Vissza az összes hírhez2013. december 16.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/1493/2013
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Profibútor Webáruház, PRO-FA Bt. (2699 Szügy, Rákóczi u. 1.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás a jelen határozat kézhezvételét követő 15 napon belül saját költségén cserélje ki a bútort a megrendelés szerinti 18 mm anyagvastagságú bútorra, amennyiben ennek nem tud eleget tenni, ugyanezen határidőn belül fizesse vissza a fogyasztó részére a bútor teljes vételárát, 259.358,- Ft összeget, valamint a 15.000,- Ft szállítási díjat.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó kérelme szerint a vállalkozástól, a vállalkozás web áruházán keresztül vásárolt 11 db. garderob szekrényt, a vállalkozás hirdetésének megfelelő 18 mm-es anyagvastagsággal, bükk színben, összesen 259.358,- Ft összegért.
A fogyasztó a bútor átvételével egyező időpontban, a fogyasztó előadása szerint 2013. 04. 26-án fizette meg a bútor vételárát a vállalkozás részére, továbbá a 15.000,- Ft összegű szállítási díjat. A fogyasztó a bútor kibontása, és részbeni összeszerelése után észlelte, hogy a bútor nem a meghirdetett és megrendelt anyagvastagságból került legyártásra, hanem 13 mm-es bútorlapból, ennek következtében a bútor állékonysága, szilárdsága sokkal kisebb volt, mint amit a fogyasztó elvárt volna. Tekintettel arra, hogy a fogyasztó kifejezetten a bútorlap vastagságra, és ehhez képest a kedvező árra tekintettel vásárolta meg a bútort, a vállalkozással szemben panasszal élt, kérte a bútor kicserélését, ennek hiányában annak elszállítását, a vételár visszafizetését a vállalkozás által.
A felek között többszöri egyeztetés történt az ügyben, a vállalkozás ennek ellenére a fogyasztó kérelmének nem tett eleget, a bútort nem cserélte ki, arra hivatkozással, hogy az anyagvastagság a bútor állékonyságát nem befolyásolja.
Tekintettel arra, hogy a fogyasztó a vállalkozással nem tudta közvetlenül rendezni a jogvitát, a fogyasztó a békéltető testülethez fordult, kérte a fentiek szerint a vállalkozás kötelezését a bútor kicserélésére, illetve a bútor vételárának és a szállítási költségnek visszatérítésére.
A békéltető testület elnöke a meghallgatás 2013. 07. 24-i időpontjáról feleket az Fgytv 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. A meghallgatáson a Fgytv. 25.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint a testület háromtagú (dr. Czipri Zoltán, Blaha Béla, Földes Sándor) tanácsban járt el.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A vállalkozás 2013. 07. 03-án kelt válasziratában alávetési nyilatkozatot nem tett, a fogyasztói kérelem elutasítását kérte. A vállalkozás álláspontja szerint az anyag vastagsága a bútor minőségét, stabilitását, teherbírását nem befolyásolja, ennek ellenére meghosszabbított garanciát is felajánlott a vállalkozás a fogyasztó részére, a szerződés fenntartása, a jogvita rendezése érdekében.
A meghallgatáson a fogyasztó képviseletében X. Y., a fogyasztó képviselője személyesen megjelent, a kérelmében foglaltakkal egyező előadást tett, eljáró tanács összetétele ellen kifogást nem jelentett be. A vállalkozás a meghallgatáson nem képviseltette magát.
A fogyasztó előadta, hogy a vállalkozással többször próbált egyeztetni az ügyben, sajnálatos módon a vállalkozás nem volt együttműködő, a bútorok az elvárásaiknak nem felelnek meg, már most látszik, hogy a várható okozott igénybevételnek – amire tekintettel kiválasztották – nem fognak megfelelni. A vállalkozás válasziratában foglalt rendezési javaslatot a fogyasztó nem tudta elfogadni.
A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései szerint:
201. § (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik - ellenszolgáltatás jár.
205. § (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
(2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez.
(3) A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.
277. § (1) A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését.
Ptk.305. § (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
(2) Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.
(3) A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság).
Ptk.305/A. § (1) Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette.
(2) Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
Ptk.306. § (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult
a)elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b)ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(2) A kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
(3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
(4) A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja.
(5) Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.
Ptk.306/A. § A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.
Az eljáró tanács a fogyasztói kérelem, csatolt iratok, valamint a meghallgatáson tett fogyasztói előadás alapján megállapította, hogy a fogyasztó és a vállalkozás között a bútorok vonatkozásában szerződés jött létre, mely szerződést a vállalkozás hibásan teljesített akkor, mikor a weboldalán meghirdetett 18 mm-es anyagvastagságú bútor helyett, a fogyasztó hozzájárulása, előzetes tájékoztatása nélkül 13 mm-es bútorlapokból álló bútort szállított le a fogyasztó részére.
A hiba természeténél fogva kijavítással nem orvosolható, erre tekintettel a fogyasztó a bútor kicserélésére, ennek hiányában a vételár visszatérítésére jogosult, a fogyasztó ezen szavatossági igényeket is terjesztette elő a testület részére.
A termék hibája nem vitatható módon már a felek közötti szerződéskötéskor megvolt, és a hiba vitán felül gyártási, anyag hiba.
A vállalkozás az eljárásban semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott a testület részére, amely a szavatossági jogok alóli mentesülését eredményezhette volna, ezért a fogyasztói kérelmet a tanács megalapozottnak fogadta el.
Fentiekre tekintettel az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2013. július 24.
Dr. Czipri Zoltán
eljáró tanács elnöke
Blaha Béla
eljáró tanács tag
Földes Sándor
eljáró tanács tag
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
