Vissza az összes hírhez2015. január 09.
Budapesti Békéltető Testület
1016. Budapest, Krisztina krt. 99.
levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.
tel.: 488-213 1; fax: 488-2186
e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)
BBT/1495/2014
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Vodafone Magyarország Zrt. (1096 Budapest Lechner Ödön fasor 6.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül a készüléket javítsa meg, és ugyanezen a határidőn belül fizessen meg 3.630 Ft postaköltséget a fogyasztó részére.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint 2012. december 22-én vásárolt egy Sony Xperia J típusú telefont a vállalkozástól. A telefonon 2014. februárban bekapcsoláskor szétesett a kép, majd mozgatás után megjavult, de pár hét után már nem. A jótállási jegy szerint a készüléken 12+12 havi jótállás van, ezért elvitte a vállalkozáshoz, hogy térítésmentesen javítsák meg. A vállalkozás a készüléket továbbította a szervizbe, ahonnan 2014. 04. 02-án visszakapta egy „Garanciális javítás elutasítása” elnevezésű, aláíratlan jegyzőkönyvvel együtt. A garanciális javítás elutasításának az oka a jegyzőkönyv szerint „a készüléken ismeretlen eredetű mechanikai sérülés nyomai találhatók”. A fogyasztó ezt határozottan cáfolja, a készülék esztétikailag kifogástalan állapotban van és rajta sérülésnek még csak nyoma sincs. A szerviz által melléklet fénykép a valós hibát mutatja be (a pixelekre szétesett képet), amely kikapcsoláskor értelemszerűen eltűnik. A fogyasztó 2014. május 9-én panaszlevelet írt a vállalkozásnak, melyben megírta a kifogásait és kérte a készülék garanciális javítását, továbbá hogy az előfizetés internetes előfizetési részét a számlán írják jóvá, hiszen a vállalkozás hibájából kifolyólag nem tudja azt használni. Ezt követően a vállalkozás ügyfélszolgálata megkereste a fogyasztót telefonon és azt javasolta, hogy kifogásait egy panasz jegyzőkönyvben felsorolva, a jegyzőkönyvet a telefonnal együtt küldje vissza a szervizbe. Ezt meg is tette a fogyasztó, ennek ellenére a telefonos beszélgetésben elhangzottakkal szöges ellentétben álló levelet kapott a vállalkozástól, melyben szintén a szerviz által hivatkozott, nem létező mechanikai sérülésre utalva utasították el a garanciális javítást. Ezt követően történt még egy levélváltás, de az álláspontok nem változtak. A fogyasztó utána olvasott az interneten, és kiderült, hogy ennek a készüléknek ez egy igen gyakori típushibája. A fogyasztó kérte a vállalkozástól a készülék garanciális javítását, továbbá az internet előfizetés jóváírását, és a reklamációs üggyel kapcsolatban igazoltan felmerült postaköltség megtérítését.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A meghallgatás 2014. 07. 14-i időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
Felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent, az eljáró tanács tagjával szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.
A meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére a vállalkozás nem jelent meg, válasziratában vitatta a panasz jogosságát. Álláspontja szerint a vonatkozó jogszabályok szerint járt el: 49/2003. (VII.30.) GKM rendelet a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről, illetve a 151/2003. (IX.22.) Kormány rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról. A készülékek szervizelése a vállalkozás, mint forgalmazó megbízásából az adott gyártó saját szervizében történik, ennek eredményeképpen biztosítható a készülékre a vonatkozó jótállás. A készülékek javítása során a szerviz állít ki jegyzőkönyvet a készülék állapotáról, hibájáról, illetve ha szükséges csereigazolást is mellékel.
A nyilvántartás szerint eddig 4 alkalommal került szervizbe a készülék:
2013. 06. 24., jelzett hiba: recseg a hangszóró, nem lehet érteni, hogy a hívott fél mit mond. Elvégzett művelet: alkatrész csere, szoftver kalibrálás.
2014. 01. 26., jelzett hiba: alsó mikrofon recseg, hátlap leesik. Elvégzett művelet: alkatrész csere, szoftver kalibrálás.
2014. 03. 30., jelzett hiba: kb. 1 hónapja, hogy billentyű feloldásánál szétesik a kép és nem is áll vissza. Elvégzett művelet: A készüléken ismeretlen eredetű mechanikai sérülés nyomai találhatók, melynek keletkezési körülményeit a szerviz nem képes megállapítani, így kizárólag ténymegállapítást tud végezni. A készülék javítását a gyártói utasítások értelmében garanciában nem tudja vállalni, csak garancián kívül, térítéses úton, mely után az eredeti garancia tovább él. A javítás költségéről előzetes bevizsgálást követően tud csak nyilatkozni.
2014. 05. 15., jelzett hiba: a készüléken teljesen szétesett kép látható, nem jelenít meg képet. Elvégzett művelet: állásfoglalást fenntartja, a kijelzőn található sérülés miatt a készülék garanciában nem javítható.
A készülékről a vizsgálatok során a gyártói szakszerviz megállapította, hogy azt a vásárlást követően mechanikai sérülés érte, így a jótállás megszűnt. A jótállási jegyen is szerepel: „Jótállási felelősség kizárása
1.Ügyeljen a termék használati útmutatójában foglaltak betartására! A jótállási kötelezettség nem áll fenn (például, de nem kizárólagosan), ha a hiba rendeltetésellenes használat, törés, sérülés, szakszerűtlen kezelés vagy illetéktelen átalakítás, helytelen tárolás, beázás, nem megfelelő feszültség használata, elemi csapás vagy az értékesítés utáni bármilyen külső behatás eredménye. Ilyen esetekben a javítás költségei a vásárlót terhelik.”
