Vissza az összes hírhez2014. november 20.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/1401/2014
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon a Willhiting Kft. (1115 Budapest Bartók Béla út 152/C. III./315.)vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásbeli határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen vissza a fogyasztó részére 300.000,- Ft-ot valamint annak 2011.07.11-től számított a kifizetés napjáig járó, az 1959. évi IV. tv-, azaz Ptk.-szerinti a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékűkésedelmi kamatát.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése az ajánlás kézbesítésétől számított 15 napon belül kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint a vállalkozással ingatlanközvetítésre kötött szerződést. A cég ügyvezetője, Kovácsné Papp Hajnalka a szerződéskötéskor 1.800.000,- Ft megbízási díjat valamint 300.000,- Ft foglalót vett át a fogyasztótól 2011.07.11-én. A szerződésben foglaltak a mai napig nem teljesültek, így a szerződésüket 2014.01.06-án felbontották. A megbízási díj visszafizetéséről sikerült egy fizetési meghagyásos eljárást követően megegyezniük, de a 300.000,- Ft visszafizetésének jogosságát vitatja. Az ingatlant eladó FineInvest Kft. részére 2011.07.12.-14. között a teljes vételárat megfizette a fogyasztó, azaz 2.300.000,- Ft előleg és 17.000.000,- Ft, azaz összesen 19.300.000,- Ft. A Willhiting Kft.-nek kifizetett 300.000,- Ft azonban nem került a vételárból levonásra és a vállalkozás nem tudta azt igazolni, hogy ezt az összeget az eladó részére megfizette volna.
A fogyasztó a vállalkozás elutasító levelét követően a Budapesti Békéltető Testülethez fordult és az eljárásban kérte, hogy a vállalkozás fizesse vissza részére a 300.000,- Ft-ot és annak késedelmi kamatát az átadástól számítva.
A meghallgatás 2014.07.08. 10.00 órai időpontjáról a feleket a békéltető testület elnöke a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
Az eljáró tanács tagjai Dr. Kolyvek Antónia, Blaha Béla és Bíró Sándor voltak.
A meghallgatáson a fogyasztó szabályszerű értesítésre megjelent. Az eljáró tanáccsal szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő. Kérelméhez csatolta a vállalkozással folytatott írásbeli levelezését, a 2011.07.11-én kelt vételi szándéknyilatkozatot, a 2014.07.11-én kelt a 300.000,- Ft-ról szóló nyugtát, az 1.800.000,- Ft megbízási díjról szóló bevételi pénztárbizonylatot, a FineInvest Kft. bevételi bizonylatát a 2.300.000,- Ft-ról és egy átutalási bizonylatot a 17.000.000,- Ft-ról.
A meghallgatáson a fogyasztó fenntartotta írásbeli kérelmét.
A meghallgatáson a vállalkozás képviseletében szabályszerű értesítésre megjelent Kovácsné Papp Hajnalka ügyvezető igazgató. Aláírási címpéldányát csatolta. Megjelent továbbá Dr. Göde Gábor. Az általa becsatolt jogtanácsosi igazolvány már lejárt. Meghatalmazását nem igazolta az eljárásban, így a meghallgatáson csak hallgatóként volt jelen. A vállalkozás képviselője fenntartotta 2014.06.25-én érkezett érdemi válasziratában foglaltakat. Ennek alapján 2011.07.11-én megbízási szerződést írt alá a fogyasztóval, mely szerint a vállalkozás megbízási díja 1.800.000,- Ft volt és további 300.000,- Ft is átadásra került. A fogyasztó 300.000,- Ft összegű visszafizetési igényét a szerződés 5. pontjára alapozza.
Nem vette azonban azt figyelembe, hogy az ingatlan teljes vételára 21.100.000,- Ft volt, melyből a fogyasztó kifizetett az eladónak 17.000.000,- Ft-ot és 2.300.000,- Ft előleget, valamint a 1.800.000,- Ft megbízási díjat, mert a 300.000,- Ft beleszámít a teljes vételárba.
A 300.000,- Ft a teljes vételárba számít bele, nem az opciós vételárba.
A fogyasztóval 2014.05.15-én megállapodást kötött, melyben a közjegyzői díjjal növelt megbízási díjat, azaz a 1.861.500,- Ft-ot részletekben megfizeti részére.
Ebben a megállapodás 3. pontjában benne van, hogy a fogyasztó követelése a fenti összeg megfizetésével megszűnik és a megbízási szerződés tárgyában további követeléssel nem lép fel. Az eljáró tanács tagjára az alábbi javaslatokat tette: dr. Kolyvek Antóniát, dr. Toldy Miklósné dr. Farkas Évát, valamint Kassainé dr. Berényi Virágot. Kérte a fogyasztói kérelem, mint megalapozatlan elutasítását. Alávetési nyilatkozatot nem tett.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok alapján a bizonyítékokat okszerűen mérlegelve az alábbiak szerint tartotta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A felek között nem vitatottan 2011.07.11-én megbízási szerződés jött létre ingatlanközvetítésre, mely megbízási szerződés alapján nyugtával igazoltan a fogyasztó 300.000,- Ft foglalót és bevételi pénztárbizonylattal igazoltan 1.800.000,- Ft megbízási díjat adott át. A szándéknyilatkozat szerint az opciós vételár 19.300.000,- Ft volt. A megbízási szerződés 5. pontja szerint, ha a Bank és a szerződő fél között a szerződés az egyik félnek sem felróható okból nem jön létre, úgy a teljes megbízási díj és a kifizetett előleg azonnali hatállyal visszajár. A felek a megbízási díj tekintetében részletfizetési megállapodást kötöttek, de ennek nem volt része a 300.000,- Ft. A felek azt is egyezően adták elő, hogy a felek közötti jogviszony már megszűnt.
Az ingatlanközvetítő vállalkozás nem bizonyította az eljárásban, hogy az átvett 300.000,- Ft-ot megfizette volna az Eladónak, így a fogyasztó igénye megalapozott.
A felek jogügyletére a szerződéskötéskor hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv.-azaz a Ptk. vonatkozik.
A Ptk.244.§- aszerint: „Ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani, ha pedig a foglaló a beszámításra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.”
A Ptk.361.§(1) bekezdése szerint: „Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.”
A Ptk.301. § (1)bekezdése szerint: „ Pénztartozás esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.”
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást az Fgytv. 36.§ (1) bek.-ben foglaltakra, mely szerint: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget. a békéltető testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül- jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét- legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történő kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével- nyilvánosságra hozza.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B §-a szerint: „A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”
Budapest, 2014. július 8.
dr. Kolyvek Antónia
eljáró tanács elnöke
Bíró Sándor Blaha Béla
eljáró tanács tagja eljáró tanács tagja
Kapják:
1.Fogyasztó
2.Vállakozás
3. irattár
