Vissza az összes hírhez2014. július 18.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/1416/2013
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Lucky Food Kft. (2766 Tápiószele, Halász u. 8.)vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül teljesítse a vállalkozási szerződésben foglalt kötelezettségét vagy fizessen meg fogyasztónak 121.985,-Ft-ot (azaz: Százhuszonegyezer-kilencszáznyolcvanöt forintot) a fogyasztó által meghatározott bankszámlájára történő átutalással.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó írásbeli kérelme szerint ablakcsere céljából vállalkozási szerződést kötött a vállalkozással. A szerződés szerint a vállalkozás az ablakcserén felül redőnyök felszerelését és elkészítését is vállalta. A vállalkozói díj teljes összege 380.000,-Ft volt, amely díj a redőnyök elkészítését és felszerelését is tartalmazta. A nyílászárók beszerelése a megbeszélt időpontban – 2012.09.20. napján – megtörtént, fogyasztó a teljes vállalkozói díjat megfizette. Azonban a redőnyökkel kapcsolatban arról tájékoztatta vállalkozás a fogyasztót, hogy azok még gyártás alatt vannak. A redőnyök felszerelésével egyidejűleg végzik el a „párkányozást” és az egyéb szükséges kőműves munkákat. Mire fogyasztónál befejeződik fogyasztónál a festés, a redőnyök is elkészülnek majd.
Fogyasztó egy kis idő múlva értesítette vállalkozást arról, hogy a redőnyök beszerelésének már semmi akadálya. Azonban vállalkozást fogyasztó ekkor már hiába kereste, különféle indokokkal kimagyarázták magukat. A redőnyök sohasem kerültek fel az ablakokra, a párkányozás sem készült el, a végső kőműves munkákat nem fejezték be.
A fogyasztó kérelméhez csatolta
- vállalkozási szerződést, amelyre a vállalkozói díj megfizetésének ténye is felvezetésre került
- vállalkozással folytatott levelezését
Fogyasztó írásbeli kérelmében kérte a vállalkozási szerződés teljesítését.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25 § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A meghallgatás 2013. június 26. napja 15.00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
Felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A vállalkozás válasziratot nem küldött.
A meghallgatáson fogyasztó személyesen megjelent, az eljáró tanács ellen kifogást nem jelentett be. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítés nem kereste jelzéssel érkezett vissza, a kézbesítési vélelem alapján az értesítés kézbesítésre került.
A fogyasztó a meghallgatás során a kérelmében foglaltakat adta elő. A vállalkozást azóta nem tudja elérni. Korábban kifogásokat közöltek vele, pl. a redőnyök már raktáron vannak stb. időpontot egyeztettek amelyre nem jöttek el. A vállalkozás kiválasztásánál azért részesítette előnyben ezt a vállalkozást, mert redőnyök beszerelését is vállalták, a környéken több munkát is végeztek. Az el nem végzett munkák és a redőnyök ára összege tekintetében egy árajánlatot csatol, amely szerint 121.985,-Ft munka nem került elvégzésre ill. a redőnyöket ekkora összegből lehet pótolni.
Fogyasztó végleges kérelme szerint a vállalkozási szerződés teljesítésé vagy az el nem végzett munka árának visszafizetését kéri.
A fogyasztó kérelme alapos. A fogyasztó jelen eljárásban megfelelően bizonyította, hogy a vállalkozás nem teljesítette a vállalkozási szerződésben vállalt kötelezettségét. A szerződésszegést fogyasztó az alábbi okiratokkal igazolta:
1. vállalkozási szerződés
2. levelezés vállalkozással
3. árajánlat
Fogyasztó igazolta, hogy a bemutatott vállalkozási szerződés szerint milyen munkákat kellett volna vállalkozásnak elvégeznie és mekkora vállalkozói díj ellenében. A vállalkozói díj megfizetését igazolta, ugyanakkor az el nem végzett munkák ill. a redőnyök felszerelésének, elkészítésének ténye vállalkozás vitatása hiányában igazoltnak tekinthető; ezen túl fogyasztó állítása mint nyilatkozat alapján megállapítható.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) Ptk. 277 § (1) bekezdése szerint:
„A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában
a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és
b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését, és
c) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint
d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal.„
A Ptk. 389. § szerint:„Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles.”
A Ptk. 397. § (1) bekezdése szerint:„A díj - ha jogszabály kivételt nem tesz - a vállalkozás teljesítésekor esedékes.”
Fogyasztó és vállalkozás között vállalkozási szerződés jött létre. Vállalkozás a vállalkozási szerződésben írt összes munkák elvégzését követően válik jogosulttá a vállalkozói díjra, a díj a munkák elvégzésével és annak átadásával válik esedékessé.
Fogyasztó bemutatta azt az árajánlatot, amely szerint megállapítható, hogy mekkora összeg mellett javíthatja ki fogyasztó vállalkozás hibás teljesítését. Egyben ekkora összegű vállalkozói díjjal került több kifizetésre vállalkozás részére. Ezért fogyasztó ezt az összeget jogosult követelni vállalkozástól.
Ptk. 306. § (1) bekezdése szerint:„Hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(2) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
(3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapján az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29. § (8) bekezdése szerint 2013.04.18-án kiküldött és a vállalkozás által átvett értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B. § -a szerint “A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó ‑ a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú ‑ nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.
Budapest, 2013. június 26.
Dr. Geönczeöl Csaba
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
