Hírek

2013. február 15.

BBT/1369/2012

A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére az Extreme Digital Zrt. (1033 Budapest, Szentendrei út 89-95., képv.: X. ügyvéd) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

A J Á N L Á S T

teszi:

A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül a termék visszavétele mellett fizessen meg a fogyasztónak 219.000 Ft-ot.

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a bíróságtól.

INDOKOLÁS

A fogyasztó előadta, hogy Várszegi Endre 2009.06.22. napján 36 havi jótállással 219.000 Ft vételárért vásárolt a vállalkozástól egy Sigma Nikon objektívet (70-200/2,8 II EX DG APO Macro HSM), melyet megvásárolt tőle 2011.05.25-én 150.000 Ft vételárért. A fogyasztó sérelmezte, hogy a készülék +10 Celsius alatti hőmérsékleten nem működik az automatikus élességállítás (AF), azaz az objektív rendeltetésszerűen nem használható. A fogyasztó előadta, hogy a 04.01- és 04.20-i forgalmazó által felvett reklamációs jegyzőkönyvek szerint az AF a tesztelés során nem működött. A fogyasztó előadta, hogy a készüléket rendeltetésszerűen a felhasználási útmutató szerint használta, a + 10 Celsius fok körüli hőmérséklet nem számít extrém hidegnek. A fogyasztó előadta, hogy 03.09-én az X. Kft-nél, mint egyetlen hivatalos szerviznél eljárt, melynek vizsgálata szerint az objektív a gyári értékeknek megfelel. A fogyasztó hiába mutatta be, hogy járt a szerviznél, a forgalmazónál történt igényérvényesítése és reklamációja (04.01.) kapcsán a vállalkozás ragaszkodott az újból szervizbe küldéshez. A szerviz ugyanazt a választ adta, mellyel a fogyasztó nem értett egyet, kérte a cserét, vagy a vételárat. A fogyasztó 04.20-án az eredeti garanciajegy nélkül kapta vissza a készüléket, a forgalmazó azt pótolta. A fogyasztó a második sikeretlen „javításkor” a vételár visszafizetését kérte a vállalkozástól.  A fogyasztó igényének a vállalkozás nem tett eleget, a fogyasztó a békéltető testülethez fordulva kérte a készülék vételára visszafizetését.

A meghallgatás 2012.06.07-i időpontjáról feleket a békéltető testület elnöke Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. A vállalkozás az értesítést 05.21-én átvette, az szabályszerűen kézbesítésre került. A vállalkozás jelölési jogával nem élt.A vállalkozás alávetési nyilatkozatot nem tartalmazó érdemi válasziratában meghatalmazással igazolt jogi képviselője útján előadta, hogy a fogyasztó nem igazolta jogosultságát, a készüléket más, X.Y. vásárolta. A vállalkozás hivatkozott a panasz megalapozatlanságára azzal, hogy a szakszerviz szerint az objektív a gyári értékeknek megfelel. A vállalkozás előadta, hogy furcsállja, hogy közel két évig semmilyen panaszt nem jeleztek a készülékkel kapcsolatosan. A vállalkozás kérte távollétében a meghallgatás megtartását.

A meghallgatáson fogyasztó személyesen megjelent, az eljáró tanács összetétele (dr. Toldy Miklósné dr. Farkas Éva, Kassainé dr. Berényi Virág, dr. Kapás Irén) ellen kifogást nem jelentett be. A fogyasztó a meghallgatáson csatolta az X.Y-nal 2011.06.25. napján kötött adásvételi szerződést és úgy nyilatkozott, hogy az objektív vételára 150.000 Ft volt.  A fogyasztó előadta, hogy a termék a birtokában van, a hibajelenség fennáll, tudomása szerint a terméket a vállalkozás már nem forgalmazza. A fogyasztó csatolta a jótállási jegyet (melyet a vállalkozás pótlólag állított ki), illetve a használati útmutató kivonatát, mely az „alapvető karbantartási és tárolási tudnivalók” szövegrésznél, csak a különösen alacsony, vagy magas hőmérsékleten való használatot tilalmazza.

A tanács a vállalkozás válaszirata egy példányát a fogyasztónak átadta. A fogyasztó a meghallgatáson kérelmét fenntartotta. A tanács ismételt meghallgatásról döntött.