Amennyiben a gyártói szerviz a készüléken a vásárlást követően keletkezett mechanikai sérülés nyomait tapasztalja, úgy a fentiek értelmében a vállalkozás a jótállási felelőssége alól mentesül, így a készülék javítását jótállásos javítás keretein belül nem vállalja. A vállalkozás az eljáró tanács döntésének elismeréséről akként nyilatkozott, hogy kötelezésként nem fogadja el.
A fogyasztó a kérelméhez csatolta a jótállási jegyet, jegyzőkönyvet a fogyasztó panaszáról, vállalkozással folytatott levelezést, ajánlott feladóvevényeket, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság levelét, valamint bemutatta a készüléket is a meghallgatáson. A vállalkozás csatolta ezen kívül a hibáról készült fényképfelvételt.
A meghallgatáson a fogyasztó postaköltség iránti igényét 3.630 Ft-ban jelölte meg.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, a fogyasztó meghallgatása, a készülék szemrevételezése alapján részben megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.
A Polgári Törvénykönyvrőlszóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248.§ (1) bekezdése szerint: Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
A 277. § (1) bekezdés alapján a szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését.
A hibás teljesítésről a 305. § (1) bekezdés rendelkezik: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
Hibás teljesítés esetén a jogosult a 306. § (1) bekezdés a-b pontja alapján elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget; ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A 310. § szerint: Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.
Azegyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. Rendelet 1. §. (3-4) bekezdése szerint: A jótállási kötelezettség teljesítése azt terheli, akit a fogyasztói szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez (a továbbiakban: forgalmazó). A jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül (a továbbiakban: fogyasztó). Ha a gyártó a fogyasztási cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a forgalmazót megillető jogok a fogyasztói szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra.
A 2. § (1) bekezdése szerint a jótállás időtartama egy év.
A Melléklet 12. pontja alapján: elektronikus hírközlő végberendezések (telefonok, mobiltelefonok, telefax-készülékek, több funkciós készülékek stb.) 10 000 Ftbruttó vételár felett.
A fogyasztó a csatolt iratok tanúsága szerint 2012. 12. 22-én vásárolta meg a készüléket a vállalkozástól. A bemutatott készüléken nincs külső sérülésre utaló nyom.
A jótállási jegy tanúsága szerint a termékre 12+12 hónap jótállás vonatkozik, a második 12 hónapban kizárólag ingyenes javításra jogosult a fogyasztó. A készüléket több alkalommal javította a vállalkozás, jelen panasszal érintett hibát 2014. 03. 30-án jelentette be a fogyasztó, tehát még a második 12 hónapos jótállási időn belül vitte vissza a terméket.
A vállalkozás egyáltalán nem készíttetett szakvéleményt, mindössze a szerviz állásfoglalása alapján utasította el a panaszt. Ezen jegyzőkönyvben annyi szerepel, hogy a készüléken ismeretlen eredetű mechanikai sérülés nyomai találhatók, melynek keletkezési körülményeit a szerviz nem képes megállapítani, így kizárólag ténymegállapítást tud végezni. A készülék javítását a gyártói utasítások értelmében garanciában nem tudja vállalni, csak garancián kívül, térítéses úton, mely után az eredeti garancia tovább él. A javítás költségéről előzetes bevizsgálást követően tud csak nyilatkozni.
A vállalkozás jótállási jegye szerint, mentesül a felelősség alól a vállalkozás, ha a hiba rendeltetésellenes használat, törés, sérülés, szakszerűtlen kezelés vagy illetéktelen átalakítás, helytelen tárolás, beázás, nem megfelelő feszültség használata, elemi csapás vagy az értékesítés utáni bármilyen külső behatás eredménye.
Jelen esetben azonban a vállalkozás nem bizonyította, hogy a hiba sérülés, vagy külső behatás eredménye, hiszen a szerviz mindössze tett egy megállapítást, hogy a készüléken ismeretlen eredetű mechanikai sérülés nyomai találhatók, de nem magyarázza meg, hogy milyen sérülést talált a készüléken, valamint arra sem tesz utalást sem, hogy ez a sérülés okozta-e a fogyasztó által jelzett hibát. Így nem derül ki az sem, hogy a hiba összefüggésben áll-e a szerviz által megállapított, de nem kifejtett esetleges mechanikai sérüléssel.
Az eljáró tanács álláspontja szerint a fentiek szerint a vállalkozás szakvélemény hiányában nem tudta kimenteni magát a jogszabályi kötelezettsége alól, a készülék hibás.
Az eljáró tanács megítélése szerint figyelembe véve a jogszabályi sorrendet, és a jótállási feltételeket, javításra jogosult a fogyasztó. A hibás teljesítésből eredő kár megtérítése kapcsán a fogyasztó nem igazolta az internet előfizetéssel kapcsolatban őt ért kár összegszerűségét, így az eljáró tanács kizárólag az igazolt postaköltség tekintetében találta azt alaposnak. (6 darab levél feladása a vállalkozás, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, Budapesti Békéltető Testület részére, összesen 3.630 Ft összegben)
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2014. július 14.
Dr. Kispál Edit
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
