2013. 03. 19-én elszállította a bútort javításra, majd 2013. 03. 22-én visszaszállította, ekkor a fogyasztó észlelte, hogy a bútor kijavítása egyáltalán nem történt meg, ezt azonnal közölte a vállalkozással.
Ezt követően a vállalkozás a hiba rendezése vonatkozásában teljesen elutasító magatartást tanúsított. Végül a vállalkozás képviselője vállalta, hogy lefényképezi a bútort a fogyasztó lakásán, de a megbeszélt időpontban úgy jelent meg, hogy fényképező gépet nem vitt magával. A fogyasztó ezt követően új szövetmintát választott a bútor tekintetében a vállalkozás felhívására, a bútor másik szövettel történő áthúzása és kijavítása végül nem történt meg, mert a felek nem tudtak megegyezni a javítás módjában, időtartamában, a vállalkozás a fogyasztó szerint nem tanúsította a megfelelő hozzáállást a probléma kezeléséhez.
Tekintettel arra, hogy a fogyasztó a vállalkozással közvetlenül nem tudta rendezni a fogyasztói panaszt, a békéltető testülethez fordult, kérte a vállalkozás kötelezését a termék kicserélésére az új szövet felhasználásával, ennek hiányában a bútor vételárának visszatérítésére, az eredeti állapot helyreállítására.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A meghallgatás 2013. 06. 19.-i időpontjáról feleket az Fgytv 29 §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. A vállalkozás képviselője az értesítést kétszeri kézbesítési kísérlet ellenére sem vette át, a kézbesítési vélelem beállt a küldemény vonatkozásában a 2013. 06. 06. –i második kézbesítési kísérletre tekintettel.
Azértesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A vállalkozás az értesítésben foglaltak ellenére nem küldött válasziratot a testület részére.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent, részletesen ismertette a kérelme alapját képező ügyet, valamint kiemelte, hogy a vállalkozás képviselője nem tanúsított együttműködő magatartást a jogvita rendezésében. A hivatkozott bútorral számtalan probléma van, az összeszerelése, mechanikája, a kárpit minősége és varrása igen gyenge minőséget képvisel. A bútor javítása az elszállításkor nem történt meg, azért szeretne a fogyasztó cserét, mert a vállalkozás a kijavítást láthatóan a megfelel, minőségben nem tudja elvégezni, és a vállalkozás arról értesítette, hogy az új kárpit anyagot is leszabták a bútorhoz. A fogyasztó fényképfelvételeket is csatolt a bútorról. A vállalkozás a meghallgatáson nem jelent meg.
APolgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései szerint:
Ptk.305. § (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
(2) Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.
(3) A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság).
Ptk.305/A. § (1) Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette.
(2) Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
Ptk.306. § (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult
a)elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b)ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(2) A kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
(3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
(4) A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja.
(5) Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.
Ptk.306/A. § A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok alapján megállapította, hogy a felek között szerződés jött létre a bútor megvásárlása tekintetében, mely szerződést a vállalkozás hibásan teljesített.
A fogyasztó felhívta a vállalkozást a hibás teljesítés kijavítással történő orvoslására, de a vállalkozás a hibát nem tudta megfelelően kijavítani, a későbbiekben pedig magatartásával jelentős mértékben megnehezítette a felek közötti együttműködést.
A bútor hibája a fogyasztó álláspontja szerint javítással gazdaságosan nem orvosolható, valamint a fogyasztótól nem várható el, hogy az általa vásárolt, gyenge minőségben legyártott bútort több alkalommal, jelentős kellemetlenség és a szállítási procedúrával járó folyamatos kényelmetlenség mellett javíttatni próbálja.
Fentiekre tekintettel a jogvita rendezésére a jogszabályi sorrend figyelembevételével a kicserélés, illetve a szerződés felbontása és a vételár vállalkozás általi visszatérítése lehet alkalmas. A vállalkozás a fogyasztó kérelmében foglaltakat az eljárásban semmilyen módon nem cáfolta, a testület által küldött meghallgatási értesítőt nem vette át.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29. § (8) bekezdése szerint 2013. 05. 24.-én kiküldött és a vállalkozás által átvett értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B. § -a szerint „A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó ‑ a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú ‑ nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”
Budapest, 2013. június 19.
dr. Czipri Zoltán
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