Az ismételt meghallgatás 2012.07.12-i időpontjáról feleket a békéltető testület elnöke Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.

Az értesítésben a tanács elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. A vállalkozás az értesítést 06.18-án átvette, az szabályszerűen kézbesítésre került.  A tanács elnöke a vállalkozást felhívta, hogy nyilatkozzon, hogy a termék javítható-e, illetve a termék cseréje biztosítható-e. A tanács a vállalkozásnak a jótállási jegy másolatát megküldte.

A vállalkozás a megismételt meghallgatás időpontjáig nem nyilatkozott. A fogyasztó külföldi útjára való hivatkozással bejelentette, hogy a meghallgatáson részt venni nem tud. A fogyasztó csatolta az általa és X.Y. közös, 2012.06.15-i nyilatkozatát, mely szerint a készülék vételára 150.000 Ft volt.

A tanács álláspontja szerint a fogyasztó kérelme alapos.

A fogyasztói minőségét az adásvételi szerződéssel a tanács álláspontja szerint a fogyasztó igazolta, a jótállási jegy felmutatásával a jótállás jogosultjának tekintendő, a nem vitásan 36 havi jótállás alatt határidőben érvényesített jótállási igény szerinti vételár visszafizetésére irányuló igény alapos. A készülék fennálló hibája két alkalommal is rögzítésre került a vállalkozás által kiállított iratban.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 219. § (3) bekezdése szerint „a szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. A Ptk. 320. § (1) bekezdése alapján „aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja.” Mindez azt jelenti, hogy ha a fogyasztó eláll a szerződéstől, az a szerződést felbontja, a szerződés felbontása pedig azt jelenti, hogy a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Konkrét ügyben a teljes vételár visszajár ilyen esetben, hiszen az elállás az eredeti állapot helyreállítását jelenti, azaz mintha létre sem jött volna a szerződés. A tanács álláspontja szerint az elállás feltételei fennálltak, a fogyasztó jogosultsága a teljes vételárra kiterjed, a fogyasztói jogvita ugyanis itt az „új” fogyasztó és a vállalkozás viszonylatában értendő. Az objektív javítása, illetve cseréje lehetőségét vizsgálta a tanács, e körben a vállalkozás felhívásra nem nyilatkozott, a tanács álláspontja szerint a javításra irányuló eljárás nem járt eredménnyel, a fogyasztó csereigényét (is) elutasította a vállalkozás.

Az eljáró tanács a fogyasztó határidőn belül érvényesített, tartós fogyasztási cikkre vonatkozó jótállási igényét Ptk. 305-306.§-ai alapján alaposnak tekintette és a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

Az eljáró tanács által alkalmazott jogszabályok:

248. §(1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti.

(2) A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban,továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli.

(3) Fogyasztói szerződés esetében a jótállási nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jótállás kötelezettjének nevét és címét, a jótállás tartalmát, időtartamát, területi hatályát és a belőle eredő jogok érvényesítésének módját; utalnia kell továbbá arra, hogy a jótállás a fogyasztónak a törvényből eredő jogait nem érinti. A jótállási nyilatkozatot a fogyasztó kérésére írásban vagy más maradandó eszközzel rögzíteni kell, és a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. Jótállást kötelezően előíró jogszabály a jótállási nyilatkozatra vonatkozóan további követelményeket állapíthat meg. Az e bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülése nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.

(4) A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel.

(5) A törvénynek a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait a jótállási jogok gyakorlásánál megfelelően alkalmazni kell.

Ptk. 305.§ (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.

(2) Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.

(3) A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság).

306.§(1) Hibás teljesítés esetén a jogosult

a)elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;

b)ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, 

c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”

Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”

Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozni.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B. § -a szerint  “A békéltető testület közzéteheti annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó ‑ a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú ‑ nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.

Budapest, 2012. július 12.

dr. Toldy Miklósné dr. Farkas Éva

eljáró tanács elnöke

  dr. Kapás Irén                                                                                Kassainé dr. Berényi Virág

eljáró tanács tagja                                                                                    eljáró tanács tagja

Kapják:

1. Fogyasztó

2. Vállalkozás

3. Irattár